Kevesebb legyen a munkaszüneti nap? Így növelnék a gazdaság teljesítményét

Az OECD szerint 2023-ban a világ gazdag országai közül Németországban dolgozták a legkevesebb órát éves szinten: átlagosan 1 343 órát. Ezzel szemben az amerikaiak 1 705 órát, a görögök pedig 1 897 órát dolgoztak. Ha Németországnak finanszíroznia kell a régóta esedékes védelmi és infrastrukturális beruházásokat, akkor ezen változtatni kell – véli Clemens Fuest, a müncheni Ifo Intézet nevű agytröszt vezetője. Szerinte az egyik munkaszüneti nap eltörlése évente mintegy 8 milliárd euróval (9 milliárd dollárral) növelné a GDP-t.

A németek valószínűleg megengedhetik maguknak, hogy lemondjanak egy pihenőnapról. Idén kilenc országos munkaszüneti napjuk lesz, ami Európán belül közepes számnak számít, de a 16 tartomány további szabadnapokat is biztosít különböző indokokkal. Bajorország vezet 13 munkaszüneti nappal, ezt követi Baden-Württemberg 12-vel, Szászország és Türingia pedig egyaránt 11-gyel.

Az ünnepnapok eloszlása miatt az irodai munka szinte ritkaságszámba megy bizonyos időszakokban.

Berlinben például idén májusban három ünnepnap is volt: a munka ünnepe, a „szocializmus alóli felszabadulás és a második világháború befejezésének évfordulója”, valamint az áldozócsütörtök (mennybemenetel). Mindhárom csütörtökre esett, így sok berlini a pénteket is kivette, hogy hosszú hétvégéje legyen, ehhez jött még hozzá a pünkös hétfő (június 9.). Emellett – mondja Fuest úr – az ország különböző részei gyakran nincsenek szinkronban, ami például megakadályozhatja, hogy teherautók szomszédos, éppen pihenőnapot tartó tartományokba szállítsanak árut.

Az üzleti vezetők támogatják a munkaszüneti nap eltörlésének ötletét (néhányan még kettő eltörlését is szorgalmazzák), a szakszervezetek azonban – nem meglepő módon – határozottan ellenzik. A német politikusok példát vehetnének Dániáról. Ott a kormány 2023-ban úgy döntött, hogy megszünteti a „Nagy Imádság Napját” – egy vallási ünnepet, amely húsvét után a negyedik péntekre esik –, hogy így teremtsen forrást a megnövekedett védelmi kiadásokra. Több tízezren vonultak utcára tiltakozni, de Mette Frederiksen dán miniszterelnököt ez nem tántorította el, tavaly az ünnepnapot eltörölték. A német kormánynak hasonló elszántságra lesz szüksége - írja a cikk. 

Felszólították a németeket: dolgozzanak többet és hatékonyabban

- olvassa el korábbi cikkünk a témában. Úgy tűnik, a német munkaerőpiacon összecsap a gazdasági realitás, a munkavállalói érdekek és a politikai elvárások hármasa.

Kép: freepik