A közelgő válságot jelezheti előre, hogy egyre több a fiatal munkanélküli hazánkban
A KSH adatai szerint jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma a 15-24 évesek körében.
Megugrott az állás nélküliek száma a 15-24 évesek körében - írja a Népszava. A KSH legutóbbi adatközlése szerint a korosztályban tavaly szeptember-novemberben 8300 fővel nőtt 2018 azonos időszakához képest, ami esetükben 13,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Eközben a 15-24 évesek foglalkoztatási rátája is csökkent, az adott időszakban a korosztályból 21 ezerrel kevesebben, mindössze 284 ezren vállaltak munkát.
A fiatalok munkanélküliségével a nemrég megjelent Munkaerőpiaci tükör című kiadvány kutatása is foglalkozott. A kutatásban a 2011-2012-ben érettségizett, felsőfokú tanulmányokat nem folytató férfiak életpályáján azt vizsgálták a kutatók, hogy öt évvel az érettségi után hol tart társaihoz képest az a fiatal, aki az érettségi utáni két évben számottevő időt tölt el regisztrált álláskeresőként vagy közmunkásként. Az eredmények szerint egy hat hónapnál rövidebb ideig tartó munkanélküliség nem rontja jelentősen a fiatalok későbbi munkaerőpiaci helyzetét, ám egy ennél hosszabb időszak már igen, különösen, ha közmunkás is volt a fiatal.
Csillag Márton, a Budapest Intézet vezető elemzője a lapnak azt mondta: elképzelhető, hogy a lassuló gazdasági növekedésre reagálnak így a munkaadók. A korábbi tapasztalatok alapján ugyanis a válságot elsőként mindig a fiatalabb korosztály sínyli meg, hiszen őket könnyebb és olcsóbb elküldeni. A fiatalok foglalkoztatásának csökkenése az első jele annak, hogy nem bővül tovább a foglalkoztatottság - mondta a szakértő, aki szerint mindenképp figyelmet érdemel a magukról munkanélküliként nyilatkozó fiatalok számának növekedése. Csillag Márton szerint ugyanakkor csak hónapok múlva derül ki, hogy csupán egy kilengésről van szó, vagy egy hosszabb távú negatív folyamat kezdődött meg. A lap megkereste a KSH-t is, hogy vajon mi állhat a fiatalok romló foglalkoztatottsági adatainak hátterében.
„2020. január 29-én jelenik meg a 2019 október-decemberi időszakra vonatkozó foglalkoztatottság és a munkanélküliség gyorstájékoztató, és azt követően, az éves adatok birtokában áll módunkban a kérdésre reflektálni” - állt a válaszban.
Népszava
A fiatalok munkanélküliségével a nemrég megjelent Munkaerőpiaci tükör című kiadvány kutatása is foglalkozott. A kutatásban a 2011-2012-ben érettségizett, felsőfokú tanulmányokat nem folytató férfiak életpályáján azt vizsgálták a kutatók, hogy öt évvel az érettségi után hol tart társaihoz képest az a fiatal, aki az érettségi utáni két évben számottevő időt tölt el regisztrált álláskeresőként vagy közmunkásként. Az eredmények szerint egy hat hónapnál rövidebb ideig tartó munkanélküliség nem rontja jelentősen a fiatalok későbbi munkaerőpiaci helyzetét, ám egy ennél hosszabb időszak már igen, különösen, ha közmunkás is volt a fiatal.
Csillag Márton, a Budapest Intézet vezető elemzője a lapnak azt mondta: elképzelhető, hogy a lassuló gazdasági növekedésre reagálnak így a munkaadók. A korábbi tapasztalatok alapján ugyanis a válságot elsőként mindig a fiatalabb korosztály sínyli meg, hiszen őket könnyebb és olcsóbb elküldeni. A fiatalok foglalkoztatásának csökkenése az első jele annak, hogy nem bővül tovább a foglalkoztatottság - mondta a szakértő, aki szerint mindenképp figyelmet érdemel a magukról munkanélküliként nyilatkozó fiatalok számának növekedése. Csillag Márton szerint ugyanakkor csak hónapok múlva derül ki, hogy csupán egy kilengésről van szó, vagy egy hosszabb távú negatív folyamat kezdődött meg. A lap megkereste a KSH-t is, hogy vajon mi állhat a fiatalok romló foglalkoztatottsági adatainak hátterében.
„2020. január 29-én jelenik meg a 2019 október-decemberi időszakra vonatkozó foglalkoztatottság és a munkanélküliség gyorstájékoztató, és azt követően, az éves adatok birtokában áll módunkban a kérdésre reflektálni” - állt a válaszban.
Népszava
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Az Amazon titkai – hogyan viszonyul a cég a szervezeti kultúrához, a vezetéshez?