A különadók a magyar élelmiszeripar jövőjét fenyegetik

Az MTI-hez eljuttatott közleményben rámutatnak: az ágazatot az elmúlt három évben egyre növekvő mértékben terhelték a különféle extraadók. Összesen több mint 50 milliárd forintos többletköltséget okoztak az élelmiszeriparnak a különadók.

Az élelmiszeripart sújtja a költségek áthárítása miatt a bankadó, a telekommunikációs adó, emellett az energetikai cégeket és a bolti kiskereskedelmet terhelő (2013-tól már kivezetett) különadókat is megfizeti ágazat, ráadásul 2011-ben bevezették a népegészségügyi termékdíjat (NETA) - sorolták.

Az élelmiszeripar a többletterheket nem tudja az árakban érvényesíteni, ezért beruházások maradtak el, vagy tolódtak későbbre, miközben a különadók bevezetése óta 3200 ember veszítette el a munkáját az ágazatban - emelik ki.

A legnagyobb teher az édesipar, a húsipar és az üdítőgyártás cégeit sújtja, de drámaian csökkent a tejipar jövedelmezősége is. Az ágazatban gyakorivá váltak a tulajdonosváltások és a csődök, továbbá rendkívül alacsony a beruházások mértéke.

Az elemezés megállapítja: a különadók mértéke folyamatosan növekszik, tavaly már 27 milliárd forint volt a teher, felerősítve a kiskereskedelmi forgalom hatodik éve tartó csökkenésének negatív hatását.

A magyar élelmiszeripar versenyképességét jellemzi, hogy a 2004-es uniós csatlakozás előtt még 90 százalék felett volt a Magyarországon előállított termékek aránya a polcokon. Ez mára 65 százalék körüli szintre süllyedt.

Nyolcszorosára emelkedett 2010-ről 2011-re az érintett vállalkozások vesztesége, az élelmiszeripari cégek által fizetett társasági adó, az árbevétel pedig arányosan 2003-óta a harmadára csökkent.

Az élelmiszeripar kiemelt szerepet játszik a magyar mezőgazdasági termékek piacra juttatásában, így a szektor teljesítményének mérséklődése a magyar gazdaság leginkább növekedésképes szektorát, az agráriumot is visszahúzza - állapítják meg az összegzésben.

Hozzáteszik: a magyar élelmiszergazdaság jövőjét illetően meghatározó szerepe lesz annak, hogy az ágazat 2014-2020 között mekkora összegű és milyen célokra felhasználható európai uniós forrásokhoz juthat majd hozzá.

Az ÉFOSZ a magyar élelmiszeripart képviselő szakmai szervezetként felajánlja együttműködését a kormányzat számára egy olyan élelmiszergazdasági stratégia megalkotásához, amely az uniós források minél nagyobb arányú bevonásával és a különadók mérséklésével megalapozhatná az ágazat hosszú távú versenyképességét, és megállíthatná a magyar élelmiszerek térvesztését - tartalmazza a tájékoztató.