Valós-e a reálbér-növekedés?

Az Együtt-PM választási szövetség szerint a tavalyi három százalék körüli reálbér-növekedés nem ellensúlyozza a tavalyelőtti három és fél százalékos reálbércsökkenést.

Az ellenzéki szövetség szerint ehhez a hatáshoz több intézkedés is hozzájárult, például: 2012-ben az alacsony jövedelműeknek az adójóváírás kivezetése miatt 3,5 százaléknál nagyobb mértékben csökkent a reálkeresetük, 2013-ban pedig a szuperbruttó kivezetése érintette kedvezőtlenül őket.

Hangsúlyozzák: a mesterségesen és átmenetileg nulla százalékra levitt inflációval nem tartható fenn a reálbér növekedése. Ezt csak erősödő gazdasággal lehet elérni, amely a piaci munkahelyek számának növekedésében is megmutatkozna.

A Fidesz ellenben sikernek tartja, és a kormány intézkedéseinek tulajdonítja a bruttó és nettó átlagkeresetek növekedését, így a családi adókedvezménynek, a béremelési programoknak, a rekord alacsony inflációnak és a rezsicsökkentésnek.

Selmeczi Gabriella szerint a béremelkedéssel a munkavállalók zsebébe több pénz kerül és több is marad ott. A kormánypártok idén további emelkedésre számítanak, amit elsősorban a kiskeresetű családok adócsökkentése, a továbbra is alacsony infláció és az egyre magabiztosabb gazdasági növekedés eredményezhet.