Visszajelzés álláshirdetésekre 2. - Hogyan és miért?

Mikor küldjünk visszajelzést?

A CV megérkezésekor, hogy az álláskereső tudja, hogy megkapta. Megnyugtatja, ha tudja, a megfelelő helyre eljutott az anyag. Köszönjük meg a belefektetett munkáját, ígérjük meg, hogy x időn belül értesítjük arról, hogy megfelelt-e.

Utána a CV kiértékelésekor. Ha nem felelt meg, akkor is közöljük udvariasan a tényt. Ugyan a negatív visszajelzések tapasztalatom szerint több kárt csinálnak, mint hasznot, mégis, az álláskeresők a biztos rosszat is tudni akarják. Egy “sajnálom, nem Önt választottuk” tartalmú e-mailt kiküldeni még tömeges jelentkezés esetén sem órákig tartó munka.

Állásinterjú után mindenképpen. Ekkor már van személyes kapcsolat a cég és a jelölt között, és valóban jelöltekről beszélünk, nem “csak” álláskeresőkről. Akarja tudni a jelölt is, sikerült-e.

Hogyan küldjünk visszajelzést?

Automatikus válasz

Információértéke legtöbbször alig van, és mivel lehet látni, hogy automatikus, az igényelt emberi kapcsolatot nem teremti meg. A semminél persze jobb. Ha úgy akarjuk megírni, hogy legyen haszna is, akkor legyen benne, hogy a jelentkezést megkaptuk, az elkövetkezendő x időben várhat visszajelzést a jelentkező. A saját magunknak szabott határidőt pedig tartsuk be!!! Ha ilyen levelet írni nincs lehetőség, legalább az álláshirdetésbe legyen leírva: csak azok kapnak visszajelzést, akiknek megfelel a pályázata.

Köszönjük jelentkezését, nem Önt választottuk!

Ilyen tartalmú visszajelzést küldeni az összes ki nem választott jelentkezőnek nem túl nagy munka, de – mint az álláskeresők kommentjeiből is látszik – gesztusértékűnek veszik. Bár rossz hír, jobbnak tartják, mintha egyáltalán nem kapnának választ. Egy db e-mail kiküldése bcc-ben az összes címzettnek nem sok szakértelmet kíván, egy jól megfogalmazott formalevelet egy junior HR-es vagy egy asszisztens is ki tud küldeni. Tájékoztassuk benne a jelentkezőket, hogy adatbázisunkba eltettük az anyagát, hogy bizalmasan kezeljük. Ne tegyünk felelőtlen ígéreteket! Semmire sem jó egy olyan ígéret, hogy ha majd üresedés lesz, felkeressük, de hamis reményt ébreszthet a kétségbeesett álláskeresőben.

Lebegtetés, halogatás

Talán ez a legrosszabb változata a visszajelzéseknek, mert ez biztosan hamis reményt kelt. Egy levél, amiben azt írják a reménykedő álláskeresőnek, hogy még nincs döntés, de lesz, vagy nem most, hanem később, nem sokat ér a hatékony álláskeresés szempontjából. Várjon? Ne várjon? Meddig várjon? Érdemes inkább őszintének lenni: szakmailag jónak tűnt, lenne esélye, de bizonytalanok a körülmények, így nem akar a cég embert felvenni. (Nem indult el a projekt, nem köttetett meg a szerződés, de ez nyilván bizalmas üzleti információ, nem lehet leírni.) Igenis le kell írni, hogy mindent jól csinált, de úgy alakult a helyzet, hogy mégsem lesz belőle állás. Mert ez is jobb, mintha azon töpreng, mit rontott el, miért nem kap értelmes választ, akár igent, akár nemet. A “talán”, az nem válasz ezesetben.

A mellébeszélő

“Pályázatát/szakmai múltját/bemutatkozását értékesnek tartottuk, de nem Ön mellett döntöttünk, adatbázisunkban eltároltuk blabla” – mikor ilyen leveleket kaptam, én magam is dühbe gurultam, miért kell hazudozni? Egyáltalán nem öröm vagy vigasz, hogy értékesnek tartották a pályázatot, lementették egy adatbázisba, mert nem ez volt a célja az álláskeresőnek. Ráadásul hiába volt értékes, mégsem ért vele eredményt, így még elkeserítőbb a helyzet. Írták volna azt, hogy gyenge volt, hogy nem erre gondoltak, hogy sokat kért, hogy nem volt megfelelő a fellépése, hogy hiányzott vmi, hogy túl sok, hogy túl kevés valami, bármit, de az “értékes, de mégsem”, az mellébeszélés.

Nem vigasztalást vár az álláskereső, hanem visszajelzést, főleg olyat, amiből tanulhat, változtathat a jövőre nézve. Ha az nemleges, elfogadja, ha nincs indoklás, legfeljebb rákérdez. De egy ilyen mentegetőző, vigasztalónak szánt levél nem segíti a hatékony álláskeresést. Amikor ezzel fordul hozzám egy álláskereső, én is tanácstalan vagyok: az anyagán alig van mit javítani, a hozzáállása rendben, és ilyen levelet kap sokkörös interjúzás után…

Miért nem küldenek visszajelzést?

Érteni vélem az okokat: az egyik, hogy nincs rá idő, a másik, hogy egy jó jelöltet egy elhamarkodott nemleges válasszal nem akar senki veszíteni. A harmadik – talán leginkább elgondolkodtató – ha olyan levél érkezik az álláspályázattal, amire már lelkiismereti okokból sem mer válaszolni egy empatikusabb kiválasztó. Ha a jelentkező láthatólag alkalmatlan, ám leírja a levelében, hogy már a kétszázadik pályázatát adja be, nem szívesen vállalja senki az utolsó csepp szerepét abban a bizonyos pohárban. Segíteni nem tud, azzal meg nem sokat tesz az álláskeresőért, ha megírja, ő sem tud segíteni… Ilyenkor az álláskeresők által elvárt empátia inkább hátrány, mint előny.

Jobangel
HR Blog