Több tízezren tüntetnek szombaton Budapesten
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatVárhatóan huszonegy európai ország több tízezer munkavállalója vesz részt szombaton azon a budapesti szakszervezeti tüntetésen, amelyet a hat magyarországi érdekképviselet szervez azért, hogy tiltakozzon az európai megszorító politika ellen.
A tüntetést az Európai Unió (EU) pénzügyminisztereinek magyarországi tanácskozásával egy időben rendezik.
A magyar szakszervezetek vezetői kedden közös sajtótájékoztatót tartottak Budapesten, amelyen Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: tiltakoznak egyebek között a magyar kormány adó- és nyugdíjrendszert érintő intézkedései ellen.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke elmondta: a demonstráció figyelmeztetés a döntéshozóknak, a kormányoknak, a munkáltatóknak, hogy "ez így nem mehet tovább".
Az Autonómok elnöke kifejtette: tiltakoznak az idén bevezetett egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszer ellen, mert igazságtalan és aránytalan. Hozzátette: a helyi bértárgyalásokon a 290.000 forint alatti fizetéseknél jellemzően a nominális kereseti szintet sikerült csak megtartani, reálszinten csökkent a munkavállalók fizetése. Ellenpéldaként említette, hogy azok a munkavállalók, akik havi nettó egymillió forintot keresnek, nettó 135.000 forinttal visznek haza többet minden hónapban.
Borsik János szerint többkulcsos, progresszív adórendszerre lenne szükség. A nyugdíjrendszer kapcsán hangsúlyozta: kifogásolják a szakszervezetek, hogy megszűnik a nyugdíjemelés, és a kormány csak az inflációval korrigálná a nyugdíjakat, valamint tiltakoznak a korengedményes, és a több tízezer embert érintő korkedvezményes nyugdíj jogintézményének megszüntetése ellen. Az érdekképviseleti vezető "aljas dolognak" nevezte a sztrájktörvény módosítását, amely álláspontja szerint jelenősen megnehezítette a munkabeszüntetést.
A táppénz csökkentésével kapcsolatban elmondta: a kormány "táppénzcsalással vádolta meg" a magyar munkavállalókat, miközben az utóbbi évek statisztikái alapján csökkent a táppénzes napok száma, és az emberek inkább nem mennek el betegállományba, vagy szabadságot vesznek ki betegség esetén. Hangsúlyozta azt is, hogy "égetően szükség van" a szociális párbeszédre.
Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke kiemelte: tiltakoznak a tankötelezettségi kor leszállítása ellen is, mivel nem engedhető meg, hogy egyre több alulképzett fiatal kerüljön ki a munkaerőpiacra.
Tudomásul kell venni, hogy a munka világának meghatározó elemei a munkavállalók, és csak úgy lehet előrelépni, ha jó alapképzéssel és megfelelő szakképzéssel rendelkező fiatalok kerülnek ki a munkaerőpiacra - hangsúlyozta az elnök. Kuti László ugyancsak elfogadhatatlannak nevezte a felsőoktatást érintő "megszorításokat", valamint a kutatóintézetek - amint fogalmazott - ellehetetlenülését.
Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke hangsúlyozta: a magyar szakszervezetek, európai társainkkal együtt fellépnek a növekedési paktumban foglaltak ellen, mert nem hiszik, hogy az európai gazdaság fellendítéséhez megszorításokra van szükség.
A LIGA tiltakozik a végkielégítések megadóztatása és az indoklás nélküli felmondás ellen - mondta az érdekképviselet elnöke, hozzáfűzve, hogy a megújuló Munka törvénykönyvének nemcsak rugalmasnak, hanem biztonságosnak is kell lennie, mert ez felel meg az európai uniós "szótárnak". Elmondta: itt az ideje, hogy magyar munkavállalók kifejezzék elégedetlenségüket.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke azt mondta: a demonstrációnak az a célja, hogy megmutassák, Magyarországon nem kerülhető meg a szakszervezeti mozgalom. A tüntetéstől azt várják, hogy alapvetően megváltozik az együttműködés a kormány és a szakszervezetek között, és elindul a konstruktív és bölcs párbeszéd. Az MSZOSZ elnöke is kiemelte: az adóváltozásokkal a munkavállalók nyolcvan százaléka rosszul járt, s nőtt az emberek kiszolgáltatottsága.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke elmondta: elfogadhatatlan az európai szakszervezetek számára, hogy az EU a már meghaladott neoliberális gazdaságpolitikát szeretné tovább erősíteni megszorításokkal. Az érdekképviseletek úgy vélik, hogy az EU versenyképessége szempontjából nem megoldás, hogy a béreket befagyasztják.
Hozzáfűzte: a magyar kormány - például a válságadókkal - szembement az európai megszorító politikával, de "az európai hatalmak és a nemzetközi pénzvilág" igyekszik "visszapofozni" Magyarországot "a megszorításokkal kikövezett európai útra".
Varga László, a Szakszervetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke hangsúlyozta: a közszolgálattal, az ott dolgozó munkavállalókkal nem foglalkoznak az európai mindennapokban, és Magyarországon sem. Nem foglalkoznak Európában azzal sem, hogy mitől lesznek foglalkoztathatók a munkavállalók - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy egészséges és képzett, a munkaerőpiacra beilleszkedni tudó munkavállalókra van szükség.
A magyar szakszervezetek vezetői kedden közös sajtótájékoztatót tartottak Budapesten, amelyen Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: tiltakoznak egyebek között a magyar kormány adó- és nyugdíjrendszert érintő intézkedései ellen.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke elmondta: a demonstráció figyelmeztetés a döntéshozóknak, a kormányoknak, a munkáltatóknak, hogy "ez így nem mehet tovább".
Az Autonómok elnöke kifejtette: tiltakoznak az idén bevezetett egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszer ellen, mert igazságtalan és aránytalan. Hozzátette: a helyi bértárgyalásokon a 290.000 forint alatti fizetéseknél jellemzően a nominális kereseti szintet sikerült csak megtartani, reálszinten csökkent a munkavállalók fizetése. Ellenpéldaként említette, hogy azok a munkavállalók, akik havi nettó egymillió forintot keresnek, nettó 135.000 forinttal visznek haza többet minden hónapban.
Borsik János szerint többkulcsos, progresszív adórendszerre lenne szükség. A nyugdíjrendszer kapcsán hangsúlyozta: kifogásolják a szakszervezetek, hogy megszűnik a nyugdíjemelés, és a kormány csak az inflációval korrigálná a nyugdíjakat, valamint tiltakoznak a korengedményes, és a több tízezer embert érintő korkedvezményes nyugdíj jogintézményének megszüntetése ellen. Az érdekképviseleti vezető "aljas dolognak" nevezte a sztrájktörvény módosítását, amely álláspontja szerint jelenősen megnehezítette a munkabeszüntetést.
A táppénz csökkentésével kapcsolatban elmondta: a kormány "táppénzcsalással vádolta meg" a magyar munkavállalókat, miközben az utóbbi évek statisztikái alapján csökkent a táppénzes napok száma, és az emberek inkább nem mennek el betegállományba, vagy szabadságot vesznek ki betegség esetén. Hangsúlyozta azt is, hogy "égetően szükség van" a szociális párbeszédre.
Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke kiemelte: tiltakoznak a tankötelezettségi kor leszállítása ellen is, mivel nem engedhető meg, hogy egyre több alulképzett fiatal kerüljön ki a munkaerőpiacra.
Tudomásul kell venni, hogy a munka világának meghatározó elemei a munkavállalók, és csak úgy lehet előrelépni, ha jó alapképzéssel és megfelelő szakképzéssel rendelkező fiatalok kerülnek ki a munkaerőpiacra - hangsúlyozta az elnök. Kuti László ugyancsak elfogadhatatlannak nevezte a felsőoktatást érintő "megszorításokat", valamint a kutatóintézetek - amint fogalmazott - ellehetetlenülését.
Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke hangsúlyozta: a magyar szakszervezetek, európai társainkkal együtt fellépnek a növekedési paktumban foglaltak ellen, mert nem hiszik, hogy az európai gazdaság fellendítéséhez megszorításokra van szükség.
A LIGA tiltakozik a végkielégítések megadóztatása és az indoklás nélküli felmondás ellen - mondta az érdekképviselet elnöke, hozzáfűzve, hogy a megújuló Munka törvénykönyvének nemcsak rugalmasnak, hanem biztonságosnak is kell lennie, mert ez felel meg az európai uniós "szótárnak". Elmondta: itt az ideje, hogy magyar munkavállalók kifejezzék elégedetlenségüket.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke azt mondta: a demonstrációnak az a célja, hogy megmutassák, Magyarországon nem kerülhető meg a szakszervezeti mozgalom. A tüntetéstől azt várják, hogy alapvetően megváltozik az együttműködés a kormány és a szakszervezetek között, és elindul a konstruktív és bölcs párbeszéd. Az MSZOSZ elnöke is kiemelte: az adóváltozásokkal a munkavállalók nyolcvan százaléka rosszul járt, s nőtt az emberek kiszolgáltatottsága.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke elmondta: elfogadhatatlan az európai szakszervezetek számára, hogy az EU a már meghaladott neoliberális gazdaságpolitikát szeretné tovább erősíteni megszorításokkal. Az érdekképviseletek úgy vélik, hogy az EU versenyképessége szempontjából nem megoldás, hogy a béreket befagyasztják.
Hozzáfűzte: a magyar kormány - például a válságadókkal - szembement az európai megszorító politikával, de "az európai hatalmak és a nemzetközi pénzvilág" igyekszik "visszapofozni" Magyarországot "a megszorításokkal kikövezett európai útra".
Varga László, a Szakszervetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke hangsúlyozta: a közszolgálattal, az ott dolgozó munkavállalókkal nem foglalkoznak az európai mindennapokban, és Magyarországon sem. Nem foglalkoznak Európában azzal sem, hogy mitől lesznek foglalkoztathatók a munkavállalók - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy egészséges és képzett, a munkaerőpiacra beilleszkedni tudó munkavállalókra van szükség.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?