A nemzetközi vállalatok magyarországi leányvállalatai az elmúlt években egyre gyakrabban alkalmaztak vállalaton belüli áthelyezéssel (Intra-Corporate Transfer, röviden: ICT) mérnököket, szakértőket, vezetőket. A foglalkoztatási forma lényege az adóoptimalizálás. Nem biztos, hogy ez a kapu az új kormány alatt nyitva marad. Szücs Andrea (KPMG associate partner) írása.

2026 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Hiába javult az üzleti hangulat a magyar piacon, a VOSZ Barométer friss felmérése szerint a cégek többsége továbbra sem tervez érdemi béremelést. Bár nőtt az optimizmus és a beruházási kedv, a vállalkozások közel fele még a kötelező emeléseken túl sem tud többet adni dolgozóinak.

A választások után fókuszba került a Tisza Párt adóprogramja, amely jelentős átrendeződést hozhat a közterhekben. A tervek az alacsony jövedelműek és a fogyasztók terheinek csökkentését, valamint a magasabb jövedelműek nagyobb hozzájárulását célozzák. Szakértők szerint ugyanakkor a csomag komoly költségvetési kockázatokat is hordozhat, különösen a bevételkiesés miatt.

A legnagyobb HR-kockázatok már a belépés előtt felmerülhetnek, sokszor észrevétlenül, egy-egy megalapozatlan döntésben, különösen akkor, amikor a jogi, adózási és bérszámfejtési szempontok nem összehangoltan jelennek meg. A Niveus előadói, dr. Halmos Tamás ügyvéd és Bagdi Lajos partner, okleveles nemzetközi adószakértő a Fókuszban a „hard HR’’ workshopon ezt a kritikus helyzetet járják körül.

A magyar vállalkozásoknál mindennapos, hogy a tulajdonos maga látja el az ügyvezetést, akár díjazás nélkül is. Ez azonban társadalombiztosítási szempontból könnyen járulékhiányhoz vezethet, ha a cég csak a „nincs fizetés, nincs járulék” logikából indul ki. Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetője szerint a hatályos szabályok ennél jóval szigorúbbak.

8 kérdés és válasz, amelyek segítenek tisztán látni a passzív jövedelem témakörében. Sokan „ingyenpénzként” gondolnak rá, pedig a valóságban ez egy időben eltolt cserekereskedelem: ma fektetsz be rengeteg munkát vagy tőkét, hogy a jövőben minimális fenntartással is pénzt termeljen. Arra is adunk tippet, hogyan szerezhetsz passzív jövedelmet HR tanácsadóként.

Magyarországon jelenleg egykulcsos, 15 százalékos a személyi jövedelemadó. A világ nagy részén, különösen Európában azonban a többkulcsos adózás elterjedt. Milyen érvek szólnak a többkulcsos szja mellett? És mi ellene?

A bölcsődei munkakörökben a bérek szakképzettséggel (dajkaként) 437 920 forinttól indulnak, diplomás kisgyermeknevelőként pedig pedagógusi bért lehet kapni, ami gyakornokként 705 ezer forint.

A magyarok idén átlagosan nem költenek többet nyaralásra, mint tavaly, mégsem csökkent az utazási kedv. Sőt: egyre többen terveznek külföldi utat, miközben a finanszírozás is átalakul. A K&H friss kutatása szerint tehát hiába a drágulás, a pihenésről továbbra sem mondanak le a középkorúak.

Óriási különbségek jellemzik az EU munkaerőköltségeit: míg az átlag közel 35 euró (kb. 14 000 Ft) óránként, a skála 12 (kb. 4 800 Ft) és 57 euró (kb. 22 800 Ft) között mozog. Magyarország 15,2 euróval (kb. 6 100 Ft) az alsó harmadban van, miközben a bérek gyorsan nőnek. Mit jelent ez a versenyképesség szempontjából?

2026 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 26,3, a nettó átlagkereset 28,0, a reálkereset pedig 25,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A Five Guys alapítója rendkívüli döntést hozott egy félresikerült akció után: 1,5 millió dollár bónuszt osztott szét dolgozói között. A cégvezető szerint nem akarta, hogy a túlterhelt munkatársak haragja ellene forduljon – sőt egy meggyilkolt amerikai CEO esetére is utalt. A történet komoly vezetői tanulságokat vet fel a munkavállalói elismerésről és a kríziskezelésről.

A bérsáv egy meghatározott tartomány, amely kijelöli, hogy egy adott munkakörben vagy pozíciószinten - minimum és maximum - mekkora bruttó fizetést kaphat egy munkavállaló. Magyarországon ennek megadása jelenleg nem kötelező, de ez 2026. június 7-től, az EU Bértranszparencia Irányelv bevezetésétől kezdve megváltozik. HR szempontból a bérek átláthatósága a bizalmat erősíti, és egyszerűsíti a toborzást.