A bérezés eszközei - Eredmény- és vagyonrészesedés

A vállalati eredményből való részesítéssel, illetve a kedvezményes részesedési lehetőség biztosításával szorosabb tulajdonlás jellegű kapcsolatot alakíthatunk ki az alkalmazottak és a cég között. A munkavállaló egyrészt érzelmileg közelebb kerül a vállalathoz (a sajátjának tekinti), másrészt mindent megtesz majd, hogy a továbbiakban sikerre vigye a céget.

Az erőteljesebb pénzügyi és morális kapcsolatnak köszönhetően nagyobb felelősséggel viseltet minden lépése iránt, és könnyebben veszi a különféle piaci kényszerből adódó szerkezetváltási, elbocsátási folyamatokat is, hiszen jól tudja, ezen múlik az ő anyagi gyarapodása is.

A részesedés kifizetése általában nem automatikus, rendszerint a profit nagyságát veszik alapul: amennyiben elér egy meghatározott értéket, megtörténik a kifizetés. Erre többnyire évente egyszer, legfeljebb kétszer (előleg megítélésével) kerül sor, leginkább a nyári szabadságolások, illetve karácsony előtt.

A részesedés kiosztása 3-féleképpen történhet:

- az alapfizetés százalékában
- az alapfizetés és a vállalatnál eltöltött évek kombinálásával
- a beosztási kategóriák alapján megkülönböztetve.

A részesedésnek alapvetően két típusát különböztetjük meg: az eredményből való részesedést és a vagyonból való részesedést. Az előbbi közvetlenül készpénz formájában részesíti a munkavállalókat, míg az utóbbi, befektetés jellege folytán, az adott tőkehányadból jogosít fel osztalékra, illetve a részvény értékesítése után extra jövedelemre. Éppen ezért alaposan meg kell fontolnunk, hogy a részesedési rendszert melyikre alapozzuk, hiszen az eredményrészesedés rövid távon késztet nagyobb teljesítményre, a vagyonrészesedés pedig hosszú távon teremt a vállaltnak lojális, megbízható munkaerőt. Bármelyiket is választjuk, arra mindenképpen figyelni kell, hogy a "kiosztott" részesedés kellő nagyságú legyen (az alkalmazottak éves jövedelmének legalább 5-10 százaléka), ennél kisebb arányú részesedés ugyanis egyáltalán nem motiválja a munkavállalókat.