2014-ben megállhat a nyelvvizsgázók számának csökkenése

A Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának (NYAK) honlapján elérhető statisztikák alapján 2004 és 2009 között majdnem minden évben növekedett a nyelvvizsgázók száma, elsősorban azoké, akik középfokú bizonyítványt szereztek valamilyen nyelvből.

2010 után azonban ez a tendencia megfordult és meredek csökkenésnek indult. Leginkább az alapfok iránt érdeklődő száma csökkent – míg 2009-ben még 28 ezren próbálkoztak meg a nyelvvizsgával, ezután minden évben sok ezerrel kevesebben vágtak neki, 2013-ban már 10 ezernél is kevesebben. Ezen a szinten egyébként már 2007 óta megfigyelhető a folyamatos csökkenés.

Nyelvtől, kortól, lakhelytől független a jelenség

A középfokú vizsgát tevők száma 2010-ben volt a legmagasabb, 135 ezer, a tavalyi évre azonban ez 104 ezerre csökkent, a felsőfokon nyelvvizsgázók száma pedig a 2010-es 14 ezerről előbb 16 ezerre nőtt, majd 13 ezerre csökkent tavalyra.

Az adatokból kiderül az is, hogy a két legnépszerűbb nyelv még mindig az angol és a német, előbbiből 88 ezren, utóbbiból pedig 28 ezren vizsgáztak tavaly. Ezek is elmaradnak azonban a korábbi évektől, hiszen a németet 2006-ban még 53 ezren választották – azóta pedig számuk folyamatosan csökkent – az angolt pedig 111 ezren. Angol nyelvből ugyanakkor még 2010-ben is 115 ezren vizsgáztak, három év alatt azonban negyedével csökkent ez a szám.

A korosztályokat tekintve a legtöbb nyelvvizsgázó a fiatalok közül „veszett el”, de a tavalyi értékek szinte egyetlen korosztályban sem magasabbak, mint bármikor az elmúlt tíz év során. A 2004-es adatokat csak a 35-44 évesek körében sikerült felülmúlni, de 2010 óta az ő számuk is évről évre csökken.

A különböző korosztályok nyelvi preferenciái tekintetében nincs nagy meglepetés a közzétett adatokban. Az angol és a német természetesen a 14-24 évesek körében a legnépszerűbb, akárcsak a nagyságrendekkel kevesebb nyelvvizsgázót vonzó francia, spanyol és olasz is. Mindössze két olyan, nem minimális számú vizsgázóval rendelkező nyelv van, amelyet a 35-39-es korosztály választ elsősorban, ezek pedig a lovári és az eszperantó.

Az engedélyeztetési rendszer nem hátráltat, a diplomamentés segít

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a 2009 óta tartó csökkenésnek egyértelműen nem demográfiai okai vannak. „2011 volt az első év, amikor érdemi visszaesést láttunk, és 2012 volt a jelentős visszaesés éve. 2013-ban ugyanez folytatódott. Ha megnézzük az érintett korosztályok létszámának változását, ennek demográfiai hatásai jóval kisebbek ennél.

Amit mi érzékelünk, az a felvételi keretszámok módosulását reagálta le nagyon gyorsan és érzékenyen a nyelvvizsgázási szándék. Kisebb hatású, de szintén nem elhanyagolható, hogy a diplomázás nyelvvizsgához kötését a 2011-ben elfogadott felsőoktatási törvény és más jogszabályok több ponton aláásták, felhígították valamelyest, ami okozott egy halogató reakciót” – mondta el az elnök. Rozgonyi szerint ez abban is érezhető, hogy az elmúlt hónapokban ez a tendencia megtorpant, a vizsgázók száma már nem csökken.

Rozgonyi szerint a nyelviskolákkal, nyelvoktatásban kapcsolatos tervezett változtatásoknak nem lesz majd érezhető hatása. Ez annak köszönhető, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) sikerült elfogadni azt a törvényértelmezést, amely szerint az új engedélyezési rendszer szabadon választható opció lesz, azaz a kisebb képzőket, magántanárokat nem kényszerítik arra, hogy e szerit folytassák működésüket. „Azok, akik nyelvvizsgát akarnak tenni belátható időn belül, továbbra is meg fogják találni a felkészülési lehetőséget a kis és nagy nyelviskolákban, magántanároknál ugyanúgy” – mondta a szakember.

Az egyesület elnöke azt is elmondta, hogy a diplomamentő programot alapvetően pozitív és hasznos kezdeményezésnek tartják, bár akadnak vele szemben erkölcsi fenntartások. Ezek oka, hogy olyanokra költik a pénzt, akik korábban nem tettek elegendő erőfeszítést annak érdekében, hogy megszerezzék diplomájukat. Rozgonyi szerint az NGM becslése, amely szerint 50 ezer olyan ember lehet az országban, akit érint ez a probléma, pontos lehet, és éppen ezért már társadalmi jelenségnek mondható.

A minisztérium programja szerinte azért is hasznos, mert megerősíti azt a társadalmi értékelvet, hogy a diplomás értelmiségivel szemben elvárás legyen legalább egy nyelv beszélése középszinten. „Ez azonban csak akkor lesz így, ha a program lebonyolítása szigorú szakmai szempontok szerint történik, hiszen itt nem olyan nyelvoktatásról van szó, mint a „Tudásod a jövőd” TÁMOP-programban, ahol semmiféle kimeneti követelmény nincsen” – jelentette ki a szakember, aki szerint ha követik a megvalósítás során a szakértők javaslatait, példaértékű lehet a program.

Nem csak a diplomamentő programmal igyekeznek azonban a nyelvismeretet fejleszteni az országban, a következő tanévben ugyanis az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán az eddigi mérések mellett a diákok idegen nyelvi tudását is górcső alá vennék. Ezt is tartalmazza a következő tanév rendjéről szóló rendelettervezet, amelyet a kormany.hu oldalon tettek közzé. A dokumentum szerint az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében le kell folytatni az írásbeli idegen nyelvi mérést. A vizsgálatot az iskola pedagógusai 2015. június 11-én végeznék el.

Edupress