Új veszélyek a munkahelyen: stressz, megfélemlítés, erőszak

A héten zárul az a kétéves kampánysorozat, amelynek a fókuszában a kockázatértékelés fontossága áll. Az Európai Munkavédelmi Hét célja, hogy tudatosítsa a munkáltatókban, milyen nagy szerepet játszik a hatékony kockázatértékelés a munkahelyi balesetek és megbetegedések előfordulásának csökkentésében. A kampány különösen a kis- és középvállalkozásokra valamint a nagyobb kockázatnak kitett ágazatokra - például az építőiparra, a mezőgazdaságra és a szállításra - irányul. Ha jól alkalmazzák a kockázatértékelést, az javíthatja a munkahelyi biztonságot és az egészségvédelmet, és általában az üzleti teljesítményt - hívja fel a figyelmet az Európai Munkavédelmi Ügynökség.

A munkáltatóknak kötelességük, hogy a munkával kapcsolatos összes szempontból biztosítsák a munkavállalók biztonságát és egészségét, és hogy kockázatértékelést végezzenek. Ennek a folyamatnak az a lényege, hogy egy munkahelyen munkakörre vagy munkafolyamatokra vonatkozóan meghatározzák, mi okozhat sérülést vagy kárt, milyen veszélyek érhetik a dolgozókat, ezek kiküszöbölhetőek-e, és ha nem, akkor milyen megelőző vagy védőintézkedéseket kell tenni a kockázatok elkerülése érdekében.



A hazai munkavédelmi törvény előírása szerint a kockázatértékelés munkavédelmi szaktevékenységnek minősül, ezért azt csak megfelelő végzettséggel rendelkező személy végezheti el. A nagyobb vállalatok ebből a szempontból szerencsésebbek, mivel általában foglalkoztatnak munkavédelmi munkatársat, külön szakemberre főként a kis és középvállalkozásoknak lenne szüksége.

Kockázatértékelés: nagy hiányosságok vannak

Szakszerűség helyett viszont a kisvállalkozások gyakran egymásról másolják le a jegyzőkönyveket és kisebb módosításokkal átformálják a saját tevékenységükre. Könnyen belátható azonban, hogy más kockázatértékelés szükséges egy cukrászdába és más egy öntödébe, így ezeket a munkaügyi ellenőrök hamar leleplezik. Az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség adatai szerint az idei év első háromnegyedévében veszélyes munkafolyamatoknál, technológiánál, munkaeszköznél tartalmilag rossz vagy hiányos kockázatértékelés miatt 1553 esetben intézkedtek a felügyelők. Ugyancsak veszélyes munkafolyamatoknál 1045 esetben nem volt kockázatértékelés. Ezek a hiányosságok összesen valamivel több, mint 2700 eszközt vagy tevékenységet érintettek.

Sajnos a magyar munkáltatóknál gyakran fordul elő, hogy formailag rendelkeznek ugyan kockázatértékeléssel, de az tartalmában nem a valós helyzetet mutatja. A mindenre kiterjedő, alapos kockázatértékelés nem jellemző a vállalatokra - adott képet a mai viszonyokról Gádor János, az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontjának vezetője egy szakmai beszélgetésen. A szakember hangsúlyozta: a kockázatértékelést legalább évente felül kell vizsgálni, el kell végezni illetve ki kell egészíteni, ha megváltoznak a munkakörülmények, új technológiát vezetnek be, vagy új veszélyek lépnek fel, lényeges biztonsági követelmények változnak meg.

Egyre nagyobb a pszichoszociális veszélyeztettség

A múlt év februárja óta 25 öngyilkosság történt a France Telecomnál, az alkalmazottak az elviselhetetlen nyomásra és a szigorú ellenőrzésekre panaszkodnak, de jelenleg is vizsgálják, mi húzódhat meg az öngyilkossági hullám hátterében. A francia távközlési vállalat esete is jelzi, hogy valami nincs rendben a mai vállalati politikákkal, és előbb vagy utóbb kiemelten kell foglalkozni a pszichés kockázatokkal. Ezt erősítette meg Gádor János is, kiemelve, hogy az utóbbi években előtérbe kerültek olyan pszichoszociális kockázatok, mint a munkahelyi stressz, a munkahelyi erőszak és a megfélemlítés.

Stresszhez vezet a túl nagy nyomás

Az Európai Unióban a munkavállalók 28 százalékát érinti a munkahelyi stressz, amelynek okai olyan pszichoszociális veszélyek lehetnek, mint például a munka jellege, szervezése és irányítása, pl. magas elvárások a munkában és alacsony szintű ellenőrzése, valamint olyan tényezők, mint a megfélemlítés és az erőszakoskodás. Emellett fizikai veszélyek - a zaj és a hőmérséklet - szintén okozhatnak stresszt. Jóllehet a stressz nem betegség, ám ha intenzív és bizonyos ideig fennáll, szellemi és fizikai egészségkárosodást is okozhat.

Mindez megelőzhető, a stressz csökkenését szolgáló akciók pedig igen költség hatékonyak lehetnek. A folyamat sikerességéhez ugyanakkor fontos, hogy a munkavállalókat és képviselőiket is bevonja a vezetés, őket kell megkérdezni, mi okozza a stresszt, mely csoportok szenvednek ettől és mit lehet tenni a helyzet javítására.

A teljesítményre is kihatnak az erőszakos cselekedetek

Ugyancsak jelentős kockázatot jelentenek a munkahelyen kívüli emberek által elkövetett erőszakos cselekedetek: a fenyegetések, bántalmazások, vagy a lelki agresszió más formája. Nagymértékben a szolgáltatásban, főleg az egészségügyi, közlekedési, kereskedelemi, vendéglátó-ipari, pénzügyi és az oktatási szektorban lehet találkozni ezzel a jelenséggel, de az Európai Munkavédelmi Ügynökség összefoglalója szerint nő az erőszakkal való találkozás kockázata olyan munkakörökben is, ahol vevőkkel vagy ügyfelekkel kell kapcsolatban állni. A nővérek, egészségügyi dolgozók, taxisok, buszvezetők, szerelők, pénztárosok, biztonsági őrök, futárok, rendőrök, parkolási őrök, börtönőrök, szociális munkások különösen ki vannak téve az erőszakos cselekedetnek, de fokozatosan terjed az erőszak a bankok, gyógyszertárak, közszolgáltatások területén is.

A munkahelyi erőszaknak számos negatív hatása lehet: a dolgozóknál motivációhiány léphet fel, csökkenhet az önbecsülésük, stressz alakulhat ki náluk, sérülhet a fizikai és lelki egészségük, poszt-traumatikus problémáik lehetnek. A félelemmel és haraggal telített légkörben a dolgozók nem tudnak teljesíteni az elvárt módon, így ez kihat az egész szervezetre is, gyakoribbak lesznek a hiányzások, csökken a motiváció és a teljesítmény, romlanak a munkakapcsolatok.

A kockázatelemzés ebben az esetben is sokat segíthet. Célravezető lehet, ha a munkáltató gondoskodik a megfelelő kivilágításról és térfigyelő rendszereket szerel fel, változtat a munkaszervezésen és a munkaköri feladatokon, hogy az alkalmazott ne dolgozzon egyedül. Képzést is lehet biztosítani a munkavállalók számára, ahol megtanulhatják, hogyan kell kezelni az ügyfelekkel kialakuló problémás helyzeteket és azt, hogy milyen jelekre kell figyelni.

Megfélemlítés a munkahelyen

Komoly probléma a munkahelyi megfélemlítés, amikor egy munkavállaló vagy munkavállalók egy csoportja iránt olyan ismételt, ésszerűtlen magatartást tanúsítanak, amely egészségi és biztonsági kockázatot jelent. A megfélemlítés előfordulási aránya a magas követelményeket támasztó, alacsony egyéni irányítási lehetőséget adó munkakörökben a leggyakoribb, és ahol magas a szorongási szint.

Az áldozatok számára a következmények jelentősek lehetnek: bizonyítottan felléphetnek fizikai, szellemi és pszichoszomatikus egészségi problémák, például stressz, depresszió, csökkent önbecsülés, önhibáztatás, fóbiák, alvási zavarok, emésztési és izomrendszeri problémák. A poszt-traumatikus stresszes zavarok, amelyek hasonlóak, más traumatikus élményekhez, pl. katasztrófák és támadások után fellépő tünetekhez, még az évekkel az eset is után is fennállhatnak. Szervezeti szinten a megfélemlítés ára lehet gyakori távollét, a személyzet fluktuációja, csökkent hatékonyság és termékenység, A megfélemlítési esetekből eredő jogügyi károk ugyancsak jelentősek lehetnek.

Fontos tehát a megelőzés. Ebben az esetben is először kockázatértékelést kell végezni, ami magában foglalhatja egy zaklatás elleni stratégia kidolgozását, konfliktuskezelési és vezetői tréning biztosítását, a munkahelyi környezet áttervezését, valamint a zaklatás esetleges áldozatainak nyújtott támogatást.

Szabályozatlan a kockázatértékelés

A munkavédelmi törvény tavaly január óta írja elő, hogy a munkáltatóknak vizsgálniuk kell a pszichoszociális körülményeket. Mivel hazánkban csak az elmúlt évtől kezdtek ezzel a területtel behatóbban foglalkozni, a munkavédelmi hatóság részéről is új módszerekre, új típusú technikák alkalmazására lenne szükség. Emellett a kockázatértékelések elkészítésének mikéntjét is szabályozni kellene, hogy valós képet mutassanak és hogy előbb vagy utóbb szerepeljenek benne a pszichés terhelés különböző fokozatai is.