A jogviták ellenére megmenekül a péti Nitrogénművek

A műtrágyagyártás további szünetelése komoly fennakadásokat okozna, miután a magyar mezőgazdaságnak február végére, március elejére szüksége lenne arra a 900 ezer tonna műtrágyára, amit a péti Nitrogénművek éves szinten előállít. Nem beszélve arról, hogy a gyár végleges bezárásával mintegy 1500 foglalkoztatott kerülne utcára, beleértve a beszállítói kört is, emelte ki Gráf József mezőgazdasági miniszter.

A vállalat megmentése érdekében ezért a kormány úgy döntött, hogy a költségvetésből készfizető kezességet vállal az Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) szemben fennálló 56 millió eurós (mintegy 14 milliárd forintos) beruházási hitel még fennálló hányadának visszafizetésére. Ezenkívül a bank újabb, maximum tízmilliárd forintig terjedő működő hitelt is nyújt, amelynek nyolcvan százalékára ad garanciát a kormány. Utóbbiért két százalékos kezességvállalási díjat kell fizetnie a Nitrogénműveknek. Ha viszont nem fizetik vissza a hitelt, az állam kezére kerülhet a vállalat.

A gyár, és nem a tulajdonosok érdeke számít

A szigorú feltételrendszer további kikötése, hogy a gyár a termeléshez szükséges valamennyi ingatlanvagyonára és termelőeszközére jelzálogjogot kell bejegyeztetni az MFB javára, míg részvényplakettjei kétharmadát köteles letétbe helyezni a Keller Zrt.-nél, tette hozzá Gráf József.

A társaság igazgatóságába két tagot jelöl az MFB, ezek közül egy főnek ellenjegyzési joga kell, hogy legyen a cég százmillió forinton felüli pénzügyi vállalásai tekintetében. További kitétel, hogy a vállalatnak fel kell mutatnia magyarországi szerződéseit annak érdekében, hogy a műtrágya-ellátás biztosítva legyen.

Gráf József azzal indokolta a határozott, három minisztérium (nemzeti fejlesztési és gazdasági, agrár- és pénzügyi tárca) bevonásával született döntést, hogy annak egyetlen célja a termelés folytatása. Ezt egy esetleges tulajdonosváltás sem befolyásolná, hiszen a megmentés kizárólag a gyár, nem pedig a tulajdonosok érdekében történik.

Mint ismeretes, jelenleg per folyik az üzem ötven százalékos tulajdonrésze ügyében a magukat tulajdonosnak tekintő Bige László és Rozsnyói György között. Gráf József szerint ők csupán opciós joggal rendelkeznek, tulajdonosi minőségük nem tisztázott, ennek eldöntése a bíróság feladata.

Ugyanakkor bekerült a képbe a műtrágyagyártó-üzemnek sokáig gázt szállító, ukrán hátterű cég, az Emfesz neve is, amely hajlandónak mutatkozott átvenni a Nitrogénművek hiteleit, ezzel pedig az összes eszközön levő jelzálogjog is átkerült volna hozzá. Ám miután a két fél összekülönbözött - ennek kapcsán is per folyik -, a Nitrogénművek lecserélte az Emfeszt az állítólag drágább E.ON-ra.

Kulcsfontosságú a vállalat megmentése

A Nitrogénműveket a kormánydöntésben foglalt feltételekkel lehet – sőt, a műtrágyaellátás érdekében januártól kell is - továbbvinni, függetlenül a tulajdonos személyétől, tette hozzá az agrártárca vezetője.

A Nitrogénművek, mint ahogy arról az mfor.hu is beszámolt, október végén döntött a termelés azonnali leállítása mellett. A működőképességet a műtrágyakészletek értékesítésével próbálták fenntartani.

A Veszprém megyei cégek 100-as toplistáján - a tavalyi nettó árbevétel alapján - a péti Nitrogénművek Zrt. 48 milliárdos nettó árbevétellel a harmadik helyen áll. A Bige Holding csoporthoz tartozó, 1990-ben Nitrogénművek Zrt. néven újjáalakult, 75 éves múlttal rendelkező társaság termékpalettáján a legnagyobb súllyal a nitrogénműtrágyák szerepelnek, emellett kiemelt helyet kap az ipari célú vegyi termékek és gázok gyártása, értékesítése is. Az egymillió tonnás éves műtrágyatermelésből mintegy 100 ezer tonna kerül exportra.