Felszólították a németeket: dolgozzanak többet és hatékonyabban

A német munkapiacon az elmúlt évek trendje – a rövidebb munkaidő felé való elmozdulás – most megtörni látszik. Ez nemcsak stratégiai visszalépés, hanem a gazdasági realitásokhoz való alkalmazkodás is - írja a Welt.de német hírportál.

A német munkaerőpiacon összecsap a gazdasági realitás, a munkavállalói érdekek és a politikai elvárások hármasa.

A német IG Metall szakszervezet – amely a legnagyobb ipari érdekképviselet – irányváltást jelez, és visszavonja a négynapos munkahét bevezetésére vonatkozó követelését. Ez különösen fontos fejlemény, mert a négynapos munkahét korábban központi eleme volt a munkavállalói érdekvédelem új célkitűzéseinek.

A döntés hátterében a gazdasági nehézségek állnak: a lassuló gazdaság, bizonytalan konjunktúra miatt a szakszervezet realistább, kompromisszumkészebb álláspontot vesz fel.

Ezt támasztja alá az Insa-kutatás is, amely szerint a német lakosság többsége inkább heti egy órával többet dolgozna, mintsem más alternatívát vállaljon, például a nyugdíjkorhatár emelését.

„Sok vállalatnál érezzük jelenleg a feszült gazdasági helyzetet” – mondta Benner, az IG Metall első női elnöke a Bild-nek. Benner szerint a cégek gazdasági okokra hivatkozva rövidítik a munkaidőt, de nem a dolgozók érdekében, hanem költségcsökkentés céljából, ami a munkavállalók rovására megy – például kevesebb munkaórára jutó alacsonyabb fizetés, bizonytalan munkarend stb.

A szakszervezeti oldal a kormánytól vár aktív gazdaságélénkítő szerepvállalást: beruházásokat, az állampolgárok adóterheinek enyhítését, valamint a vállalatok hosszú távú elköteleződését Németország mellett.

A politikai vezetés – főként a CDU részéről – ezzel szemben a munkakultúra átalakítását szorgalmazza: több és hatékonyabb munkát, a részmunkaidő és a munkaidő-csökkentés trendjeinek visszaszorítását.

Korábban Friedrich Merz kancellár (CDU) és Carsten Linnemann, a CDU főtitkára is felszólították a németeket, hogy dolgozzanak többet és hosszabb ideig. „Ennek az országnak többet és mindenekelőtt hatékonyabban kell dolgoznia” – nyilatkozta Merz.

A politikusok túl soknak tartják a részmunkaidőben dolgozók számát, valamint aggályosnak ítélik a négynapos munkahét és a „work-life balance” (munka–magánélet egyensúly) körüli trendeket.

Később nyugdíjba? Na, azt már nem...

Egy friss Insa-felmérés szerint a németek ugyan hajlandóak valamivel többet dolgozni – de csak kis mértékben. A Bild megbízásából készült és ugyanott közzétett kutatás során a résztvevőknek kellemetlen döntést kellett hozniuk:

„Tegyük fel, hogy választania kell: heti egy órával többet dolgozik, vagy egy évvel később megy nyugdíjba – melyiket választaná?”

A válaszadók többsége a heti több munkaóra mellett döntött:

• 63% növelné a heti munkaidejét,
• míg csak 22% választaná a nyugdíjba vonulás késleltetését.

A Bild szerint a különböző pártok szavazói is többségében a több munkaóra mellett voksoltak.

A felmérés során több mint ezer embert kérdeztek meg 2025. május 23. és 26. között.

Rövidítene a munkanapokon két közép-európai ország - forradalmi lépés vagy gazdasági öngól?

- szintén friss hír, hogy Montenegró és Lengyelország is a munkaidő csökkentését fontolgatja: előbbi a napi hétórás munkarendet, utóbbi 2026-tól a négynapos munkahetet is tesztelné.

kép: freepik