kapubanner for mobile

Utalványok nélkül adóköteles étkeztetésre "ítélve"

Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat

A számviteli szabályok bekerülési értékre vonatkozó szabályainak "túlértelmezésével" a pénzügyi kormányzat adóköteles természetbeni juttatásra akar kényszeríteni olyan vállalkozásokat, ahol pl. a munkahelyi étkeztetés nem oldható meg utalványok útján...

A minap egy szakfolyóiratban megjelentek szerint egy adott (pl. étkezésről szóló) számlának a teljes összegét meg kell téríteni a dolgozónak, és az Szja. tv. szerinti rész adómentes lesz, a fennmaradó rész pedig adóköteles természetbeni juttatás.

Az igazság az, hogy az égvilágon semmilyen szabály sem írja elő azt, hogy egy bizonylat, juttatás, költségtérítés összegéből a kifizető a teljes összeget köteles lenne elszámolni, vagy megtéríteni. Hasonló szabály csak az Áfa tv. vonatkozásában létezik. Ott ugyanis a munkáltató által megfizetendő utazási költségtérítés áfája csak akkor helyezhető levonásba, ha a teljes összeget megtérítik és a "nem adómentes" részt kiterhelik, felszámítva a közvetített szolgáltatás áfáját. Ez is csupán az "optimális" áfa levonás érdekében alkalmazandó, szó sincs kötelező erejű szabályról.

A számla teljes körű elszámolása sosem volt kötelező, pl. ha azon két tételben vannak feltüntetve a számlán szereplő dolgok. Ha egy tételt ki lehet húzni (márpedig az APEH 1999/80. számú iránymutatása éppen erről szól), akkor máris megdől az axióma, hogy a természetbeni juttatásról szóló számlából is a teljes összeget meg kellene teríttetni. Innentől kezdve akadémikus a vita, hogy az adott dolog egy sor, vagy több sor, mert a lényeg az, hogy nem kell a számla teljes összeget elszámolni...

Természetesen az sem valós állítás a pénzügyi kormányzat részéről, hogy a számviteli nyilvántartásban név szerint kell rögzíteni a juttatást. Ez a számviteli törvény egyetlen szakaszával sem támasztható alá, amúgy is öncélú intézkedés lenne a nyilvántartások vezetője részéről. Az sem igaz, hogy esetleg az Art. 44. (1) szakasza alapján lehetne ilyen név szerinti nyilvántartási kötelezettséget megfogalmazni, hiszen az ellentétes lenne az Art. 95. (2) szakaszának utolsó mondatával: "Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő."

Majd ha a jogalkotó úgy látja, hogy a 8.000 Ft-nyi étkeztetés utalvány, vagy más számla útján való juttatásról nyilvántartási kötelezettséget ír elő, akkor ez ennek megfelelően meg fog jelenni a jogszabályban. Addig, a jogszabályon túlmutató kötelezettségek betartása csupán "fakultatív" foglalatoskodás.


  • 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.info button Részletek ticket button Jegyek