Összeomlás helyett megújulás: a humántőke minősége dönti el Magyarország gazdasági jövőjét

Magyarország kinőtte az összeszerelő üzem gazdasági modellt, amelyet elsősorban a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya korlátoz - jelentette ki a Verseny. Képesség. Business Summit  nyitóbeszélgetésen Zakor Sándor, a Prohuman Csoport vezetője. Szerinte az elmúlt húsz évben a magyar munkaerőpiac legfontosabb kérdése az volt, hogyan találunk elegendő embert a növekedéshez, viszont a következő húsz év meghatározó kérdése már az lesz, hogyan tehetjük képessé az embereket arra, hogy sokkal hatékonyabban dolgozzanak. 

„A mesterséges intelligencia és az automatizáció korában nem az számít, hogy egy munkafolyamatot hány ember végez el, hanem az, hogy egy jól felkészült, magas kompetenciájú, technológiával támogatott munkavállaló mekkora értéket képes teremteni. Ebben a keretben látni kell, hogy Magyarország számára a legnagyobb kihívást ma a demográfiai fogyás, az oktatás és a folyamatos tanulás megújítása, valamint a humántőke minőségének fejlesztése jelenti. A versenyképességet már nem létszámbővítéssel, hanem termelékenységnöveléssel lehet fenntartani. Ehhez a vállalatoknak kompetenciaalapú működésre, gyorsított automatizációra és tudatos belső karrierutak építésére van szükségük.” – összegezte Zakor Sándor.

Életfogytig tartó tanulás: teljesen újra kell gondolni a hazai felnőttképzést

A szakképzés és felnőttképzés állami oldaláról Naderi Zsuzsanna, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkára szólalt fel. Közel harminc éves szakmai tapasztalattal a háta mögött az új kormány prioritásait és a rendszer megújításának lehetőségeit vázolta fel.

Az államtitkár kifejtette, az egyik legfontosabb feladat, hogy alaposan újra kell gondolni azt, hogy egyáltalán mit értünk felnőttkori tanuláson, mert látni kell, hogy a szakképzés, felnőttképzés, felnőtkori tanulás, közoktatás kéz a kézben jár. Mint elmondta, nem lehet anélkül megkezdeni a változást, hogy egy jól átgondolt stratégiát ne alkotnának meg előtte - ezzel kell kezdeni és ebbe be kell vonni a különböző szakmai és piaci szereplőket is. Kiemelte, fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek tanuló szervezetekké váljanak, hogy a munkahelyek, a vállalati közösségek ösztönözzék saját magukat a felnőttkori tanulásra. A következő évek egyik legfontosabb feladata, hogy Magyarországon a tanulás ne egy életszakasz, hanem egész életen át tartó természetes folyamat legyen – mondta el az államtitkár, kiemelve, hogy konstruktív párbeszédre nyitottan áll a szakpolitika a jövőhöz.

A felnőttképzés kapcsán szó esett sikeres, követhető modellekről is: a duális képzés jó gyakorlati megvalósulását a BMW debreceni gyárának példáján Barabás Botond mutatta be – egy olyan rendszeren keresztül, amely Kelet-Magyarország legnagyobb szakképzési programjává nőtte ki magát.

Külföldi munkaerő nélkül nincs növekedés: veszélyben a hazai termelőegységek

ifj. Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezetője elmondta, hogy a harmadik országbeli munkavállalók nélkül egész termelési egységek kerülnének veszélybe – és egy esetleges szigorítás nemcsak a külföldi dolgozókat, hanem a mellettük dolgozó magyar munkavállalókat is érinti. 

Ifjabb Bárány László

„Ha nem tudunk behozni külföldről munkaerőt, nem fogunk tudni működni. Nem fogunk tudni bővülni” – ifj. Bárány László szerint a vendégmunkások jelenléte szükségszerű jelenleg a magyar gazdaságban. A Master Good Csoport vezetője társadalmi és politikai párbeszédet sürgetett azzal kapcsolatban, hogy Magyarország mit fog kezdeni azzal a ténnyel, hogy várhataón 1 millió lakossal lesz kevesebb az országban a következő években. A szakember szerint, ha a gazdaság növekedő pályán marad, akkor a gazdaság szempontjából mindenképpen jó lenne egy jól szabályozott, „zsilipszerű” vendégmunkás rendszer, azaz szükség szerint adni lehetőséget arra, hogy ha kell, be lehessen vonni bizonyos területeken vendégmunkásokat. Mint elmondta, többek között azért lehet szükség erre, mert betanított képesítést igénylő, klasszikus kék-galléros munkaköröket egyre kevesebben fognak ellátni magyarok. Ez a minta nyugaton is jól látható már évek óta.

Nem a gyárakban, a szolgáltatásokban van a jövőnk

Dani Rodrik, a Harvard Kennedy School professzora a humántőke-fejlesztés és a gazdasági felzárkózás összefüggéseiről beszélt. A globalizáció egyik legfontosabb kritikus hangjaként ismert közgazdász szerint a kisebb, nyitott gazdaságoknak nincs univerzális recept – de van néhány kérdés, amit minden országnak fel kell tennie magának. 

Dani Rodrik előadásában rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligencia és a gazdaság szerkezetének átalakulása miatt a jövő munkahelyeinek többsége várhatóan nem az iparban, hanem a szolgáltatási szektorban jön létre. A professzor szerint a gazdasági növekedés és a társadalmi stabilitás alapja a jó minőségű munkahelyek és az erős középosztály, de a hagyományos, elsősorban a feldolgozóiparra épülő iparpolitika önmagában már nem lesz elegendő a versenyképesség javításához. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak automatizálhat munkafolyamatokat, hanem növelheti a dolgozók képességeit, önállóságát és termelékenységét is. A professzor szerint Magyarország hosszú távú versenyképessége azon is múlhat, hogy képes lesz-e a technológiai fejlődést a széles körben elérhető, magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozásával összekapcsolni.

Minden automatizálható, csak a kreativitásunk menthet meg minket az AI-tól

Dávid-Barrett Tamás

A jövőt a technológiai átalakulás alapvetően befolyásolja, figyelmeztetett Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi Egyetem viselkedéskutatója. „Az egész föld történetében most látjuk azt először, hogy az intelligencia nem biológiai. Egy újfajta intelligencia jött létre, ami elképesztő sebességgel változtatja meg a társadalmat és egyáltalán nem tudjuk, hogy mi lesz a jövőben, mert nincsenek mintáink, mivel ilyen még nem volt. Ilyen körülmények között nagyon nehéz definiálni, hogy milyen lesz a munka világa a jövőben” – mondta el Dávid-Barrett Tamás. Aszakember szerint a jövő AI munkásokkal átszőtt világában, várhatóan az emberi munka igazi értékét az emberi kreatív tudás adhatja majd, mert minden másra meg lehet majd tanítani az AI ügynököt.

Pozíciók helyett kompetenciák: Így néz ki a skills-first forradalom

A nemzetközi kitekintést Pető Ernő, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke, valamint Jörg Dötsch, a Német-Magyar Tudásközpont ügyvezetője és Bogdán Szilvia, az AmCham HR-bizottságának elnöke biztosította. „Kínában 10-ből 10 ember van az értékteremtésben, Magyarországon 10-ből három az adminisztráción dolgozik.” – emelte ki Jörg Dötsch, a Német-Magyar Tudásközpont ügyvezetője, utalva rá, hogy az adminisztrációs terhek és folyamatok csökkentése a versenyképesség növelésének egy kulcsa lehet a régióban.

A versenyképesség új logikájáról – a skills-first szemléletről és a humán hatékonyság mérhetőségéről – Horváth Ádám és Major Gábor, a Prohuman Csoport szakmai vezetői tartottak előadást, melyen elhangzott, hogy Magyarországon a vendégmunkások aránya 2% alatt van és a jövő versenyképessége, középtávon már biztosan nem az ő szerepvállalásukon múlik majd.Minden jel arra mutat, hogy a robotizáció, a humanoid robotok egyre olcsóbb elterjedésével a munkaerő-igény számos termelési területen csökkeni fog. Érteni kell, hogy a jövő munkapiacának kulcsszava a robotszendvics lesz: felül lesz a jól képzett, irányító szakember, középen a robotok, amelyek a munkát végzik és a HR lánc alján a képzetlen munkaerő, akik a robotok működését biztosítják. A jövő sikerének kulcsa, hogy a vállalatok megértik-e a skill-first szemléletet: a szakmai tudás mellett a készségek, képességek illetve a tanulásra való nyitottság lesznek a kiválasztás legfontosabb szempontjai. A pozíció alapú HR szemlélet helyét a kompetencia alapú megközelítés veszi át.