kapubanner for mobile
Módosítva: 4 hete

A teljesítményértékelés céljai

A teljesítményértékelés kulcsfontosságú eszköze a hazai vállalatok kezében, célja az alkalmazottak képességeinek kibontakoztatása és a szervezeti célok hatékonyabb elérése.

A hangsúly egyre inkább a folyamatos visszajelzésen és a fejlesztésen van, miközben a hagyományos értékelési szempontok is megmaradnak.

A teljesítményértékelés hozzájárulhat az alábbi szervezeti célokhoz:

  •     Az egyéni képzési és fejlesztési igények rendszeres feltárása és rendszerezése
  •     Az egyéni teljesítmény ösztönzése és jutalmazása, a motiváció fenntartása
  •     Az alkalmazott erősségeinek és fejlesztendő területeinek felmérése és ezek ismertetése, a fejlődési út kijelölése
  •     Információk szolgáltatása az alkalmazottak képességeiről, potenciáljáról a munkaerő-tervezés és a tehetséggondozás céljaira
  •     Adatok biztosítása az előmeneteli lehetőségekhez és az utódlási tervekhez, valamint a munkaköri leírások és célkitűzések rendszeres felülvizsgálata
  •     A vállalati kultúra formálása és átörökítése, a közös értékek erősítése
  •     A jogszabályi megfelelőség biztosítása a munkaügyi előírások tekintetében

Értékelő és fejlesztő célok a teljesítményértékelésben

A teljesítményértékelés céljai alapvetően két csoportra oszthatók:

1. Értékelő célok

Ezek a célok akkor kerülnek fókuszba, amikor az alkalmazottak valós teljesítménye alapján kívánjuk meghatározni a bérezést, a juttatásokat, a képzési lehetőségeket, az előléptetéseket, vagy éppen az esetleges áthelyezéseket, esetleg elbocsátásokat. Ehhez elengedhetetlen a pontosan megfogalmazott teljesítménykritériumok (pl. mérhetőség megteremtése, minőségi és mennyiségi normák kialakítása) meghatározása, amelyek alapján a munkatársak teljesítménye összehasonlíthatóvá válik. Fontos, hogy az értékelés határidőhöz kötött legyen, és az alkalmazottaknak legyen idejük felkészülni rá, hogy még időben javíthassanak pozíciójukon.

2. Fejlesztő célok

A fejlesztő célok esetén a hangsúly a növekedésen és a folyamatos tanuláson van. Itt a munkatársak szinte tét nélkül hibázhatnak – legalábbis rövidtávon –, hiszen a cél nem az azonnali szankció, hanem a fejlődés elősegítése. Az alkalmazás során elsősorban a jó teljesítményt veszik figyelembe, mivel a pozitív visszajelzés további jobb teljesítményre ösztönöz. A hibákat természetesen nem nézik el, a gyengeségeket és az erősségeket mindig azonosítják, és azok tudatosításával lehetőséget teremtenek az egyéni fejlődésre.

A dolgozók ilyenkor nem egymással, hanem önmagukkal versenyeznek, mindenkor saját korábbi teljesítményüket kell túlszárnyalniuk vagy fenntartaniuk. Ehhez elengedhetetlen a nyílt és őszinte kapcsolat kialakítása az értékelő és az értékelt között, ahol a dolgozó mindvégig érezheti a segítő szándékot és a támogatást.