Változnak a munkaügyi szabályok

Foglalkoztatási támogatások 1/2. oldal


Ajánlat
Szabályozzák az érdekegyeztetést


Feketelista készül a munkavédelmi jogsértőkről


Védett piac rehabilitációs foglalkoztatóknak


Kevesebb munkaügyi központ lehet


Szabályozzák az érdekegyeztetést


Több szakképzési költség számolható el




Az álláskeresési járadék folyósításához szükséges együttműködési kötelezettség rendelkezései, valamint az ehhez kapcsolódó álláskeresési megállapodás tartalmi feltételei változnak a foglalkoztatási törvényben. Együttműködési megállapodást akkor lesz kötelező kötni, ha az álláskereső álláskeresési támogatást kap vagy rendszeres szociális segélyben részesül, és a beilleszkedési programban foglaltak alapján elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével köteles együttműködni. Az álláskeresési segély - a törvényben meghatározott időtartamon belül, a jogosultsági feltételek fennállása esetén - többször is igénybe vehető.

Regionális munkaügyi központok

A munkaügyi központok szervezeti átalakítása 20 központi költségvetési szervet és egy középirányító szervet érint. A regionális munkaügyi központok a jelenlegi munkaügyi központokkal azonos jogállású szervezetek lesznek, tehát jogi személyek, önálló szakmai, döntési és gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szervek. A regionális munkaügyi központ központi szervezeti egységből és kirendeltségekből áll majd. A kirendeltség jár el a munkanélküli ellátásokkal, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben, és a döntése ellen benyújtott fellebbezéseket a regionális munkaügyi központ főigazgatója bírálja majd el.

Foglalkoztatási támogatások

Egységes lesz a foglalkoztatási támogatási rendszer, megszűnnek a több jogszabályban párhuzamosan szabályozott támogatások. A módosítás elsősorban a munkabér és járulékainak megtérítésén alapuló támogatásokat érinti, ugyanis ezek az eszközök az uniós szabályok alapján változatlan tartalommal csak 2006. december 31-éig alkalmazhatók. Ezt követően ezek a támogatások csak akkor felelnek meg a közösségi jognak, ha de minimis (csekély összegű) támogatásként folyósítják. Ellenkező esetben ezeket a lehetőségeket meg kell szüntetni.

A jelenlegi bértámogatások a munkabér, illetve annak járulékai különböző százalékai erejéig igényelhetők. Az eddigi bér-és járulék jellegű támogatások részben beolvadnak az új támogatásba, részben pedig megszűnnek. Az új bértámogatás csak a meghatározott, hátrányos helyzetűnek minősített személyi kör foglalkoztatásához, legfeljebb 12 hónapig folyósítható, maximum a munkabér és járulékai együttes összegének 50, illetve 60 százalékáig. Emellett megmarad a munkaerőpiaci program keretében nyújtható bérköltség-támogatás is, amely a munkabér és járulékai 100 %-os folyósítását teszi lehetővé. Változik a vállalkozásindításhoz adható támogatás és új támogatási forma lesz a mobilitási támogatás, amely az ingázó álláskeresőket segíti.

A képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás emelkedik, feltétele a munkaügyi központ által felajánlott, illetve elfogadott, legalább heti húsz órát elérő (intenzív) képzésben való részvétel. Beépül a képzési támogatásba, és önálló támogatási formaként megszűnik a pályakezdő álláskeresők alanyi jogon nyújtható képzési támogatása, a megváltozott munkaképességű álláskeresők képzési támogatása, valamint a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés támogatása.

Szakképzés, érdekegyeztetés 2/2. oldal

Csökkennek az adminisztrációs terhek és egyben emelkedik a költségként elszámolható összeg, azonban kizárólag az akkreditált felnőttképzési intézmények juthatnak állami támogatásokhoz. A szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatos szabályok megváltoztatásával próbálják a kisebb cégeket a gyakorlati képzésbe bevonni azzal, hogy a minimálbér másfélszereséről annak kétszerésére emelik az átalányként elszámolható költségek összegét. A mikro- és a kisvállalkozások a saját munkavállalóik képzésével összefüggésben az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben csökkenthetik a hozzájárulási kötelezettségüket. További könnyítés, hogy az OKJ-ben nem szereplő képzések elszámolhatósága tekintetében eltörlik a munkaügyi tanács engedélyének a beszerzését. A döntéshozatal helyett egyszerűen teljesíthető bejelentési kötelezettség bevezetésére tett parlamenti javaslatot a munkaügyi tárca. Normatív támogatás ezentúl csak a munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetben lévők és a fogyatékkal élő felnőttek számára jár.

Érdekegyeztetés

Mulasztásos alkotmányellenességet küszöböl ki az a törvény, amely az Országos Érdekegyeztető Tanács működését szabályozza. Emellett létrejön az Ágazati Párbeszéd Bizottság, amely kétoldalú fórum: ágazati munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek lehetnek tagjai, így az ágazati érdekegyeztetés hatékonyságát növelheti. A cél olyan új intézményrendszer kialakítása a hazai érdekegyeztetésben, amely ágazati szinten biztosítja a szociális partnerek közötti konzultációt, a kollektív megállapodások kötésének elterjedését, a munkáltatók és munkavállalók szakmapolitikai érdekérvényesítési lehetőségeinek szélesítését.

Munkavédelem

Januártól közzéteszik azoknak a munkavédelmi jogsértést elkövetett cégeknek a listáját, amelyeket megbírságolnak. Ezek a cégek így elesnének bizonyos állami támogatásoktól, pályázati lehetőségektől. Szervezeti változások is lesznek jövőre, ugyanis Az ÁNTSZ munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatait ezentúl a munkaügyi felügyelőségek fogják ellátni. Ezzel egyidejűleg az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségből (OMMF) létrejön egy új, integrált felügyelet, amelyet egységesen "munkavédelmi hatóság" elnevezést kap.