A munkavállalók ötöde nem vette ki az összes szabadnapját 2018-ban
A dolgozók elsősorban a saját maguk rabszolgái és csak másodsorban a munkaadóké. A magyarok nagy része azért nem veszi ki az összes neki járó szabadnapot, mert fél, hogy akkor nem végzi el a munkáját időben. A legtöbben nem mennek nyaralni sem, vagy ha igen akkor belföldre - ez derült ki abból a közvélemény-kutatásból, amit a Népszava megbízásából készített a Publicus Intézet.
Szintén ebből a közvélemény kutatásból derült ki, hogy közel 3,7 millió magyar felnőtt sohasem nyaral. A legtöbben azonban a pénz hiánya miatt kénytelenek otthon maradni. A 45-59 éves korosztálynak pedig 37 százaléka nem engedhet meg magának sem belföldi, sem külföldi kiruccanást.
Annak a mintegy 6 millió embernek, aki jár nyaralni az 50 százaléka több mint 300 ezer forintot költ a családi pihenésre. A megkérdezettek 42 százaléka úgy számol, hogy egy hét napos pihenésre 51-100 ezer forint jut személyenként, 40 százalék még ennél is alacsonyabb nyaralási kerettel számol: fejenként 26-50 ezer forinttal.
A Népszava arról ír, hogy 2018-ban a dolgozók ötöde nem vette ki az összes szabadnapját. Ráadásul nem azért, mert főnökeik erre kérték őket. A fizetett szabadnapokról lemondók 39 százaléka ugyanis saját maga döntött úgy, hogy egyáltalán nem, vagy csak kurtább szabadságra megy, 22 százalék úgy nyilatkozott, hogy nincs annyi szabadnapra szüksége, amennyi jár neki. A lap szerint az is lehet, hogy ezek a dolgozók a vélt vagy valós főnöki elvárásoknak akarnak megfelelni és azért nem mennek szabadságra.
A kutatásból az is kiderült, hogy minél magasabban képzett valaki, annál inkább nem akar szabadságra menni. Azoknak a diplomásoknak, akik nem vehették ki az összes szabadnapjukat, 69 százaléka érezte úgy, hogy csak ilyen megfeszített tempóban tudja ellátni munkáját. A szakmunkások 59 százaléka nem veszi ki az összes szabadnapot, 6 százalékuk azért, mert azt szeretné, ha kifizetnék neki.
Fotó: Pixabay
Népszava
Annak a mintegy 6 millió embernek, aki jár nyaralni az 50 százaléka több mint 300 ezer forintot költ a családi pihenésre. A megkérdezettek 42 százaléka úgy számol, hogy egy hét napos pihenésre 51-100 ezer forint jut személyenként, 40 százalék még ennél is alacsonyabb nyaralási kerettel számol: fejenként 26-50 ezer forinttal.
A Népszava arról ír, hogy 2018-ban a dolgozók ötöde nem vette ki az összes szabadnapját. Ráadásul nem azért, mert főnökeik erre kérték őket. A fizetett szabadnapokról lemondók 39 százaléka ugyanis saját maga döntött úgy, hogy egyáltalán nem, vagy csak kurtább szabadságra megy, 22 százalék úgy nyilatkozott, hogy nincs annyi szabadnapra szüksége, amennyi jár neki. A lap szerint az is lehet, hogy ezek a dolgozók a vélt vagy valós főnöki elvárásoknak akarnak megfelelni és azért nem mennek szabadságra.
A kutatásból az is kiderült, hogy minél magasabban képzett valaki, annál inkább nem akar szabadságra menni. Azoknak a diplomásoknak, akik nem vehették ki az összes szabadnapjukat, 69 százaléka érezte úgy, hogy csak ilyen megfeszített tempóban tudja ellátni munkáját. A szakmunkások 59 százaléka nem veszi ki az összes szabadnapot, 6 százalékuk azért, mert azt szeretné, ha kifizetnék neki.
Fotó: Pixabay
Népszava
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról