Szilágyi Katalin
Megjelent: 13 éve

Új veszélyek a munkahelyen: stressz, megfélemlítés, erőszak

Noha sok munkáltató tudja, hogy kockázatértékeléssel csökkenthető a munkahelyi balesetek és megbetegedések száma, mégis sok a hiányosság. Amikor a munkáltatónak fel kell mérnie, milyen veszélyeknek vannak kitéve a dolgozók, nemcsak a védőfelszerelésekkel, veszélyes gépekkel, technológiákkal kell számolnia, hanem olyan új kockázatokkal is, mint a stressz, az erőszak és a megfélemlítés, amelyek egyre inkább terjednek.

A héten zárul az a kétéves kampánysorozat, amelynek a fókuszában a kockázatértékelés fontossága áll. Az Európai Munkavédelmi Hét célja, hogy tudatosítsa a munkáltatókban, milyen nagy szerepet játszik a hatékony kockázatértékelés a munkahelyi balesetek és megbetegedések előfordulásának csökkentésében. A kampány különösen a kis- és középvállalkozásokra valamint a nagyobb kockázatnak kitett ágazatokra - például az építőiparra, a mezőgazdaságra és a szállításra - irányul. Ha jól alkalmazzák a kockázatértékelést, az javíthatja a munkahelyi biztonságot és az egészségvédelmet, és általában az üzleti teljesítményt - hívja fel a figyelmet az Európai Munkavédelmi Ügynökség.

A munkáltatóknak kötelességük, hogy a munkával kapcsolatos összes szempontból biztosítsák a munkavállalók biztonságát és egészségét, és hogy kockázatértékelést végezzenek. Ennek a folyamatnak az a lényege, hogy egy munkahelyen munkakörre vagy munkafolyamatokra vonatkozóan meghatározzák, mi okozhat sérülést vagy kárt, milyen veszélyek érhetik a dolgozókat, ezek kiküszöbölhetőek-e, és ha nem, akkor milyen megelőző vagy védőintézkedéseket kell tenni a kockázatok elkerülése érdekében.

A kockázatértékelés legfontosabb tartalmi elemei:
1. A veszélyek azonosítása.
2. A veszélyeztetettek azonosítása.
3. A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése.
4. A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele.
5. Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata


A hazai munkavédelmi törvény előírása szerint a kockázatértékelés munkavédelmi szaktevékenységnek minősül, ezért azt csak megfelelő végzettséggel rendelkező személy végezheti el. A nagyobb vállalatok ebből a szempontból szerencsésebbek, mivel általában foglalkoztatnak munkavédelmi munkatársat, külön szakemberre főként a kis és középvállalkozásoknak lenne szüksége.


Kockázatértékelés: nagy hiányosságok vannak



Szakszerűség helyett viszont a kisvállalkozások gyakran egymásról másolják le a jegyzőkönyveket és kisebb módosításokkal átformálják a saját tevékenységükre. Könnyen belátható azonban, hogy más kockázatértékelés szükséges egy cukrászdába és más egy öntödébe, így ezeket a munkaügyi ellenőrök hamar leleplezik. Az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség adatai szerint az idei év első háromnegyedévében veszélyes munkafolyamatoknál, technológiánál, munkaeszköznél tartalmilag rossz vagy hiányos kockázatértékelés miatt 1553 esetben intézkedtek a felügyelők. Ugyancsak veszélyes munkafolyamatoknál 1045 esetben nem volt kockázatértékelés. Ezek a hiányosságok összesen valamivel több, mint 2700 eszközt vagy tevékenységet érintettek.

Sajnos a magyar munkáltatóknál gyakran fordul elő, hogy formailag rendelkeznek ugyan kockázatértékeléssel, de az tartalmában nem a valós helyzetet mutatja. A mindenre kiterjedő, alapos kockázatértékelés nem jellemző a vállalatokra - adott képet a mai viszonyokról Gádor János, az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontjának vezetője egy szakmai beszélgetésen. A szakember hangsúlyozta: a kockázatértékelést legalább évente felül kell vizsgálni, el kell végezni illetve ki kell egészíteni, ha megváltoznak a munkakörülmények, új technológiát vezetnek be, vagy új veszélyek lépnek fel, lényeges biztonsági követelmények változnak meg.

Magyarországon tavaly több mint 22 000 munkahelyi baleset történt, ebből 116 volt halálos. 2009 első félévében 7800 munkahelyi baleset történt, 53 volt halálos kimenetelű.



Egyre nagyobb a pszichoszociális veszélyeztettség



A múlt év februárja óta 25 öngyilkosság történt a France Telecomnál, az alkalmazottak az elviselhetetlen nyomásra és a szigorú ellenőrzésekre panaszkodnak, de jelenleg is vizsgálják, mi húzódhat meg az öngyilkossági hullám hátterében. A francia távközlési vállalat esete is jelzi, hogy valami nincs rendben a mai vállalati politikákkal, és előbb vagy utóbb kiemelten kell foglalkozni a pszichés kockázatokkal. Ezt erősítette meg Gádor János is, kiemelve, hogy az utóbbi években előtérbe kerültek olyan pszichoszociális kockázatok, mint a munkahelyi stressz, a munkahelyi erőszak és a megfélemlítés.

Stresszhez vezet a túl nagy nyomás

Az Európai Unióban a munkavállalók 28 százalékát érinti a munkahelyi stressz, amelynek okai olyan pszichoszociális veszélyek lehetnek, mint például a munka jellege, szervezése és irányítása, pl. magas elvárások a munkában és alacsony szintű ellenőrzése, valamint olyan tényezők, mint a megfélemlítés és az erőszakoskodás. Emellett fizikai veszélyek - a zaj és a hőmérséklet - szintén okozhatnak stresszt. Jóllehet a stressz nem betegség, ám ha intenzív és bizonyos ideig fennáll, szellemi és fizikai egészségkárosodást is okozhat.

Mindez megelőzhető, a stressz csökkenését szolgáló akciók pedig igen költség hatékonyak lehetnek. A folyamat sikerességéhez ugyanakkor fontos, hogy a munkavállalókat és képviselőiket is bevonja a vezetés, őket kell megkérdezni, mi okozza a stresszt, mely csoportok szenvednek ettől és mit lehet tenni a helyzet javítására.

A teljesítményre is kihatnak az erőszakos cselekedetek

Ugyancsak jelentős kockázatot jelentenek a munkahelyen kívüli emberek által elkövetett erőszakos cselekedetek: a fenyegetések, bántalmazások, vagy a lelki agresszió más formája. Nagymértékben a szolgáltatásban, főleg az egészségügyi, közlekedési, kereskedelemi, vendéglátó-ipari, pénzügyi és az oktatási szektorban lehet találkozni ezzel a jelenséggel, de az Európai Munkavédelmi Ügynökség összefoglalója szerint nő az erőszakkal való találkozás kockázata olyan munkakörökben is, ahol vevőkkel vagy ügyfelekkel kell kapcsolatban állni. A nővérek, egészségügyi dolgozók, taxisok, buszvezetők, szerelők, pénztárosok, biztonsági őrök, futárok, rendőrök, parkolási őrök, börtönőrök, szociális munkások különösen ki vannak téve az erőszakos cselekedetnek, de fokozatosan terjed az erőszak a bankok, gyógyszertárak, közszolgáltatások területén is.

A munkahelyi erőszaknak számos negatív hatása lehet: a dolgozóknál motivációhiány léphet fel, csökkenhet az önbecsülésük, stressz alakulhat ki náluk, sérülhet a fizikai és lelki egészségük, poszt-traumatikus problémáik lehetnek. A félelemmel és haraggal telített légkörben a dolgozók nem tudnak teljesíteni az elvárt módon, így ez kihat az egész szervezetre is, gyakoribbak lesznek a hiányzások, csökken a motiváció és a teljesítmény, romlanak a munkakapcsolatok.

A kockázatelemzés ebben az esetben is sokat segíthet. Célravezető lehet, ha a munkáltató gondoskodik a megfelelő kivilágításról és térfigyelő rendszereket szerel fel, változtat a munkaszervezésen és a munkaköri feladatokon, hogy az alkalmazott ne dolgozzon egyedül. Képzést is lehet biztosítani a munkavállalók számára, ahol megtanulhatják, hogyan kell kezelni az ügyfelekkel kialakuló problémás helyzeteket és azt, hogy milyen jelekre kell figyelni.

Megfélemlítés a munkahelyen

Komoly probléma a munkahelyi megfélemlítés, amikor egy munkavállaló vagy munkavállalók egy csoportja iránt olyan ismételt, ésszerűtlen magatartást tanúsítanak, amely egészségi és biztonsági kockázatot jelent. A megfélemlítés előfordulási aránya a magas követelményeket támasztó, alacsony egyéni irányítási lehetőséget adó munkakörökben a leggyakoribb, és ahol magas a szorongási szint.

Az áldozatok számára a következmények jelentősek lehetnek: bizonyítottan felléphetnek fizikai, szellemi és pszichoszomatikus egészségi problémák, például stressz, depresszió, csökkent önbecsülés, önhibáztatás, fóbiák, alvási zavarok, emésztési és izomrendszeri problémák. A poszt-traumatikus stresszes zavarok, amelyek hasonlóak, más traumatikus élményekhez, pl. katasztrófák és támadások után fellépő tünetekhez, még az évekkel az eset is után is fennállhatnak. Szervezeti szinten a megfélemlítés ára lehet gyakori távollét, a személyzet fluktuációja, csökkent hatékonyság és termékenység, A megfélemlítési esetekből eredő jogügyi károk ugyancsak jelentősek lehetnek.

Fontos tehát a megelőzés. Ebben az esetben is először kockázatértékelést kell végezni, ami magában foglalhatja egy zaklatás elleni stratégia kidolgozását, konfliktuskezelési és vezetői tréning biztosítását, a munkahelyi környezet áttervezését, valamint a zaklatás esetleges áldozatainak nyújtott támogatást.


Szabályozatlan a kockázatértékelés



A munkavédelmi törvény tavaly január óta írja elő, hogy a munkáltatóknak vizsgálniuk kell a pszichoszociális körülményeket. Mivel hazánkban csak az elmúlt évtől kezdtek ezzel a területtel behatóbban foglalkozni, a munkavédelmi hatóság részéről is új módszerekre, új típusú technikák alkalmazására lenne szükség. Emellett a kockázatértékelések elkészítésének mikéntjét is szabályozni kellene, hogy valós képet mutassanak és hogy előbb vagy utóbb szerepeljenek benne a pszichés terhelés különböző fokozatai is.
  • 2022.08.29Mit tegyél, hogy tőled vásároljanak? Értékesítése mindig szükség van; nem csak akkor, ha a cégnek jól megy, de akkor is, amikor nehéz időszak következik. Részletek Jegyek
  • 2022.09.16HR és Munkajog modul I.: A munkaviszony keletkezése / Beléptetés Kettő az egyben: egyszerre HR és munkajogi megközelítésben: a munkaszerződés, általános magatartási követelmények, adatvédelem és más, fontos témák neves oktatóktól, mint Berke Gyula, Bankó Zoltán. Részletek Jegyek
  • 2022.09.28 recruiTECH BLUE Kékgalléros foglalkoztatók, termelő logisztikai vállalatok = recruiTECH BLUE konferencia, ahol újra a fizikai toborzáson lesz a hangsúly. Harmadik országbeliek foglalkoztatása, szállásoltatás, online toborzás, outsourcing és még számos aktuális téma! Részletek Jegyek
  • 2022.10.05Tréning Kerekasztal Konferencia 2022. Folytonos változások, aggodalom, stressz, hybrid működés, motivációvesztés, soha nem látott fluktuáció - napjainkban számos már korábban is tapasztalt és rengeteg új kihívással küzdenek a cégvezetők, HR és képzési szakemberek. Az idei Tréning Kerekasztal konferencia több évtizedes hagyományt követve az aktuális szervezeti és HR kihívásokra ad válaszokat és bemutatja a magyar piac vezető tréningcégeinek legújabb fejlesztéseit és tapasztalatait. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Kánikula 2022: Tízből egy munkahely nem biztosítja a kötelező védőitalt

A legtöbbször adminisztratív jellegű mulasztásokon érte a munkaadókat a rendkívüli hőségben kötelező munkavédelmi intézkedések betartatása... Teljes cikk

Egyre több a munkabaleset itthon

A munkabalesetben megsérültek és elhunytak száma is növekedett tavaly. Míg 2020-ban 64-en, 2021-ben már 84-en vesztették életüket valamilyen munkabalesetben. Teljes cikk

Sátorlap, ponyva, mobiltelefon - Miről köteles gondoskodni a munkaadó kánikulában?

A munkaadók kötelesek gondoskodni különösen a szabadban fizikai munkát végzők egészségének megóvásáról a tartós nagy melegben. A hideg... Teljes cikk

Facebook