Kérdezz-felelek

Szeretném megkérdezni 1958-ban születtem, e hónapban megvan a ledolgozott 40 évem. Erdélyben születtem ott dolgoztam 27 évet, itt Magyarországon 14 évet. Mit javasol dolgozzak 65 éves koromig vagy vegyem igénybe a nyugdíjazást, hogyan járnék jobban?

Óvónőként, közalkalmazottként dolgozom 6 éve. A munkavégzés helye 5 éve állandó, viszont folyamatos változás történt, hiszen hol itt, hol ott voltunk tagintézmények. 2015 június óta önálló az intézmény, azóta változás nem történt. Találtam helyben állást 2017. január 1-jétől. Kérdésem: mennyi a felmondási időm? Le kell-e dolgoznom mindet vagy csak a felét? Ha nem kell ledolgoznom, arra az időre jár-e fizetés? Felmondási időben dolgozhatok-e máshol már?

Gyed melletti éjszakázás miért nem lehet?

Gyeden lévő anyuka vagyok, a gyed időtartama február végén jár le, pár hónapja jeleztem a munkáltatómnak, hogy szeretnék január 1-től dolgozni, de közölték, hogy sajnos nem lesz szabad pozíció (ha jól vagyok informálva, akkor elvileg kötelesek lennének visszavenni, az már más kérdés, hogy tudtommal már másnap felmondhatnak a fentiekre hivatkozva). Szeretnék érdeklődni, hogy ilyen esetben, véd-e a törvény olyan értelemben, hogy ebben az esetben nem erőltetném a visszatérést, és maradnék itthon a 3. év végéig, s ezáltal nem tudnának kitenni a munkahelyemről, ill. ezen időszak alatt kérhetek-e munkáltatói igazolást (pl. a bérlet igazolvány igényléséhez)?

A kérdésem a kötelező túlóra, és a felmondás témákban lenne. A cégnél ahol dolgozom, tavaly szeptember óta folyamatosan túlórákat rendelnek el. Most ezzel nem lenne semmi gond, hiszen havi szinten 2 túlórát el is vállal az ember. A probléma sajnos ott kezdődik, hogy a munkáltató egy vagy esetleg másfél hónappal előre bejelenti a kötelező túlóra napjait, hol emberhiányra, hol a megnövekedett termelésre, valamit a sok táppénzes dolgozóra hivatkozva, tekintet nélkül a családra, túlterheltségre. Van úgy hogy ez havi szinten 3 túlórát is jelent, és ha esetlegesen a ledolgozásokat is belevesszük, akkor előfordul, hogy egymás után 4 hétvégét is benn tartózkodunk, vagy 7 napból 7-et dolgozunk. Emellett természetesen elvárják az önkéntesen vállalt túlórákat is. Nem tudom ez mennyire jogszerű lépés cég részéről. A felmondással kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy milyen esetekben jár a végkielégítés, hiszen 12 év munkaviszony után az ember nem szívesen távozik úgymond üres kézzel. A munkáltató természetesen a közös megegyezést preferálja, hiszen ezt jogi úton lehetetlen megtámadni. Ha esetleg beleegyeznék, hogy végkielégítéssel, aláírom a közös megegyezést, azzal jogosan kérem az éveim után járó összeget? Sajnos sok kollégám mondott már föl, vagy gondolkodik ezen a lépésen, mert túlterheltnek és kiszolgáltatottnak érzik magukat.

Három gyermekünk van, 6 12 és 20 évesek. A legnagyobb gyermekünk 2016.02.16-án betöltötte a 20-ik életévét és nappali tagozatos OKJ-s iskola (cukrász) második évét kezdte meg szeptemberben. Az lenne a kérdésünk, hogy eltartottnak minősül-e a legnagyobb gyermekünk és hogy mennyi adókedvezményre vagyunk jogosultak a fentiek szerint?

Az lenne a kérdésem, hogy ha két részmunkaidős állásban dolgozom, hány nap szabadság jár? Heti 20-20 órát dolgozom egy középiskolában, illetve egy általános iskolában.

Az lenne a kérdésem, hogy a 13. havi juttatás jár-e a gyeden lévő anyukáknak?

1998.09.30-ától, 51 évesen kapom harmadik csoportba tartozó rokkantnyugdíjamat. Igényelhetem-e öregségi nyugdíjamat 39 év szolgálati idő után?

Rehabilitációs ellátáson vagyok már jó néhány éve és az lenne a kérdésem hogy ebből vonhatnak e nyugdíjjárulék címén adót? havi: 32235 forint és kézhez kapok 29015 forintot.

2016.04.27-é től rokkantsági ellátásban részesülök sőt előtte is 2012-től vagyok ebben a rokkantsági státuszban. Most jelentkeztem az önkormányzathoz közmunkára és a munkanélküli hivatalban azt a választ kaptam, hogy nem regisztrálnak mert közmunkában nem dolgozhatok. Vagyis közmunkában dolgozhatok--e mint rokkantsági ellátott.

Férjemet leszázalékolták 12 éve 40%-ra, de akkor nem volt jogosult az ellátásra még. Akkor megállapították neki, hogy szakmájában illetve magasban nem dolgozhat. Kérdésem a következő: most újra beadja a leszázalékolást, akkor megtarthatja a munkahelyét? Kaphat ellátást és munkabért is egyszerre? Minimálbéren van kb 90 ezret kap, de nagyon nehezen bírja a munkát már...ön szerint lehet így? Mitől függ?

Azt szeretném kérdezni, hogy 2016.06.26-tól leszázalékolt nyugdíjas vagyok. C2-s csoportba tartozom veseelégtelenséggel! Jár-e közgyógyellátási igazolvány?

Megváltozott munkaképességű vagyok C2 minősítési kategóriába tartozom egészségi állapotom mértéke 50%, rokkantsági ellátásra lettem jogosult 2015.10.01-től. Jelenleg 6 órában és 4 órában dolgozom. A 6 órási munkabérem bruttó: 96750 Ft a 4 órási munkabérem bruttó 64500 Ft. A két bér összege: 161250 Ft. A rokkantsági ellátás összege 70730 Ft. A kérdésem az lenne, hogy a minimálbér 150%-ba, ami 2016-ban 166500 Ft /ha jól tudom/, beleszámít-e a rokkantsági ellátás összeg 70730 Ft? Ha igen akkor sürgősen meg kell szüntetnem a 4 órás munkámat? 4 órási munkát 2016.10.17-től végzem. Nagyon ideges vagyok és emiatt éjjeleket nem alszom.

Gyermekem 28 éves, passziváltatta a félévet az egyetemen. Az egyetem szerint neki is kell fizetni, így van? Ugyanakkor alkalmi munkavállaló, ez befolyásol-e valamit?

A kérdésem az lenne, hogy részmunkaidőben dolgozónak, jár-e táppénz és milyen arányban, amennyiben 1 ledolgozott hónapot veszünk alapul?

Mint gondos dolgos apuka kérdezni szeretném, hogy hogyan is lehetséges az, hogy az ember dolgozik a munkahelyén, majdan szülni viszi a feleségét munka után, szól a munkáltatónak hogy ez és az történt (ez egy pénteki nap volt), sajnálatos módon nem tud menni dolgozni, amíg haza nem jön az anyuka, mert vigyázni kell az otthon maradt gyerekekre, etetni őket és oviba hordani. Mellesleg munkáltató még a gyerekek után járó pótszabadságok kiadását is megtagadja, illetve a családi adókedvezményt is.

Szociális otthonban vagyok ápolónő. Az lenne a kérdésem, hogy ha munkaszüneti, tehát ünnepnapon éjszakázom jár-e az éjszakás pótlék mellé az aznapra eső ünnepi pótlék is?

Négy gyermekünk van, kiket felneveltünk, ma már önállóak. De évekkel ezelőtt neveltünk egy rokon kislányt is, hivatalosan, még családi körülményei nem rendeződtek. Családi pótlékot is kaptunk utána. Amiért zavarom Önöket, és amit eddig sikerült megtudnom: A 1997.évi LXXXI törvény 2/d pontja alapján, 5 nevelt gyermek után 1 év kedvezmény kapható. A 2c bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § 2 bekezdése szerinti feltételeknek. Értelmezésem szerint az előbbi idézet, a törvény 18 § 2a -ban foglaltak részére vonatkozik. Amit továbbra sem találok, az az, hogy mennyi ideig kell minimum, a nevelt gyermeknek a nevelő szülőnél lenni, hogy a kedvezményt igénybe lehessen venni.

2016. év 10. hó 27. napján rendes felmondást küldtem a munkáltatómnak. Így még 30 napot le kell dolgoznom, a munkaviszonynak 11. hó 27. napján lesz csak vége. Ha nem jelenek meg a munkahelyemen a 30 nap alatt, mekkora kártérítést kell fizetnem? Heti 5 órára vagyok bejelentve, bruttó 16500 forint keresettel. A távolléti díj megfizetése mellett más kártérítési összeget is egyenlítenem kell? Ha ezt az utat választják és nem az azonnali hatályú felmondást, akkor sikeresen fellebbezhetek a rendkívül alacsony jövedelmemre hivatkozva? Munkából való elmaradásom esetén inkább fordulnának bírósághoz, minthogy azonnali hatállyal felmondjanak nekem, attól tartok.