Megjelent: 7 éve

2014-ben megállhat a nyelvvizsgázók számának csökkenése

Míg korábban egyenletesen nőtt, 2009-2010 óta folyamatosan csökken a nyelvvizsgázók száma, nyelvtől és korosztálytól függetlenül. A szakemberek szerint ennek okai elsősorban az oktatási rendszerben bekövetkezett változások, a csökkenés azonban mostanra megállni látszik. A diplomamentő programot emellett kifejezetten pozitív kezdeményezésnek tartják, amely jó választ adhat egy komoly problémára.

A Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának (NYAK) honlapján elérhető statisztikák alapján 2004 és 2009 között majdnem minden évben növekedett a nyelvvizsgázók száma, elsősorban azoké, akik középfokú bizonyítványt szereztek valamilyen nyelvből.

2010 után azonban ez a tendencia megfordult és meredek csökkenésnek indult. Leginkább az alapfok iránt érdeklődő száma csökkent – míg 2009-ben még 28 ezren próbálkoztak meg a nyelvvizsgával, ezután minden évben sok ezerrel kevesebben vágtak neki, 2013-ban már 10 ezernél is kevesebben. Ezen a szinten egyébként már 2007 óta megfigyelhető a folyamatos csökkenés.


Nyelvtől, kortól, lakhelytől független a jelenség



A középfokú vizsgát tevők száma 2010-ben volt a legmagasabb, 135 ezer, a tavalyi évre azonban ez 104 ezerre csökkent, a felsőfokon nyelvvizsgázók száma pedig a 2010-es 14 ezerről előbb 16 ezerre nőtt, majd 13 ezerre csökkent tavalyra.

Az adatokból kiderül az is, hogy a két legnépszerűbb nyelv még mindig az angol és a német, előbbiből 88 ezren, utóbbiból pedig 28 ezren vizsgáztak tavaly. Ezek is elmaradnak azonban a korábbi évektől, hiszen a németet 2006-ban még 53 ezren választották – azóta pedig számuk folyamatosan csökkent – az angolt pedig 111 ezren. Angol nyelvből ugyanakkor még 2010-ben is 115 ezren vizsgáztak, három év alatt azonban negyedével csökkent ez a szám.

A korosztályokat tekintve a legtöbb nyelvvizsgázó a fiatalok közül „veszett el”, de a tavalyi értékek szinte egyetlen korosztályban sem magasabbak, mint bármikor az elmúlt tíz év során. A 2004-es adatokat csak a 35-44 évesek körében sikerült felülmúlni, de 2010 óta az ő számuk is évről évre csökken.

A különböző korosztályok nyelvi preferenciái tekintetében nincs nagy meglepetés a közzétett adatokban. Az angol és a német természetesen a 14-24 évesek körében a legnépszerűbb, akárcsak a nagyságrendekkel kevesebb nyelvvizsgázót vonzó francia, spanyol és olasz is. Mindössze két olyan, nem minimális számú vizsgázóval rendelkező nyelv van, amelyet a 35-39-es korosztály választ elsősorban, ezek pedig a lovári és az eszperantó.


Az engedélyeztetési rendszer nem hátráltat, a diplomamentés segít



Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a 2009 óta tartó csökkenésnek egyértelműen nem demográfiai okai vannak. „2011 volt az első év, amikor érdemi visszaesést láttunk, és 2012 volt a jelentős visszaesés éve. 2013-ban ugyanez folytatódott. Ha megnézzük az érintett korosztályok létszámának változását, ennek demográfiai hatásai jóval kisebbek ennél.

Amit mi érzékelünk, az a felvételi keretszámok módosulását reagálta le nagyon gyorsan és érzékenyen a nyelvvizsgázási szándék. Kisebb hatású, de szintén nem elhanyagolható, hogy a diplomázás nyelvvizsgához kötését a 2011-ben elfogadott felsőoktatási törvény és más jogszabályok több ponton aláásták, felhígították valamelyest, ami okozott egy halogató reakciót” – mondta el az elnök. Rozgonyi szerint ez abban is érezhető, hogy az elmúlt hónapokban ez a tendencia megtorpant, a vizsgázók száma már nem csökken.

Rozgonyi szerint a nyelviskolákkal, nyelvoktatásban kapcsolatos tervezett változtatásoknak nem lesz majd érezhető hatása. Ez annak köszönhető, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) sikerült elfogadni azt a törvényértelmezést, amely szerint az új engedélyezési rendszer szabadon választható opció lesz, azaz a kisebb képzőket, magántanárokat nem kényszerítik arra, hogy e szerit folytassák működésüket. „Azok, akik nyelvvizsgát akarnak tenni belátható időn belül, továbbra is meg fogják találni a felkészülési lehetőséget a kis és nagy nyelviskolákban, magántanároknál ugyanúgy” – mondta a szakember.

Az egyesület elnöke azt is elmondta, hogy a diplomamentő programot alapvetően pozitív és hasznos kezdeményezésnek tartják, bár akadnak vele szemben erkölcsi fenntartások. Ezek oka, hogy olyanokra költik a pénzt, akik korábban nem tettek elegendő erőfeszítést annak érdekében, hogy megszerezzék diplomájukat. Rozgonyi szerint az NGM becslése, amely szerint 50 ezer olyan ember lehet az országban, akit érint ez a probléma, pontos lehet, és éppen ezért már társadalmi jelenségnek mondható.

A minisztérium programja szerinte azért is hasznos, mert megerősíti azt a társadalmi értékelvet, hogy a diplomás értelmiségivel szemben elvárás legyen legalább egy nyelv beszélése középszinten. „Ez azonban csak akkor lesz így, ha a program lebonyolítása szigorú szakmai szempontok szerint történik, hiszen itt nem olyan nyelvoktatásról van szó, mint a „Tudásod a jövőd” TÁMOP-programban, ahol semmiféle kimeneti követelmény nincsen” – jelentette ki a szakember, aki szerint ha követik a megvalósítás során a szakértők javaslatait, példaértékű lehet a program.

Nem csak a diplomamentő programmal igyekeznek azonban a nyelvismeretet fejleszteni az országban, a következő tanévben ugyanis az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán az eddigi mérések mellett a diákok idegen nyelvi tudását is górcső alá vennék. Ezt is tartalmazza a következő tanév rendjéről szóló rendelettervezet, amelyet a kormany.hu oldalon tettek közzé. A dokumentum szerint az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében le kell folytatni az írásbeli idegen nyelvi mérést. A vizsgálatot az iskola pedagógusai 2015. június 11-én végeznék el.

Edupress
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A jelentkezők háromnegyedét felvették valamilyen képzésre

A Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzésén kellett elérni a legmagasabb pontszámot. Teljes cikk

Rekordmagas ponthatárok és felvételi létszámok az egyetemeken

Csütörtök este nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2304, a Budapesti Gazdasági... Teljes cikk

Kihirdették az idei ponthatárokat

A mérnökinformatikus és az ápolás és betegellátás alapszakra vették fel a legtöbb jelentkezőt. Teljes cikk