Több tízezren tüntetnek szombaton Budapesten
Várhatóan huszonegy európai ország több tízezer munkavállalója vesz részt szombaton azon a budapesti szakszervezeti tüntetésen, amelyet a hat magyarországi érdekképviselet szervez azért, hogy tiltakozzon az európai megszorító politika ellen.
A magyar szakszervezetek vezetői kedden közös sajtótájékoztatót tartottak Budapesten, amelyen Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: tiltakoznak egyebek között a magyar kormány adó- és nyugdíjrendszert érintő intézkedései ellen.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke elmondta: a demonstráció figyelmeztetés a döntéshozóknak, a kormányoknak, a munkáltatóknak, hogy "ez így nem mehet tovább".
Az Autonómok elnöke kifejtette: tiltakoznak az idén bevezetett egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszer ellen, mert igazságtalan és aránytalan. Hozzátette: a helyi bértárgyalásokon a 290.000 forint alatti fizetéseknél jellemzően a nominális kereseti szintet sikerült csak megtartani, reálszinten csökkent a munkavállalók fizetése. Ellenpéldaként említette, hogy azok a munkavállalók, akik havi nettó egymillió forintot keresnek, nettó 135.000 forinttal visznek haza többet minden hónapban.
Borsik János szerint többkulcsos, progresszív adórendszerre lenne szükség. A nyugdíjrendszer kapcsán hangsúlyozta: kifogásolják a szakszervezetek, hogy megszűnik a nyugdíjemelés, és a kormány csak az inflációval korrigálná a nyugdíjakat, valamint tiltakoznak a korengedményes, és a több tízezer embert érintő korkedvezményes nyugdíj jogintézményének megszüntetése ellen. Az érdekképviseleti vezető "aljas dolognak" nevezte a sztrájktörvény módosítását, amely álláspontja szerint jelenősen megnehezítette a munkabeszüntetést.
A táppénz csökkentésével kapcsolatban elmondta: a kormány "táppénzcsalással vádolta meg" a magyar munkavállalókat, miközben az utóbbi évek statisztikái alapján csökkent a táppénzes napok száma, és az emberek inkább nem mennek el betegállományba, vagy szabadságot vesznek ki betegség esetén. Hangsúlyozta azt is, hogy "égetően szükség van" a szociális párbeszédre.
Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke kiemelte: tiltakoznak a tankötelezettségi kor leszállítása ellen is, mivel nem engedhető meg, hogy egyre több alulképzett fiatal kerüljön ki a munkaerőpiacra.
Tudomásul kell venni, hogy a munka világának meghatározó elemei a munkavállalók, és csak úgy lehet előrelépni, ha jó alapképzéssel és megfelelő szakképzéssel rendelkező fiatalok kerülnek ki a munkaerőpiacra - hangsúlyozta az elnök. Kuti László ugyancsak elfogadhatatlannak nevezte a felsőoktatást érintő "megszorításokat", valamint a kutatóintézetek - amint fogalmazott - ellehetetlenülését.
Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke hangsúlyozta: a magyar szakszervezetek, európai társainkkal együtt fellépnek a növekedési paktumban foglaltak ellen, mert nem hiszik, hogy az európai gazdaság fellendítéséhez megszorításokra van szükség.
A LIGA tiltakozik a végkielégítések megadóztatása és az indoklás nélküli felmondás ellen - mondta az érdekképviselet elnöke, hozzáfűzve, hogy a megújuló Munka törvénykönyvének nemcsak rugalmasnak, hanem biztonságosnak is kell lennie, mert ez felel meg az európai uniós "szótárnak". Elmondta: itt az ideje, hogy magyar munkavállalók kifejezzék elégedetlenségüket.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke azt mondta: a demonstrációnak az a célja, hogy megmutassák, Magyarországon nem kerülhető meg a szakszervezeti mozgalom. A tüntetéstől azt várják, hogy alapvetően megváltozik az együttműködés a kormány és a szakszervezetek között, és elindul a konstruktív és bölcs párbeszéd. Az MSZOSZ elnöke is kiemelte: az adóváltozásokkal a munkavállalók nyolcvan százaléka rosszul járt, s nőtt az emberek kiszolgáltatottsága.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke elmondta: elfogadhatatlan az európai szakszervezetek számára, hogy az EU a már meghaladott neoliberális gazdaságpolitikát szeretné tovább erősíteni megszorításokkal. Az érdekképviseletek úgy vélik, hogy az EU versenyképessége szempontjából nem megoldás, hogy a béreket befagyasztják.
Hozzáfűzte: a magyar kormány - például a válságadókkal - szembement az európai megszorító politikával, de "az európai hatalmak és a nemzetközi pénzvilág" igyekszik "visszapofozni" Magyarországot "a megszorításokkal kikövezett európai útra".
Varga László, a Szakszervetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke hangsúlyozta: a közszolgálattal, az ott dolgozó munkavállalókkal nem foglalkoznak az európai mindennapokban, és Magyarországon sem. Nem foglalkoznak Európában azzal sem, hogy mitől lesznek foglalkoztathatók a munkavállalók - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy egészséges és képzett, a munkaerőpiacra beilleszkedni tudó munkavállalókra van szükség.
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
15 éves mélypontra zuhant a magyar cégvezetők növekedési bizalma: mindössze 31% vár bevételbővülést, miközben a vállalatok 77%-a még nem lát... Teljes cikk
A sikeres vállalatok felismerték, hogy a hagyományos pénzügyi mutatók nyomon követése már nem elég a fenntartható növekedéshez. Mérni kell az... Teljes cikk
Hollandia szépen csendben a négynapos munkahét élharcosává vált: 32 órás hét, teljes bér és javuló megtartás. Ugyanakkor az OECD szerint a... Teljes cikk
- Szakértő: Ezért kerülhetnek nehéz helyzetbe a nyugdíjasok a választás után 3 napja
- Tényleg a 72 órás munkahét a megoldás? Egy orosz milliárdos szerint igen 1 hete
- Most dől el minden: később már nem kérhető a nyugdíj újraszámítása 1 hete
- A dolgozók hangja süket fülekre talál? – elmaradt a párbeszéd a pártok és a szakszervezet között 1 hete
- Borúlátóak a cégek, mégis AI-ba fektetnek - mutatja egy friss felmérés 2 hete
- Ennyi magyar kap havi 2 millió forintnál több nyugdíjat 2 hete
- Évente egy kabát, de közben beázik a ház – mi történik a magyar nyugdíjakkal? 3 hete
- Lakhatás, bérek, munkabiztonság – aláírásgyűjtést indított a Magyar Szakszervezeti Szövetség 4 hete
- NGM-államtitkár: a több mint 10 fős cégek húzzák a kkv-szektort 1 hónapja
- Kiknek jár a nyugdíj előtti álláskeresési segély és mekkora az összege? 1 hónapja
- A szakértő szerint elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja 1 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?