kapubanner for mobile
Megjelent: 7 éve

A közép-európai emberek szívesen dolgoznának külföldön

A közép-kelet-európai munkavállalók szívesen dolgoznának külföldön - derül ki a Paylab.com nemzetközi bérösszehasonlító portál 11 országban, közel 35 ezer résztvevő körében készített kutatásából.

Tízből mindössze három ember zárta ki teljesen a külföldi munkavállalás lehetőségét, miközben minden második dolgozó hajlandó lenne más országba költözni néhány hónapra, vagy akár hosszabb időre is egy új lehetőség kedvéért. A többség azonban válogatós az állásajánlatokat illetően.

A felmérés eredményei alapján a közép-kelet-európai munkavállalók 28%-a szívesen dolgozna külföldön rövid ideig, vagyis néhány hétig, hónapig. Közel minden ötödik válaszadó (19%) azonban úgy nyilatkozott, hogy több mint egy évre is külfödre költözne egy jó munkalehetőség esetén.

A magyar dolgozók 44%-a menne külföldre, 9%-uk néhány hétre, 11% néhány hónapra, a válaszadók negyede pedig akár hosszabb időre is kiköltözne. A legtöbben Csehországból, Szerbiából, valamint Bosznia és Hercegovinából nyitottak a külföldi munkalehetőségek iránt, míg a legkisebb érdeklődés a Balti országoknál mutatkozott. A balkáni és a lengyel emberek hajlandóak hosszabb időre is külföldre költözni, a szlovák és a szlovén dolgozók pedig inkább a rövid távú lehetőségekre nyitottak.


Miért szeretnének az emberek külföldön dolgozni?



A legnagyobb motivátor a munkaerő áramlás során a magasabb fizetés, de gyakori okként szerepel a karrierépítési lehetőség, az új munkatapasztalatok szerzése vagy a nyelvtudás fejlesztése.

A munkavállalók leginkább azt értékelnék, ha magukkal vihetnék a családjukat, hiszen a családtól való elszakadás a legnagyobb akadály - ez főleg a 25-44 éves korosztályra érvényes, vagyis azokra, akik leginkább érintettek a családalapításban. További fontos tényező, hogy minden ötödik munkavállaló elvárná, hogy a munkaadója segítse őt a váltás folyamatában, főként a szervezési és adminisztrációs ügyekben.

Leginkább a szakértők és a specialisták mennének


Érdekesség, hogy a külföldi munka leginkább a diplomás emberek (54%) számára érdekes, az érettségizett munkavállalók 45%-a menne el. Az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőknek kisebb igényeik vannak a felkínált állást illetően, közel felük bármilyen munkát elvállalna. Ezzel szemben a magasabb végzettségűek hasonló területen dolgoznának más országban is, mint odehaza.

A külföldi munka iránt leginkább az informatika, az építőipar, az ingatlan, az adminisztráció, az ügyféltámogatás, a pénzügy, a bankügy, az egészségügy és a szociális ellátás területén dolgozó munkavállalók érdeklődnek.
Fontos tényező továbbá, hogy leginkább azok nyitottak, akik otthon is az átlagnál magasabb fizetéssel rendelkeznek. Pozíciószint szerinti összehasonlítás alapján főleg a mérnökök (53%), a középvezetők és menedzserek (54%) valamint a felsővezetők (52%).


Az idősebb munkavállalók is elcsábulnának



A külföldi munkalehetőségek nem csak a fiatalokat érdeklik. Természetesen a 34 év alatti korosztály a leginkább érintett, hiszen a megkérdezettek több mint fele dolgozna más országban. A 35-44 éves korosztály 41%-a, a 45-55 évesek 36%-a, de még az 55 év felettiek közel harmada (31%) is szívesen elköltözne.

A válaszok alapján az idősebbek leginkább a nagyobb tapasztalatuk és a jobb anyagi lehetőségek miatt mennének, ráadásul nekik már többnyire felnőtt gyerekeik vannak, így könnyebben elköltöznének a családtól és a barátoktól. Másik oldalról nézve viszont az ő esetükben a legnagyobb akadály a kellő nyelvtudás hiánya.


A munkaerő áramlás akadályai



A külföldi munkalehetőség elutasításának leggyakoribb indokaként a családtól és barátoktól való elszakadás szerepelt. Ezt az okot jelölte meg minden második válaszadó. A nyelvtudás hiánya az emberek negyedénél szerepelt, minden ötödik válaszadó pedig az idegen környezettől való félelmei miatt maradna otthon, és 15% a diszkrimáció és a hátrányos munkahelyi helyzet iránti aggodalmát fejezte ki. A legkevesebben az utazástól való kényelmetlenségeket (8%) és egészégügyi indokokat jelölték meg (7%).


A felmérésről



A Paylab.com nemzetközi bérfelmérés része a Fizetesek.hu. Magyarország mellett további 10 közép-kelet-európai országban van jelen: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia valamint Bosznia és Hercegovina. A Work Migration Abroad felmérés 2016 novemberében és decemberében készült 34,248 résztvevő adatai alapján.

Paylab.com
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A hibrid munkarend növeli a nemek és társadalmi csoportok közötti egyenlőséget

A női válaszadók kétharmada úgy látja, hogy a hibrid munka segített a karrierépítés terén egyenlő feltételeket teremteni és befogadóbbá tette a munkahelyeket. Teljes cikk

Túl zajosak az irodák a pénzügyi területen dolgozó nőknek az Egyesült Királyságban

A női bankárok több mint fele szerint a kollégák közötti fecsegés a leginkább zavaró, de a munkahelyi videohívások is zavarják őket munkájuk során. Teljes cikk