Tízből kilenc magyar idős nem kap vissza annyi nyugdíjat, amennyit befizettek utána

A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály a 24.hu-nak azt mondta, több befizetés érkezik az államkasszába nyugdíjra, mint amennyit nyugdíjra költenek. A portál számításai szerint az átlagkereset alapján havonta kerekítve 478 milliárd forint érkezik a költségvetésbe nyugdíjcélra a járulékok és az adók formájában a 4,7 millió foglalkoztatott után. Ehhez képest 1,99 millió nyugdíjassal és 208 500 forint átlagnyugdíjjal számolva 415 milliárd forintot utalnak ki, azaz 63 milliárd forinttal több a nyugdíjcélú bevétel, mint a kiadás.

A KSH adatai szerint a magyar dolgozók átlagban 38 év szolgálati idővel mennek nyugdíjba, ami azt jelenti, hogy havi 102 ezer forint nyugdíjcélú befizetéssel számolva fejenként átlagban 46,5 millió forint folyhat be utánunk a nyugdíjkasszába. A portál megjegyzi, hogy egy friss felmérés szerint a magyar nők 14, a férfiak 7,3 évet élhetnek a 65 éves nyugdíjkorhatár után. Ha ebből átlagot veszünk és a körülbelül 208 ezer forintos nyugdíjjal számolunk, akkor mai értéken átlagban 26,6 millió forintot kaphatnak vissza befizetéseikből a dolgozók. A nyugdíjasok tehát 20 millió forintos mínuszban vannak. 

A lap számításai szerint átlagnyugdíjjal számolva 84 évig kell élnie egy nyugdíjasnak, hogy egálba kerüljön a nyugdíjcélú befizetés és kiadás. A 2022-es adatokból kiderül, hogy a férfiak 91,5 százaléka, a nők 86 százaléka állhatott mínuszban a nyugdíjnál.

A KSH 2022-es adataiból az is kiderül, hogy a magyar férfiak több mint 36 százaléka nem érte meg a nyugdíjkorhatárt, míg a nők közül majdnem 14,5 százalék halt meg a nyugdíjazása előtt. Az arányokat tekintve ennyi olyan magyar ember lehet, akik egyáltalán nem kapnak öregségi nyugdíjat.

fotó: pixabay