Kérdezz-felelek

Ha a munkáltató ez idáig nem biztosította a munkába járás utazási költségtérítését annak a munkavállalónak, akinek óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van és a közigazgatási határon kívülről jár dolgozni - a munkavállaló most jelezte igényét, hogy ez jár neki - akkor visszamenőlegesen (akár 2015. augusztus 1-jéig) köteles-e a munkáltató kifizetni a költségtérítést? Hozhat-e a munkáltató döntést arról, hogy pl. 2016. január 1-jétől munkába járásnak minősíti a közigazgatási határon belül lakó és dolgozó munkavállalók tömegközlekedéssel vagy személy gépkocsival történő utazásait és visszamenőlegesen kifizeti a költségtérítést?

Egy multicégnél dolgozom, ahol hétfőtől-vasárnapig 9-21 óráig tartunk nyitva. A hét elején lebetegedtem, az orvosom kiírt hétfőtől-péntekig. Azon a héten hétfőn és kedden dolgoztam volna, illetve hétvégén szombaton és vasárnap. Én úgy gondoltam, hogy a betegállományban töltött teljes idő beleszámít a havi munkaidőkeretbe. Ellenben azt látom, hogy a munkával töltött napokra betegállományt írtak ki, a pihenőnapokat pedig úgy hagyták. Így hivatalosan a pihenőnapjaimon gyógyultam. Az szeretném megkérdezni, hogy ez jogos? Vagy a munkáltatónak el kéne számolnia a táppénzen töltött időt és ezeket a szabadnapokat később biztosítania kell?

Munkatársam jelentkezett egy hivatalnál, ahol felvették, de négy órás munkakörbe. Mivel nagy szüksége van a pénzre, így elfogadta a felajánlott 8 órás munkakört, amit viszont osztott műszakban kell ledolgoznia. Úgy tudom az osztott műszak között legalább két óra pihenő időt kell biztosítani. Ezt a két órát kérésére lecsökkentették egy órára, mivel vidéken lakik, így nem megoldott a munkaközi szünetben a hazautazás. Az egyik hivatalban reggel 8 órakor kezd és 12-ig tart a műszak, majd átmegy a másik hivatalba a város másik részére és ott dolgozza le a másik műszakot, ami 13-tól 18.30-ig tart. Három havi munkarendben dolgozunk. Már több hónapja így dolgozik, köteles ezt így elfogadni, milyen jogai vannak?

22 év munkaviszony után egyik nap, szólítottak, hogy menjek megbeszélésre a munkahelyen. A HR-vezető és közvetlen felettesem fogadott, hogy átszervezés miatt pozícióm és helyem, a telefonközpont megszűnik, és helyette ruhatárosi állást tudnak felajánlani. Másnaptól kellene kezdeni. Kértem, hogy hadd gondolkozzak másnapig, de nem engedtek, mondván, hogy sürgős és vagy aláírom a szerződésmódosítást, vagy a felmondásom. Hirtelen nem tudtam mit tenni, az új állást elfogadtam. Az új állás kezdettől fogva nem tetszik. Tegnapelőtt, október 19-én beadtam a rendes felmondásom. Megtudtam, hogy végkielégítés nem jár. A ruhatári állást egészségügyi állapotom miatt sem tudom vállalni, mert kezdődő gerincsérvet állapított meg nálam az orvos 10 éve, de újabb panaszok miatt 2016-os , friss leletek is vannak ezzel kapcsolatban. Mert a ruhatárban nem csak kabátokat kell kezelni, hanem közepes és nehéz súlyú csomagokat, hátizsákokat is. Nehezebb tárgyak emelése nekem ellenjavalt. Kaphatok-e így végkielégítést?

Orvosként Dániában kaptam állást, ami havonta 150 órának felel meg. E mellett Magyarországon egy egészségügyi cégnek havi 32 órában vagyok az alkalmazottja. Kérdésem az lenne hogy a magyarországi cég kell-e utánam fizesse a járulékokat, illetve be kell-e jelentsem az OEP-nek hogy másik EGT tagállamban leszek biztosított? Itt főleg az egészségbiztosítási járulékra gondolok, mivel a többi járulék befizetése (nyugdíjbiztosítás, szakképzési hozzájárulás, SZJA, szociális hozzájárulás) gondolom a Magyarországon keletkező jövedelmem után szükséges. Külföldre jön még velem a GYED-en lévő párom és a 6 hónapos kisfiam. Nekik be kell-e jelenteni az OEP-nél hogy egy másik EGT tagállamban vannak biztosítva? A párom jogosult-e külföldön GYED-re, valamint családi támogatásra?

Megváltozott munkaképességű vagyok, C1 kategóriába soroltak, Rehabilitációs ellátásban részesülök, 2015 év eleje óta. 2015 tavaszán elhelyezkedtem, dolgoztam másfél évet, majd munkanélküli lettem. Álláskeresőként szerettem volna regisztrálni, de megváltozott munkaképességű, ellátásban részesülőket nem regisztrálhatnak jogszabály miatt. Kérdésem a következő lenne. Nem értem a jogalkotó szándékát, miért ne regisztrálhatna egy megváltozott munkaképességű (m.m.k.) személy az állami foglalkoztatási szolgálathoz, és esetleg részesülhetne álláskeresői járadékban, mint más munkáját vesztett ember? A m.m.k mellett is dolgozhattam, kaptam kb. 40 ezer Ft-t, és most hogy nincs állásom, nekem is hiányzik a megélhetés mint más, egészséges embernek. Én utánam is fizettek járulékokat vagy rosszul tudom? Talán a foglalkoztatónak nyújtott járulékkedvezményt úgy spórolta meg az állam, hogy a m.k.k. személy nem kaphat álláskeresési járadékot, aktív korúak ellátását sem? Másik kérdésem az lenne, hogy a c1 kategória után ha olyan leletem van, amelyen az áll, hogy állapota végleges, a felülvizsgálat hozhat e másik eredményt, hogy nem vagyok rehabilitálható? C2 kategóriában úgy tudom 140.000 forint az ellátás. Most csak 42.000.-Ft-t kapok. Tudom, hogy meg kellene elégedjek ezzel, és nem is beteg akarok maradni, de ha a nyugati orvostudomány 25 év alatt nem tudott rajtam segíteni, most alternatív gyógyításra járok, ami nem két fillér és erre az "átmeneti" időszakra szeretnék több ellátást kapni.

33 éves fiatalember vagyok, aki jelenleg a C2-es rokkantsági kategóriáért harcol, mivel az egészségkárosodás mértékét is befolyásoló tényezők rossz irányba mutatnak életemben. 2008 év végén (25 éves koromban, 6 év 20 nap munkával a hátam mögött) egy úti-üzemi balesetem volt. A munkáltató elismerte, hogy hozzá közlekedtem. 1 év baleseti táppénz után sem tudtam felépülni és méltányosságból sem voltak hajlandóak meghosszabbítani a táppénzt így a leszázalékolás mellett döntöttem. 2011-ben 58% össz egészségkárosodás mellett III. kategóriájú baleseti rokkant lettem. (49% baleseti eredetű egészségkárosodással). Ekkor a az ellátásom jogi formája, baleseti rokkant nyugdíj volt. Az ellátásom a korábbi átlagkeresetem (104.000 ft) után 85.000 forint volt, mint baleseti rokkant nyugdíj. Ezt a formát, mint nyugdíj, 2012-re ugyebár megszüntették. Engem 2013-ban vizsgáltak ismét felül, először 27.000 forintos rehabilitációs ellátásra tettek be (28% egészségkárosodással), majd 56.850 forintot kaptam, miután másodfokon 56% össze-egészségkárosodást állapítottak meg, de ugyanakkor rehabilitálhatónak állítottak be. Most ismét felülvizsgáltak az én kérelmemre, aminek csak sejtem az eredményét, mert a foglalkoztatási szakért elárulta, hogy szerinte nem vagyok rehabilitálható. A kérdésem, mit tehetek most, ha rokkant ellátott leszek esetleg, azaz C2-es kategóriába kerülök. Van esélyem, jogom valahogyan elérni, hogy a Baleseti rokkant járadékot megkapjam, ami az esetemben a III-as kategória lenne, ami az életem végéig járna? Több ismerősöm is kapja a rokkant ellátása mellett, a baleseti rokkant járadékot, de ők korábban igényelték meg, mint a rokkant ellátásukat. Az én igénylésemet viszont többszörösen elutasították azzal, hogy annak nem jár, aki a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül. Ugyanakkor, a üzemi-baleseti rokkantaknak a korábbi ellátása így lenne teljes, így kapnák meg a korábbi fizetésük megközelítőlegesen 100%-kát.

Van egy 45 éves fogyatékkal élő gyermekem 2005-ben elhunyt a férjem utána nem kaphat árvaellátást, mert rokkantjáradékot kap. Aki nyugdíjat kap, az megkaphatja az árvaellátást, pedig a nyugdíj összege magasabb mint a járadék. Mind ketten betegek vagyunk és nehéz anyagi körülmények között élünk. Igazságtalan kinek magasabb a jövedelme az megkaphatja az árvaellátást, kinek alacsony az nem. Miért?

63 éves vagyok. Nyugdíjba szeretnék vonulni. Az öregségi nyugdíjkorhatárt ez év szilveszterekor töltöm be. A szükséges szolgálati időt megszereztem, papírjaimat beadtam. Kaptam azonban vissza egy levelet, hogy 1990 előtt hiányzik két hónapom, (ez nem is lenne igazán probléma), de 1990 évtől 1991 évig hiányzik 14 hónap, melyet elfogadnak szolgálati időnek, de forintosítani adathiány miatt nem tudják. Próbáljam meg igazolni, mennyit kerestem ezen idő alatt, melyet TB pecséttel ellátva tudok pótolni. Ha ezt nem teszem meg, akkor tárgytalannak tekintik a leadott nyugdíjazási igényemet. Itt a problémám. Eltelt 1990 óta 26 év, a cég amelynél dolgoztam már nem is létezik. Nekem a 26 évvel ez előtti fizetési papírjaim (adópapírjaim sem) nincsenek már meg, tehát igazolni semmit nem tudok, max. csak annyit, hogy akkor még volt a MUNKAKÖNYV, amelybe be van jegyezve, hogy mennyi volt a fizetésem belépéskor és kilépéskor. Ha más nincs, akkor a nem elég ez az igazolás? Papírjaim benyújtásakor a katona- és munkakönyvem is bekérték. Kérdésem az lenne, mit tudok tenni ilyenkor? Honnan tudok beszerezni 26 évvel ezelőtt bérpapírokat, annak ellenére, hogy a majdani alacsony nyugdíjamhoz ez a 14 hónap is pár ezer forintot jelentene.

Jön az év vége, a bónusz kifizetések negyedéve. Amennyiben előreláthatólag 3 hónapon keresztül kicsivel meghaladja a bér a minimálbér 150 százalékát és megszüntetik az ellátást, abban az esetben 1-2 hónap múlva (aktív komplex minősítés mellett) van mód újra igényelni az ellátást? Ilyen esetben mi kezdeményezzük az ellátás megszüntetését vagy várjunk a megszüntetésre?

Szeretném tudni, hogy eg. állapot mértéke: 47 százalék, C2 minősítést kaptam. Öregségi nyugdíjas vagyok közgyógy igazolványomat szerettem volna visszakapni - mire vagyok jogosult? Mi a normatív, és a 2-es csoport?

A táppénzből vonnak adót?

Édesanyámat 2002-ben leszázalékolták III. csoport, az öregségi nyugdíjkorhatárt 2012.04.19-én érte el. Benyújtotta kérelmét, az eljárást lefolytatták, az öregségi nyugdíj megállapításra került 84.280 Ft. (amely összeg több mint jelenlegi nyugdíja: 73.000 Ft.) és egyben arra a szomorú tényre is fény derült, hogy ezt, ezelőtt 4 évvel kellett volna megtenni. Nem tette. Nem derült ki számára a törvénymódosítás alkalmával (2011.) küldött (2012. január) sablonos tájékoztató levélből, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár elérésével, lehetőség nyílik számára - a korábbi szabályozással ellentéten - a nyugdíj „újraszámítására”. A tájékoztató levélben - hivatkozva a törvénymódosításra - elsősorban az „elnevezéssel” „rokkantsági nyugdíj” helyett, „rokkantsági ellátás” címén kapja a továbbiakban jövedelmét. Mindezek tudatában nagyon nehezen tudom megnyugtatni édesanyámat. Jelenleg a határozat ellen fellebbezést szeretne benyújtani. Nem tudom, hogy egyáltalán létezik-e bármilyen fórum, ahol méltányosság keretében orvosolni lehetne-e ezt a helyzetet? Tekintettel lennének-e arra a körülményre, hogy leszázalékolása is elsősorban feledékenysége, szellemi képességének csökkenése miatt következett be?

Nem tudom, hol lehet megtenni a panaszt a munkáltatóm ellen. Nincs munkaruha, védőfelszerelés,- egy gumiüzemben, ahol még a 50-60-as évekből visszamaradt gépeken dolgoznak, katasztrofális a munkavédelem, ami kötelező lenne. Továbbá a cégvezető, ha nincs munka, akkor kiveteti a szabadságot a dolgozókkal, és ha év végén netán nem marad, akkor fizetetlent írat ki nekik. A három hónapos próba idő alatt nem engedi el a dolgozót. Kevés az ember, és nem hajlandó felvenni senkit, mert az költséggel jár.

Azt szeretném tisztázni, hogy 6+2-es munkarendben (3 műszakban, 6 nap munka, 2 pihenőnap) lehet túlórázni vagy sem a hetedik napon? Minden igaz negyedéves munkaidőkeretben vagyunk és 48 óránál nem lehet többet dolgozni egy héten. Lehet jelentkezni túlórára a hetedik napra, ezt a termelés rendszeresen alkalmazza. Nekünk, a műszaki osztálynak azt mondta a főnök és a HR igazgató is hogy nem lehet törvényileg. Mindeközben simán el tudják intézni és megy a túlóra. (illetve a velejáró túlóradíj) Például most október 23-ára lehet jelentkezni, de nekünk az már a hetedik napunk lenne ezért mi elesünk tőle. Közbe a termelés részéről simán megoldják és mennek dolgozni. Az biztos; vagy mindenkinek, vagy senkinek nem lehet. Tehát akkor lehet vagy sem túlórázni a hetedik napon törvényesen?

Azt szeretném kérdezni, hogy 3 kiskorú gyermekes anyuka dolgozhat-e hétvégén? Vagyis milyen korlátozások vannak a munkavállalására? A gyerekek 12, 13, 16 évesek. Nagy multi cégnél dolgozó személyeknél lehetséges, hogy megtiltják a telefon használatát? Van kivétele az anyukának apukának ez alól?

Kirúghatnak-e határozott idejű szerződés ideje alatt? Illetve én hogyan tudom felmondani azt?

Munkahelyemen folyamatosan gondot jelent a kapott bér ellenőrzésének számítása, ehhez kérem a segítségét. 4-1-es munkarendben dolgozunk (nem tudom mi a hivatalos megnevezése,a munkaidő nyilvántartón folyamatos 4 műszak van megnevezve) és nem tudom kiszámítani a járandóságomat. Ez a műszakbeosztás ilyen mintával rendelkezik: 4 nap délelőtt, 1 pihenőnap, 4 nap délután, 1 pihenőnap, 4 nap éjszaka, 2 pihenőnap és ismétlődik (8 órás műszakok). Nem tiszta az sem hogy 15 százalék délutános és 30 százalékos éjszakai vagy 20 százalékos délutános és 40 százalékos éjszakai pótlék jár-e. Szinte egész évben nincs egy összefüggő hétvége, ha netán igen az is éjszakás után, tehát szombat reggel megyek haza. Továbbá megítélésem szerint nehezített körülmények között dolgozunk, mind pszichés mind fizikai környezetet illetően. 10 százalék páratartalomban (sivatagban van 20), kb 20 celsius fokos hőmérsékletben és a gyártott termék miatt robbanóanyaggal RV-4 minősítésű zárt területen, nagyon könnyű fizikai munkának minősíthető a tevékenységünk. Kérdéseim: Milyen műszakpótlékok járnak valójában? Jár-e kompenzáció a vélhetően nehezített munkakörülmény miatt? Egyéb járandóság van-e amit nem említettem/nem tudok róla.

Érdeklődnék, hogy a hatnapos munkahéten a szabadnap kiadás hogyan történik? Ha van fizetett ünnepnap, ami nem vasárnapra esik lehet-e arra tenni a szabadnap kiadását? Idén augusztus óta vezette be a munkáltatónk.

Teljes munka mellet szeretnék részmunkaidős állást vállalni. Lehetséges-e? És milyen adózási törvény vagy kötelezettség vonatkozik rá? Mindkét állás bejelentett lenne.