Van miből bért emelni

Példa nélküli Európában, hogy a versenyszférától kevesebb pénzt vontak el, mint tavaly. Az Eurostat szerint a teljes, munkaadók által fizetett bér- és járulékköltségek egyedül Magyarországon emelkedtek az Európai Unióban úgy, hogy a teljes ráfordításnál is magasabb összeg jutott a munkavállalóknak.

A Magyar Idők cikke szerint ez főleg a munkaadói járulékcsökkentésnek és az egyéb kedvezményeknek köszönhető. Mint írja a lap, a keresetek felzárkózását segíti a járulékcsökkentés. A statisztikai adatokat idézve a cikk megjegyzi: az idei második negyedévben a vállalkozások 8,3 százalékkal többet fordítottak az alkalmazottak bérköltségeire, miközben a dolgozók fizetése átlagosan bruttó 10,6 százalékkal emelkedett. Ez úgy lehetséges, hogy a bér után kötelezően fizetendő munkaadói járulékok csökkentek, átlagosan két százalékponttal 2017 második negyedévéhez képest.

Ez lefordítva azt jeleni, hogy hazai cégek nagyobb bérnövekedést valósítottak meg kevesebb pénzből, mint a környező országok. És még a különbség is csökkent, mivel Nyugat-Európában csak kis mértékben vagy egyáltalán nem növekedtek a bérek.

És hogy mi a helyzet a környező országokban? Csehországban az átlagos bérráfordítás mértéke 8,3 százalékkal nőtt. Ez a teljes versenyszférát lefedő, átlagos bérráfordítás, de ott nincs adókedvezmény, és a járulékok sem változtak, így a bruttó átlagkeresetre fordított költség is ugyanannyival emelkedett, a növekedésnek pedig arányosan közel ugyanannyival volt nagyobb a munkaadói járulékvonzata, tehát 8,2 százalék. A 28 tagállam közül a románoknál nőtt leginkább a bérköltség, de az adatok nem tartalmazzák, hogy ebből milyen arányban részesült a dolgozó és az állam.

Bérhozzájárulást tekintve a legnagyobb mértékben a lettországi munkaadók fizettek. A versenyszféra teljes költsége közel 3 százalékkal volt magasabb, mint nálunk -írja a lap.

Magyar Idők