Kérdezz-felelek

Mint gondos dolgos apuka kérdezni szeretném, hogy hogyan is lehetséges az, hogy az ember dolgozik a munkahelyén, majdan szülni viszi a feleségét munka után, szól a munkáltatónak hogy ez és az történt (ez egy pénteki nap volt), sajnálatos módon nem tud menni dolgozni, amíg haza nem jön az anyuka, mert vigyázni kell az otthon maradt gyerekekre, etetni őket és oviba hordani. Mellesleg munkáltató még a gyerekek után járó pótszabadságok kiadását is megtagadja, illetve a családi adókedvezményt is.

Szociális otthonban vagyok ápolónő. Az lenne a kérdésem, hogy ha munkaszüneti, tehát ünnepnapon éjszakázom jár-e az éjszakás pótlék mellé az aznapra eső ünnepi pótlék is?

Négy gyermekünk van, kiket felneveltünk, ma már önállóak. De évekkel ezelőtt neveltünk egy rokon kislányt is, hivatalosan, még családi körülményei nem rendeződtek. Családi pótlékot is kaptunk utána. Amiért zavarom Önöket, és amit eddig sikerült megtudnom: A 1997.évi LXXXI törvény 2/d pontja alapján, 5 nevelt gyermek után 1 év kedvezmény kapható. A 2c bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § 2 bekezdése szerinti feltételeknek. Értelmezésem szerint az előbbi idézet, a törvény 18 § 2a -ban foglaltak részére vonatkozik. Amit továbbra sem találok, az az, hogy mennyi ideig kell minimum, a nevelt gyermeknek a nevelő szülőnél lenni, hogy a kedvezményt igénybe lehessen venni.

2016. év 10. hó 27. napján rendes felmondást küldtem a munkáltatómnak. Így még 30 napot le kell dolgoznom, a munkaviszonynak 11. hó 27. napján lesz csak vége. Ha nem jelenek meg a munkahelyemen a 30 nap alatt, mekkora kártérítést kell fizetnem? Heti 5 órára vagyok bejelentve, bruttó 16500 forint keresettel. A távolléti díj megfizetése mellett más kártérítési összeget is egyenlítenem kell? Ha ezt az utat választják és nem az azonnali hatályú felmondást, akkor sikeresen fellebbezhetek a rendkívül alacsony jövedelmemre hivatkozva? Munkából való elmaradásom esetén inkább fordulnának bírósághoz, minthogy azonnali hatállyal felmondjanak nekem, attól tartok.

Közös megegyezéssel megszűnő munkaviszonynál kötelezhető-e a munkavállaló felmondási idő letöltésére? Úgy tudom, hogy közös megegyezésnél nincs felmondási idő. Az én munkaadóm viszont 30 napot akar még ledolgoztatni.

A férjem 2010 óta súlyos látássérült, azaz vak! 2013-ban betöltötte a nyugdíj korhatárt és saját jogú nyugellátásban részesül. A nyugdíj betöltése előtt III. fokozatú rokkant nyugdíjas volt. Mivel azóta egy súlyos szívműtétje is volt, nagyon sok gyógyszert szed. Pár évig a XIII. kerületi Önkormányzat adott Közgyógy igazolványt, mert a gyógyszerek nagyon sokba kerültek és kerülnek ma is. Most viszont 2 éve a Kormányhivatalnál kell beadni a kérelmet, de elutasítanak, mert azt mondják, mivel a férjem a nyugdíjba vonulása előtt nem II rokkant fokozatba volt, nem kaphat Közgyógyot. A férjem Fogyatékossági támogatásban részesül, van fogyatékossági kártyája, nem értem, hogy miért nem kap támogatást. Ha vaksági támogatásban részesülne és nem fogyatékossági támogatásban, akkor kapna! Csak azt nem értem,hogy mi a különbség ,hiszen a kettő ugyanaz. Attól, hogy a nyugdíj előtt III csop. rokkant volt, attól még vak! Lehet-e valamit tenni ebben az ügyben, vagy lassú halálra vagyunk ítélve, mivel minden gyógyszert nem tudunk kiváltani.

1953-ban születtem. 1968-tól dolgoztam 1993-ig, utána 50%-os szociális járadékot kaptam, 2012-ig. 2012-ben 58 évesen rokkantsági ellátásként, véglegesítve lettem C2-re. Németországban dolgoztam 3 évet napi 3 órát. Többet nem tudtam, mert beteg vagyok, annyira leromlott az egészségi állapotom, hogy egyáltalán semennyit nem tudok dolgozni. Külföldön ezért 80%-ot adtak. Pénzben ez csak 9 euró 44 centet jelent. Most ebben az évben 63 éves öregségi kort érek el. Kérdésem, hogy be kell-e adni azt a 3-évet, amit kint dolgoztam, számít valahova? Vagy állapotrosszabbodást Magyarországon? Olyan közel a november nem tudom melyik lenne jobb?

Idén végzek alapszakos tanulmányaimmal a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán. Ezenfelül tudni kell rólam, hogy árva vagyok. Ehhez mérten kissé aggódok amiatt, hogy diploma után mihez is kezdhetnék. A havi kiadásaimat alapvetően három forrásból fedezem: árvasági ellátás, szociális ösztöndíj (az egyetemtől), illetve diákmunka. Ha végzek az egyetemmel, akkor gyakorlatilag minden forrásom megszűnik, állandó munkát találni pedig időbe telik (egyelőre még szakmai gyakorlaton vagyok, ami az időm nagy részét felemészti, így nem tudok munkába állni). A munkaerőpiacon a közgazdasági diplomával rendelkezők között meglehetősen nagy a verseny sajnos, így egyelőre csekély esélyt látok arra, hogy azonnal találhatnék állást. Lényegében egy lehetőség miatt írok Önnek. Az árvasági ellátás folyósítása megszűnik tanulmányaim befejeztével (vagy 25. életévem betöltésével). Viszont amennyiben 25. életévem betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé válok, úgy az ellátás továbbra is folyósításra kerül attól függetlenül, hogy tanuló vagyok-e. Én magas vérnyomással rendelkezem, amely bizonyos mértékben korlátoz a fizikai munkavégzés során, tehát elvileg meg van rá a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességűnek ítéljenek. A kérdésem pedig az lenne, hogy ha megváltozott munkaképességű vagyok, az kihat-e pályaválasztásomra? Tehát valamilyen hátránnyal jár-e a jövőbeli munkavállalásomat illetően? (Pl. bizonyos munkakört nem tölthetek be vagy nem is foglalkoztat(hat) emiatt a cég).

Összevonható-e Magyarországon élő, német állampolgárnak a szolgálati ideje? 62 éves német nőről van szó, aki Németországban 8 évet, Magyarországon 35 évet dolgozott. Jogosult-e a kedvezményes nyugdíjra Magyarországon?

Beleszámít-e a nők 40-es nyugdíj szolgálati idejébe OKJ-s vagy egyéb szakképesítést nyújtó tanfolyam elvégzése, amit a helyi Munkaügyi Hivatalon keresztül igényel az álláskereső vagy saját maga (a Munkaügyi Hivatal közbenjárása nélkül) kezd el és végez el az álláskereső? Vagy OKJ-s és egyéb szakképesítést nyújtó tanfolyam elvégzése nem számít bele a szolgálati időbe, ha valaki a nők 40-nel szeretne nyugdíjba menni?

Azt szeretném kérdezni, hogy ha nő létemre megvan a 40 éves munkaviszonyom, de nem akkor, hanem például 43 vagy 45 éves munkaviszonnyal szeretnék nyugdíjba menni, ez lehetséges-e? Vagy az a helyzet, hogy vagy elmegyek 40 éves munkaviszonnyal vagy amikor betöltöm az öregségi nyugdíjkorhatárt?

2006-ban meghalt a férjem Én 2011 ben lettem nyugdíjas a 40 éves munkaviszonnyal 1954-ben születtem, megkaphatom-e a férjem után az özvegyi nyugdíjat? 43 év 185 nap volt a munkában eltöltött évek száma.

Nyugdíjkérdésben szeretném segítségét kérni. Férjem közel 6 éve dolgozik Hollandiában, magyar céges bejelentéssel. Magyarországon vonják tőle a TB-t és a nyugdíjjárulékot, Hollandiában pedig az adót. Az adóvisszatérítésről a Jaaropgaaf papírt minden évben megkapjuk, összevárjuk az 5 évet, és úgy akartuk visszaigényelni. Viszont most azt hallottuk, hogy ha ezt nem igényeljük vissza, akkor valamilyen szinten ezek az évek is beleszámítanak a magyarországi nyugdíjba (természetesen a magyar minimálbéres bejelentés mellett), talán emelt szinten, mert Hollandiában dolgozik. Nem tudom, hogy Ön tud -e ebben tanácsot adni, hogy igaz -e ez a hír, vagy igényeljük vissza az adót? Azt is szeretném jelezni, hogy 10 hónap jogosultsága már van Hollandiában, mivel 2008-2009-ig holland cégnél dolgozott, és ott fizetett mindent.

Érdeklődni szeretnék, hogy 6 órás bejelentett munkában, milyen cafetériák adhatók, illetve vehetők igénybe. A 8 órás munkában dolgozó kollégák nagyon jó cafetéria juttatásokat kapnak, mint pl: pihenő kártya, eü kártya, étkezési utalvány, stb . Én 6 órában dolgozom, és 4500 forintos étkezési jegyet kapok. Kérhetek esetleg mást is a cégtől?

Ha a munkáltató ez idáig nem biztosította a munkába járás utazási költségtérítését annak a munkavállalónak, akinek óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van és a közigazgatási határon kívülről jár dolgozni - a munkavállaló most jelezte igényét, hogy ez jár neki - akkor visszamenőlegesen (akár 2015. augusztus 1-jéig) köteles-e a munkáltató kifizetni a költségtérítést? Hozhat-e a munkáltató döntést arról, hogy pl. 2016. január 1-jétől munkába járásnak minősíti a közigazgatási határon belül lakó és dolgozó munkavállalók tömegközlekedéssel vagy személy gépkocsival történő utazásait és visszamenőlegesen kifizeti a költségtérítést?

Egy multicégnél dolgozom, ahol hétfőtől-vasárnapig 9-21 óráig tartunk nyitva. A hét elején lebetegedtem, az orvosom kiírt hétfőtől-péntekig. Azon a héten hétfőn és kedden dolgoztam volna, illetve hétvégén szombaton és vasárnap. Én úgy gondoltam, hogy a betegállományban töltött teljes idő beleszámít a havi munkaidőkeretbe. Ellenben azt látom, hogy a munkával töltött napokra betegállományt írtak ki, a pihenőnapokat pedig úgy hagyták. Így hivatalosan a pihenőnapjaimon gyógyultam. Az szeretném megkérdezni, hogy ez jogos? Vagy a munkáltatónak el kéne számolnia a táppénzen töltött időt és ezeket a szabadnapokat később biztosítania kell?

Munkatársam jelentkezett egy hivatalnál, ahol felvették, de négy órás munkakörbe. Mivel nagy szüksége van a pénzre, így elfogadta a felajánlott 8 órás munkakört, amit viszont osztott műszakban kell ledolgoznia. Úgy tudom az osztott műszak között legalább két óra pihenő időt kell biztosítani. Ezt a két órát kérésére lecsökkentették egy órára, mivel vidéken lakik, így nem megoldott a munkaközi szünetben a hazautazás. Az egyik hivatalban reggel 8 órakor kezd és 12-ig tart a műszak, majd átmegy a másik hivatalba a város másik részére és ott dolgozza le a másik műszakot, ami 13-tól 18.30-ig tart. Három havi munkarendben dolgozunk. Már több hónapja így dolgozik, köteles ezt így elfogadni, milyen jogai vannak?

22 év munkaviszony után egyik nap, szólítottak, hogy menjek megbeszélésre a munkahelyen. A HR-vezető és közvetlen felettesem fogadott, hogy átszervezés miatt pozícióm és helyem, a telefonközpont megszűnik, és helyette ruhatárosi állást tudnak felajánlani. Másnaptól kellene kezdeni. Kértem, hogy hadd gondolkozzak másnapig, de nem engedtek, mondván, hogy sürgős és vagy aláírom a szerződésmódosítást, vagy a felmondásom. Hirtelen nem tudtam mit tenni, az új állást elfogadtam. Az új állás kezdettől fogva nem tetszik. Tegnapelőtt, október 19-én beadtam a rendes felmondásom. Megtudtam, hogy végkielégítés nem jár. A ruhatári állást egészségügyi állapotom miatt sem tudom vállalni, mert kezdődő gerincsérvet állapított meg nálam az orvos 10 éve, de újabb panaszok miatt 2016-os , friss leletek is vannak ezzel kapcsolatban. Mert a ruhatárban nem csak kabátokat kell kezelni, hanem közepes és nehéz súlyú csomagokat, hátizsákokat is. Nehezebb tárgyak emelése nekem ellenjavalt. Kaphatok-e így végkielégítést?

Orvosként Dániában kaptam állást, ami havonta 150 órának felel meg. E mellett Magyarországon egy egészségügyi cégnek havi 32 órában vagyok az alkalmazottja. Kérdésem az lenne hogy a magyarországi cég kell-e utánam fizesse a járulékokat, illetve be kell-e jelentsem az OEP-nek hogy másik EGT tagállamban leszek biztosított? Itt főleg az egészségbiztosítási járulékra gondolok, mivel a többi járulék befizetése (nyugdíjbiztosítás, szakképzési hozzájárulás, SZJA, szociális hozzájárulás) gondolom a Magyarországon keletkező jövedelmem után szükséges. Külföldre jön még velem a GYED-en lévő párom és a 6 hónapos kisfiam. Nekik be kell-e jelenteni az OEP-nél hogy egy másik EGT tagállamban vannak biztosítva? A párom jogosult-e külföldön GYED-re, valamint családi támogatásra?

Megváltozott munkaképességű vagyok, C1 kategóriába soroltak, Rehabilitációs ellátásban részesülök, 2015 év eleje óta. 2015 tavaszán elhelyezkedtem, dolgoztam másfél évet, majd munkanélküli lettem. Álláskeresőként szerettem volna regisztrálni, de megváltozott munkaképességű, ellátásban részesülőket nem regisztrálhatnak jogszabály miatt. Kérdésem a következő lenne. Nem értem a jogalkotó szándékát, miért ne regisztrálhatna egy megváltozott munkaképességű (m.m.k.) személy az állami foglalkoztatási szolgálathoz, és esetleg részesülhetne álláskeresői járadékban, mint más munkáját vesztett ember? A m.m.k mellett is dolgozhattam, kaptam kb. 40 ezer Ft-t, és most hogy nincs állásom, nekem is hiányzik a megélhetés mint más, egészséges embernek. Én utánam is fizettek járulékokat vagy rosszul tudom? Talán a foglalkoztatónak nyújtott járulékkedvezményt úgy spórolta meg az állam, hogy a m.k.k. személy nem kaphat álláskeresési járadékot, aktív korúak ellátását sem? Másik kérdésem az lenne, hogy a c1 kategória után ha olyan leletem van, amelyen az áll, hogy állapota végleges, a felülvizsgálat hozhat e másik eredményt, hogy nem vagyok rehabilitálható? C2 kategóriában úgy tudom 140.000 forint az ellátás. Most csak 42.000.-Ft-t kapok. Tudom, hogy meg kellene elégedjek ezzel, és nem is beteg akarok maradni, de ha a nyugati orvostudomány 25 év alatt nem tudott rajtam segíteni, most alternatív gyógyításra járok, ami nem két fillér és erre az "átmeneti" időszakra szeretnék több ellátást kapni.