A nők kedvezményes nyugdíját 2011. január 1-jétől vezették be. A nyugdíjkorhatár betöltése előtt akkor igényelhető ez a kedvezményes nyugdíj, ha egy nő megszerez legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. A hiányzó legfeljebb 8 év időtartam a gyermeknevelési ellátások folyósítási tartamával szerezhető meg.

A kettős időfeltétel teljesülése napját követően a nyugdíjkorhatár betöltéséig bármikor igényelhető a Nők40.

A magyar nyugdíjrendszerben ez az egyetlen nyugdíj, amelyet a korhatár betöltése előtt igénybe lehet venni.

Ráadásul az összegét nem kell csökkenteni amiatt, hogy az érintett nő évekkel a korhatár betöltése előtt felhagy a járulékfizetéssel, és jogosult lesz a járadékra, azaz a nyugdíjra.

A Nők40 levonás nélküli teljes nyugdíj: emiatt abszolút hungarikum.

Minden más rendszerben a korhatár előtt igénybe vehető nyugdíjakat levonás (málusz) terheli, amelynek mértéke jellemzően annyiszor 5%, ahány évvel a korhatár betöltése előtt állapítják meg a jogosult részére a nyugdíját.

E logika alapján a Nők40-et 62 éves korától igénybe vevő hölgy nyugdíját élete végéig 15%-os levonás terhelné, ennyivel kisebb lenne a nyugdíja.

A külföldi nyugdíjrendszerekben ilyen büntető levonással biztosítják a rendszer biztosításmatematikai egyensúlyát, vagyis az ekvivalencia elv érvényesülését (leegyszerűsítve: a jogosult által élete során fizetett járuléktömeg egyezzen meg az általa igénybe vett járadéktömeggel).

A Nők40 hungarikum jellegét erősíti, hogy a kedvezményes nyugdíj rendkívüli népszerűsége következtében de facto kettős nyugdíjkorhatár alakult ki Magyarországon.

A nyugdíjkorhatár gendersemleges: az összes olyan EU-tagállam, ahol még eltér a két korhatár, egységesítést tervez.

Az egységes nyugdíjkorhatár abból a szempontból a nők érdekeit szolgálja, hogy a nyugdíjrendszerekben nincs olyan kiegészítő eljárás, amely a női várható élettartam hosszától tenné függővé a nyugdíjmegállapítást és a nyugdíjkarbantartást (a nők mindenhol hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, így a hosszabb élettartamra tekintettel kisebb nyugdíj lenne csak megállapítható).

Ahol működnek a várható élettartamtól függő automatikus korrekciók, azok születési évjárat szerint, gendersemlegesen vizsgálják a várható élettartamokat (például Svédországban).

Magyarországon a nők nyugdíjkorhatára - noha a törvény szerint ugyanúgy 65 év, mint a férfiak esetében - de facto mégis mindössze 62 év körül ingadozik a nők kedvezményes nyugdíja tömeges igénybevétele miatt.

Ez duplán kedvezményes a nők számára, hiszen egyrészt nem terheli a korábban - így hosszabb időn át - igénybe vett nyugdíjukat semmilyen levonás, másrészt a 65  éves életkorban várható hosszabb további női élettartam ellenére sem kell a nyugdíj összegét kiigazítani.

Összességében a nők esetében magasabb várható további élettartam és a kedvezményes nyugdíj levonás-mentessége miatt a magyar nyugdíjrendszerben az élethossziglan mért nyugdíjpénz-áramlás alapján

• egy 65 éves korától nyugdíjas nő átlagosan 13%-kal,
• egy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő 25%-kal

nagyobb összeget kaphat élete során nyugdíjként, mint egy férfi.

Egy lehetséges jövőbeni magyar nyugdíjreform egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének az alakítása, és ezzel kapcsolatban a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételeinek ismételt megteremtése a férfiak számára is. Ennek ára ugyanis éppen az lenne, hogy a korhatár betöltése előtt igénybe vett nyugdíjakat minden esetben olyan málusz terhelje, amelynek nagysága attól függne, hány évvel korábban venné valaki igénybe az ilyen nyugellátást. A nők javára az Alaptörvényben előírt pozitív diszkrimináció ez esetben a levonás kisebb mértékében nyilvánulhatna meg.

Mikor lehet a legelőnyösebb a Nők40 igénybe vétele?

Azoknak a hölgyeknek, akik már teljesítették vagy idén teljesítik a Nők40 kettős időfeltételét, és továbbra is dolgozni szeretnének, a legelőnyösebb választás lehet, ha késedelem nélkül kérik a nők kedvezményes nyugdíjának a megállapítását, és a kedvezményes nyugdíjuk mellett megszakítás nélkül dolgoznak tovább. Így jelentősen növelhetik a nyugdíjukból és a nyugdíjuk mellett szerzett, járulékmentessé váló keresetükből származó összjövedelmüket.

Azoknak a hölgyeknek viszont érdemes lehet megfontolni a nyugdíjigénylés elhalasztását, akik még dolgoznak ugyan, de nyugdíjasként már nem szeretnének tovább dolgozni. A későbbi nyugdíjigényléssel ugyanis a nyugdíjuk összegét növelhetik.

dr. Farkas András nyugdíjszakértő

NyugdíjGuru News