A német parlament előtt a bevándorlás szigorítása

A kormány szándéka szerint az új szabályok már az idén életbe lépnek – emelte ki Thomas de Maiziére belügyminiszter és Andrea Nahles munkaügyi miniszter a javaslatcsomagot bemutató sajtótájékoztatón.

Hangsúlyozták, hogy a munkaerő szabad áramlása az európai egységfolyamat legfontosabb vívmányai közé tartozik és Németország érdekét szolgálja, ezért azt nem szabad korlátozni vagy megkérdőjelezni, de a jogsértésekkel szemben fel kell lépni.

Rámutattak, hogy az EU-ból érkező bevándorlók túlnyomó többsége tisztességesen dolgozik, és foglalkoztatottságuk meghaladja a valamennyi bevándorlót jellemző foglalkoztatottsági szintet. Ugyanakkor a munkavállalási korlátozások lebontása, a munkaerő szabad áramlásának kiteljesedése visszaéléseket is eredményezett és gondokat okoz egyes városi önkormányzatoknak.

Visszaéléseket nemcsak bevándorlók, hanem német állampolgárok is elkövetnek, hiszen számos esetben előfordul, hogy visszaélnek a külföldiek kiszolgáltatott helyzetével és kizsákmányolják őket. Ezért a feketefoglalkoztatás és a munkaadói oldalon tapasztalható egyéb szabálytalanságok visszaszorításáért is tenni kell – emelték ki a miniszterek, az eddiginél szigorúbb, következetesebb munkaügyi ellenőrzést ígérve.

A bevándorlókat érintő javaslatok között az a legfontosabb, hogy a munkakeresés céljából Németországa költöző uniós állampolgárok legfeljebb fél évig maradhatnának az országban, ha nem rendelkezek munkaviszonnyal. Akinek hat hónap alatt nem sikerül állást találnia, és ezért német közpénzből finanszírozott támogatásra szorulna, annak el kell hagynia az országot.

A hatóságok továbbá kitilthatnák Németországból mindazokat az uniós bevándorlókat, akik törvénytelen eszközökkel – csalással, adatok, dokumentumok hamisításával – szereznek jogot a németországi tartózkodásra, vagy ilyen módon szereznek hozzáférést a szociális ellátórendszer juttatásaihoz, például munkanélküli támogatáshoz vagy családi pótlékhoz.

A kitiltottak visszatérését nehéz megakadályozni, hiszen az uniós állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Németországba, ugyanakkor aki engedély nélkül tartózkodik az országban, az "rögtön bajba kerül", amint kapcsolatba kerül a hatóságokkal vagy a közigazgatás bármely szervével – emelte ki a belügyminiszter, utalva egyebek között a német állampolgárokra és külföldiekre egyaránt vonatkozó lakcím-bejelentési kötelezettségre.

Jelenleg nincs időbeli korlátja a németországi tartózkodásnak, kitiltani pedig csak külön eljárás révén lehet uniós állampolgárokat, és kizárólag a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy veszélyeztetése miatt. A szigorítást az indokolja, hogy egyre több önkormányzatnak okoz gondot külföldi uniós állampolgárok ellátása, akiknek a képzettség vagy a nyelvtudás hiányossága miatt nincs esélyük az elhelyezkedésre, és szociális támogatást kérnek.

A kormány tervei szerint külön fel kell lépni a családi pótlék jogtalan megszerzésére irányuló kísérletekkel szemben. A javaslat alapján az uniós külföldiek körében a kérelmező szülők vagy gondviselők, valamint a gyerek adószámát is csatolni kell a kérelemhez.

A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU azt is szorgalmazta, hogy a németországi tartózkodás első néhány hónapjában egyáltalán ne fizessenek családi pótlékot az uniós külföldieknek, ez azonban nem férne össze az uniós joggal – mondta Thomas de Maiziére.

Ugyanakkor – tette hozzá – azt még vizsgálják, hogy lehet-e a támogatást a származási országban járó támogatás szintjén rögzíteni abban az esetben, ha a gyermek nem Németországban, hanem a hazájában tartózkodik.

A kormány az idén eddig megítélt 200 millió eurón felül további 25 millió euró támogatást javasolt az érintett önkormányzatoknak.

Andrea Nahles kiemelte, hogy nincsenek pontos számok az uniós társállamokból érkező bevándorlók által elkövetett munkavállalási vonatkozású, illetve a szociális ellátásokat illető visszaélésekről. Ezért az új szabályok hatásait folyamatosan vizsgálják majd, és 2015 végén átfogó felülvizsgálat alá vonják a rendszert.

A 80 milliós Németországban 2013 végén 3,1 millió volt az uniós társállamokból származó bevándorlók száma (mind a 27 országot együttvéve), ami 10,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A leggyorsabban a román és a bolgár állampolgárok száma nőtt, az év végén 414 ezren voltak, ami 27,9 százalékos növekedés éves szinten.