A hiányszakmákba várunk több vendégmunkást

A brit és ír gyakorlattal szemben Magyarország nem utasítaná el kategorikusan a bolgár és román munkavállalókat a két ország EU csatlakozása után. Egyelőre azonban úgy tűnik: Magyarország a szemezgetés elvét gyakorolná. Ennek megfelelően csak hiányszakmákban dolgozók - az egészségügy területén az orvosok, az ápolók-illetve más területeken a szakképzettséget nem igénylő fizikai munkások kaphatnának munkavállalási engedélyt - számol be a Világgazdaság.

Az építőiparban sok külföldire van szükség

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) álláspontja szerint a hiányszakmák megállapításának körültekintően kell történnie, akár regionális bontásban, nehogy hazai munkavállalók szoruljanak ki egy-egy munkakörből.

Segéd- és betanított munkára kapják a legtöbb engedélyt

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a Romániából érkezők 70 százaléka segéd- és betanított munkákra kapja a munkavállalási engedélyt. A többiek szakmákban helyezkednek el tehergépkocsi-vezető, szakács, varrónő, kőműves, ács-állványozó, lakatos, masszőr, ápolónő végzettséggel.

A pénz motiválja a külföldre készülőket

Az uniós szabályozók arról rendelkeznek: az egyéni munkavállaló Magyarországon szolgáltatásnyújtás keretében is végezhet munkát. Szolgáltatásnak minősülnek az ipari, a kereskedelmi, a kézműipari jellegű és a szabadfoglalkozású tevékenységek is. A VOSZ azonban úgy véli: teljes körű regisztráció nélkül kontrollálhatatlan lesz a Romániából, Bulgáriából érkezők száma. A Bulgáriából érkezők csekély számuk miatt nem jelentenek veszélyt a hazai munkaerőpiacra. Mindkét ország migránsait a pénz motiválja külföldi munkavállalásra.

(jobpilot.hu)