Vége a 9-5-nek? Így alakítja át ez a trend a magyar munkaerőpiacot

Kezdjük a definícióval. A gig economy (magyarul gyakran platformalapú gazdaság vagy alkalmi munkavégzésen alapuló gazdaság) egy olyan munkaerőpiaci modell, amelyben a hosszú távú, kötött idejű munkaviszony helyetta rövid távú megbízások, a projektmunkák és a szabadúszó tevékenységek dominálnak. Ennek klasszikus példája a futári (Wolt, Foodora) munka, amihez elég egy app és egy egyéni vállalkozói bejegyzés, indulhat is a pénzkeresés.

A Giggle 2025 szeptembere és 2026 márciusa között végzett elemzést közel 1400 munkavállaló válaszai alapján. Gyakori tévhit, hogy a rugalmas munkát végzők alacsony motivációjú, kizárólag képzettséget nem igénylő feladatokra alkalmas alkalmi dolgozók, vagy épp diákok. A számok ezt határozottan cáfolják:
    • A platformon munkát vállalók 84%-a legalább középfokú végzettséggel rendelkezik (19%-uk diplomás)
    • Közel felük (48,3%) beszél angolul és rendelkezik "B" kategóriás jogosítvánnyal
    • A válaszadók 65,8%-a rendelkezik főállással (teljes vagy részmunkaidőben)
    • Bár sokan már most is aktívak, a válaszadók 72%-a legalább annyit szeretne dolgozni, mint jelenleg, és átlagosan heti 10 extra órát is bevállalna: a gyakorlatban ez havonta 3-5 teljesen kiaknázatlan munkanapot jelent munkavállalónként, ami óriási lehetőség a munkaerőhiánnyal küzdő cégeknek.

„A gig economy nem menekülőút a munka elől, hanem egy modern eszköz a jövedelem diverzifikálására. Nyugaton már megszokott a »portfolio karrier«, ahol az emberek párhuzamosan több forrásból építik fel a fizetésüket. A mi adataink is azt mutatják, hogy 10-ből 7 munkavállalónak hosszú távú célja a rugalmas munkavégzés megtartása” - jegyezte meg Birizdó Ádám, a Giggle társalapítója.

A motivációk mögött ugyanakkor komoly anyagi megfontolások is állnak. A felmérés szerint a rugalmas munkát vállalók67 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, így 50 százalékuk a mindennapi megélhetési költségek fedezésére fordítja az itt megkeresett összeget. A maradék 33 százalék viszont már tudatosabb: ők kifejezetten félretesznek a fizetésükből, építve ezzel saját pénzügyi biztonságukat.

Kezd fellazulni a 9-5-ig munkarend

Európai viszonylatban Magyarország sajátos helyzetben van. Hazánkban a részmunkaidős foglalkoztatás aránya az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban – hátulról az ötödik helyen állunk. A hazai munkaerőpiac tehát jelentős tartalékokkal rendelkezik a rugalmas és platformalapú foglalkoztatás területén. A változás szele már a mindennapokban is érezhető. Ahogy a szakértők fogalmaznak: ha délelőtt 11 órakor besétálunk egy plázába, sokkal nagyobb életet látunk, mint tíz évvel ezelőtt. Ez a látványos különbség jól szemlélteti, hogy a merev, nyolctól ötig tartó munkarend kezd fellazulni, és a „likvid” munkaerőpiac kezd valósággá válni.

A rugalmas munkaerő bevonásávala cégek nem fizetnek üresjáratokért: a hagyományos, saját állományú vagy kölcsönzött munkaerővel szemben - a felmerülő toborzási költségeket figyelembe véve - akár 15-22%-os költségmegtakarítást is elérhetnek.

A bérek terén is a teljes transzparencia és a kereslet-kínálat dönt. A platformmunkás láthatja az aktuális munkaajánlat árazását, és dönthet arról, hogy elfogadja vagy sem. Ha sokan nem fogadják el, akkor a munka meghirdetőjének feljebb kell vinnie a megbízási díjat, hogy kapjon munkaerőt. 2026 elején a vendéglátásban 2000-4300 Ft, a logisztikában 1700-5000 Ft, míg a kereskedelemben 2000-4000 Ft között alakultak a nettó órabérek.

Pódiumbeszélgetés a gig economy-ról

Ennek ellenére még mindig gyerekcipőben jár a gig economy Magyarországon. Hogy miért nem terjed jobban? Erről a kutatási bemutatót követő beszélgetésen két befektető, Oszkó Péter és Balogh Petya azt mondta, hogy nincs elég vállalati tapasztalat ebben, a magyar kkv-k alacsony szinten állnak digitalizációban és generációs szakadék is megfigyelhető. "A leginkább a fiatal generációk nyitottak rá, miközben a döntéshozói kört az idősebb, konzervatívabb gondolkodású vezetők alkotják" - mondta Oszkó Péter. Ahhoz, hogy munkát tudjon kínálni a cég egy néhány órára beugró platformmunkásnak, a legkisebb részekig le kell bontani a munkafolyamatokat, meg kell határozni a készségeket és az egy órára kifizetett díjat, mindehhez pedig szoftveres támogatás kell.

Mindezek ellenére a befektetői oldal képviselői egyetértettek abban, hogy a gig economy már nem egy átmeneti fellángolás. Oszkó Péter rámutatott:„A rugalmas foglalkoztatás ma már nem válságtünet, hanem egy tartós irány. A folyamatos piaci átalakulások közepette pont az ilyen platformok tudják csökkenteni a társadalmi feszültséget azzal, hogy valódi alternatívát és több lábon állást biztosítanak a munkavállalóknak.”

Ezt a gondolatot fűzte tovább Balogh Petya a technológiai és vezetői generációváltás kontextusában: „A mesterséges intelligencia és a robotika hamarosan kőkeményen tesztelni fogja a társadalom változási képességét. Ahogy a hazai cégvezetésben lezajlik a generációváltás és felgyorsul a digitalizáció, a rugalmas, platformalapú munka jelenti majd a túlélést a vállalatok számára.

A munkaerőpiacon transzparencia fontosságát emelte ki Rózsa Katinka (HR vezető, United Platforms) és ebben a platformok erősek: „A bértranszparencia ma már nem luxus, hanem a sikeres toborzás alapfeltétele. Amikor egy cég nyíltan kommunikálja a sávokat és az elvárásokat, az nemcsak a kiválasztást gyorsítja fel, hanem egy sokkal igazságosabb piacot is teremt. Ha partnerként kezeljük a munkavállalókat és megadjuk nekik ezt az átláthatóságot, az mindkét félnek hatalmas értékajánlat.” Az United Platforms egyébként saját munkavállalóik számára nyilvánossá tette a fizetéseket, amihez a munkavállalók 87 százaléka hozzájárult. Ez is közrejátszott abban, hogy 30-ról 3 százalékra csökkent a fluktuáció. (erről korábban mi is írtunk).

Ezek a hátulütői munkavállalóként

Fontos hangsúlyozni, hogy a rugalmas platformmunkának megvannak a veszélyei is. Ahogyan az elemzésben szerepel, elsősorban másodállásra, keresetkiegészítésre (például diákként, nyugdíjasként) ideális, főállást nem vagy csak keveseknek érdemes erre építeni. Mivel a megbízók a platformmunkásokat legtöbbször nem alkalmazottként, hanem egyéni vállalkozóként vagy külsős partnerként kezelik, elesnek az alapvető munkavállalói jogoktól:
Nincs fizetett szabadság, azaz ha nem dolgozol, nincs bevételed.
Nincs táppénz: Betegség esetén a kieső jövedelem és a gyógykezelés költsége is a munkavállalót terheli.
A járulékokat a munkavállalónak kell kigazdálkodnia és befizetnie. Az eszközök (autó, telefon, bicikli) beszerzése, karbantartása és a biztosítás költségei mind a dolgozót terhelik, nem a céget. Emellett a cégek ritkán fektetnek a platformmunkások képzésébe vagy készségfejlesztésébe.

Fotók: Giggle