Bérkülönbségek, egyéni alkuk, kimondatlan feszültségek. Sok szervezet működik így évtizedek óta. A bértranszparencia most nemcsak láthatóvá teszi mindezt, hanem változásra is kényszerít. Készen állnak a cégek arra, hogy önvizsgálatot tartsanak és szemléletet váltsanak? Erről beszélgettünk Banyár Évával, a p2m Cégcsoport HR szakterületi tanácsadójával.

Az OECD friss „Taxing Wages 2026” jelentése szerint Magyarországon az átlagbért kereső, gyerektelen munkavállalók esetében a teljes munkát terhelő elvonás 2025-ben 41,2% volt, ami továbbra is meghaladja a 35,1%-os OECD-átlagot. A magyar érték a régióban nem számít kiugrónak, ugyanakkor a versenyképesebb országokénál magasabb maradt – hangsúlyozza a Niveus.

Mindenkit érint, és már szinte nincs cég, amely valamilyen módon nem találkozott a témával. Bár a jelentéstételi kötelezettség hatálybalépésig még egy év hátra van, vannak olyan munkáltatói feladatok, amiknek már most meg kell felelni, akkor is, ha az Irányelv hazai alkalmazáshoz szükséges magyar szabályozás még nem ismert. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjének emlékeztetője.

A nemzetközi vállalatok magyarországi leányvállalatai az elmúlt években egyre gyakrabban alkalmaztak vállalaton belüli áthelyezéssel (Intra-Corporate Transfer, röviden: ICT) mérnököket, szakértőket, vezetőket. A foglalkoztatási forma lényege az adóoptimalizálás. Nem biztos, hogy ez a kapu az új kormány alatt nyitva marad. Szücs Andrea (KPMG associate partner) írása.

2026 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Hiába javult az üzleti hangulat a magyar piacon, a VOSZ Barométer friss felmérése szerint a cégek többsége továbbra sem tervez érdemi béremelést. Bár nőtt az optimizmus és a beruházási kedv, a vállalkozások közel fele még a kötelező emeléseken túl sem tud többet adni dolgozóinak.

A választások után fókuszba került a Tisza Párt adóprogramja, amely jelentős átrendeződést hozhat a közterhekben. A tervek az alacsony jövedelműek és a fogyasztók terheinek csökkentését, valamint a magasabb jövedelműek nagyobb hozzájárulását célozzák. Szakértők szerint ugyanakkor a csomag komoly költségvetési kockázatokat is hordozhat, különösen a bevételkiesés miatt.

A legnagyobb HR-kockázatok már a belépés előtt felmerülhetnek, sokszor észrevétlenül, egy-egy megalapozatlan döntésben, különösen akkor, amikor a jogi, adózási és bérszámfejtési szempontok nem összehangoltan jelennek meg. A Niveus előadói, dr. Halmos Tamás ügyvéd és Bagdi Lajos partner, okleveles nemzetközi adószakértő a Fókuszban a „hard HR’’ workshopon ezt a kritikus helyzetet járják körül.

A magyar vállalkozásoknál mindennapos, hogy a tulajdonos maga látja el az ügyvezetést, akár díjazás nélkül is. Ez azonban társadalombiztosítási szempontból könnyen járulékhiányhoz vezethet, ha a cég csak a „nincs fizetés, nincs járulék” logikából indul ki. Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetője szerint a hatályos szabályok ennél jóval szigorúbbak.

8 kérdés és válasz, amelyek segítenek tisztán látni a passzív jövedelem témakörében. Sokan „ingyenpénzként” gondolnak rá, pedig a valóságban ez egy időben eltolt cserekereskedelem: ma fektetsz be rengeteg munkát vagy tőkét, hogy a jövőben minimális fenntartással is pénzt termeljen. Arra is adunk tippet, hogyan szerezhetsz passzív jövedelmet HR tanácsadóként.

Magyarországon jelenleg egykulcsos, 15 százalékos a személyi jövedelemadó. A világ nagy részén, különösen Európában azonban a többkulcsos adózás elterjedt. Milyen érvek szólnak a többkulcsos szja mellett? És mi ellene?

A bölcsődei munkakörökben a bérek szakképzettséggel (dajkaként) 437 920 forinttól indulnak, diplomás kisgyermeknevelőként pedig pedagógusi bért lehet kapni, ami gyakornokként 705 ezer forint.

A magyarok idén átlagosan nem költenek többet nyaralásra, mint tavaly, mégsem csökkent az utazási kedv. Sőt: egyre többen terveznek külföldi utat, miközben a finanszírozás is átalakul. A K&H friss kutatása szerint tehát hiába a drágulás, a pihenésről továbbra sem mondanak le a középkorúak.

Óriási különbségek jellemzik az EU munkaerőköltségeit: míg az átlag közel 35 euró (kb. 14 000 Ft) óránként, a skála 12 (kb. 4 800 Ft) és 57 euró (kb. 22 800 Ft) között mozog. Magyarország 15,2 euróval (kb. 6 100 Ft) az alsó harmadban van, miközben a bérek gyorsan nőnek. Mit jelent ez a versenyképesség szempontjából?