87 szakma esetében tennék lehetővé a hároméves képzést

Egy törvénymódosításnak köszönhetően a négyéves szakmai képzések helyett a következő tanévtől lehetőség nyílik a hároméves kurzusok elindítására is. A módosítást konszenzus övezte, az iskolák ugyanis már korábban is hangsúlyozták: sokan morzsolódnak le a kétéves elméleti képzés miatt. A módosítással egy évre redukálódik az elméleti oktatás és két éves marad a gyakorlati képzés. Az előre hozott szakképzést ugyan a törvénymódosítás csak a szakmák szűk körére kívánta kiterjeszteni, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) egy 87 képzést felsoroltató listát hozott eddig létre. Az eredeti cél ugyanis az volt, hogy a hátrányokkal küzdő fiatalokat is szakmához juttassák, a rövidebb képzést azonban a tárca szélesebb körben tenné lehetővé.

Környei László közoktatási szakértő a Magyar Nemzetnek elmondta: szerinte csak az egyszerű szakmák esetében kellene engedményeket adni, mint például a kőműves vagy a gyümölcstermesztő képzés. Olyan képzések is felkerültek azonban a jegyzékbe, melyek esetében súlyos következményekkel jár egy-egy hiba. Így szeptembertől lehetőség lesz arra, hogy egyéves elméleti oktatás után villanyszerelő, autógyártó, vagy központifűtés-szerelő szakmát tanuljanak a fiatalok. Megjegyezte: bár a diákok leadták középiskolai jelentkezési lapjukat, a jogalkotó késlekedése miatt még nem tudják, hogy rövidebb képzésre jelentkeztek-e.

A Magyar Nemzet szerint a rövidített képzés kiterjesztését támogatta Mátyus Mihály. Az SZMM főosztályvezetője egy tavaly év végén tartott szakmai konferencián hangsúlyozta: a 400 ezer álláskereső 35 százaléka csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, szakképesítése azonban nincs. Hét százalékuk pedig a nyolc általános iskolai osztályt sem fejezte be. Akkor elmondta: dolgoznak a vizsga- és szakmai követelményeken, és igyekszenek lehetővé tenni, hogy a négy- és hároméves képzés ugyanazt a tudást adja.

Nehézségekkel küzdenek a gyakorló helyek is

A képzés hossza mellett problémát jelent a szakképesítés megszerzése során a tanulói ösztöndíjak kifizetése is. Számos, a kamarákkal szerződésben álló cég ugyanis nem tud fizetni. Kajdi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési tanácsadója a Magyar Nemzetnek elmondta: egyre több vállalkozó küzd fizetési nehézségekkel, az építőipari cégek mellett pedig többek között a vendéglős szakma is a válság áldozatául esett. Elmondta: általában türelmesek a csúszásokkal szemben, mert nehéz újabb gyakorlóhelyet találni. Egy szakközépiskola igazhatóhelyettese szintén arról számolt be, hogy hasnoló esetekben nem tudnak erélyesen fellépni. A gyakorlati képzőhelyek elvesztésével ugyanis szakmunkás-bizonyítványt sem kaphatnak a diákok.

edupress.hu