A nemzetköziesítés a felsőoktatás nagy lehetősége
A felsőoktatás nemzetköziesítéséről szervezett kerekasztal-beszélgetést november 4-én a Tempus Közalapítvány a közelmúltban megjelent második, ebben a témában végzett OECD-jelentés alapján. Halász Gábor oktatási szakértő szerint a nemzetköziesítés sokkal inkább a minőség, az eredményesség és a relevancia biztosításának szolgálatában munkálkodó eszköz, mint cél.
A nemzetköziesítés egy nagyon fontos minőségbiztosítási elemmé lépett elő a felsőoktatásban. Ez biztosítja, hogy egy intézmény ne váljon provinciálissá, belterjessé, valamint az együttműködések, külföldi hallgatók állandó visszajelzést jelentenek az intézmények számára is - mondta Halász Gábor. A nemzeti rendszerek versenyhelyzetének pedig van egy nagyon fontos indirekt, gazdasági versenyképességre gyakorolt hatása, mégpedig a tudástőke felhalmozása, az emberi erőforrás fejlesztése. "A jelenlegi helyzetben az az ország lesz sikeres, amelynek van kidolgozott, a nemzetköziesítésre vonatkozó politikai stratégiája" - tette hozzá Halász Gábor.
A hazai intézmények óvatosak
A magyar szakpolitika és az intézmények is óvatosak, a nemzetköziesítés kiaknázható területét elsősorban a külföldi hallgatók idecsábításában látják egyértelműen bevételt generáló céllal, pedig a nemzetközi oktatási szolgáltatásoknak sokféle dimenziója lehet - magyarázta a jelenlegi helyzetet Derényi András oktatási szakértő. "Az orvosi egyetemek például rátaláltak a nemzetközi képzési kínálatban egy olyan résre, amely forrásbevételt eredményez az intézményeknek, ettől azonban nem mondható, hogy az intézmény nemzetközibbé lett. Ez egy elszigetelt helyzetben működő képzés, elszigetelt szolgáltatásokkal, kampusszal. A hallgatók nemigen érintkeznek egymással" - folytatta.
A szakértők szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az intézmények nem homogén egységként, hanem oktatók halmazaként viselkednek, ezért sikereket elsősorban tanszéki, kari szinten tudnak csak elérni. Ennek egyik oka, hogy az oktatók kapcsolatrendszere nem intézményesült, inkább kutatói-tudományos szinten maradtak meg, és nem fordultak át oktatói, intézményi kapcsolatokká. Az ilyen akadémiai kapcsolatokból viszont nem alakul ki olyan együttműködés, ami az intézmény egészét szolgálná.
Hazánk csak most kap észbe
A beszélgetőpartnerek rámutattak, a magyar felsőoktatás, amely két évtizede még teljesen zárt rendszerként működött, most kezdi felismerni, hogy egy gyors növekedés után, amelyet a '90-es évektől érzékeltek az intézmények, a hazai piac fokozatosan szűkül. "Talán ezért nincs még koherens stratégia és vízió Magyarországon, csak részcélok vannak" - mondta Derényi, majd hozzátette: a magyar felsőoktatás nem volt felkészülve a tömegesedésre, ugyanis azt nem kísérte ezzel arányos támogatásbővülés, gyakorlatilag forráskivonás jelentkezett, amely arra kényszerítette az intézményeket, hogy plusz forrásokat vonjanak be. Ebben a helyzetben nem volt sem érdek, sem kapacitás a nemzetközi tereppel foglalkozni. A hirtelen jött a csökkenés viszont sürgeti, hogy az intézmények környezet- és szolgáltatásfejlesztéssel foglalkozzanak.
Az Európai Felsőoktatási Térség célja elsősorban, hogy kialakítson egy olyan európai dimenziót, amelyben az országok nemzetközi tapasztalatokkal bővülve haladhatnak a minőség felé. "A hallgatói, oktatói mobilitási programok elsősorban azért kapnak ilyen tetemes EU-s támogatást, hogy a minőségi változás felé hajtsák a térség felsőoktatási rendszereit" - mondta Derényi. Ez persze azt is jelenti, hogy az oktatáspolitika európai harmonizációja sok ponton érvényesül, nemzetköziesítésre vonatkozó stratégiákat Halász Gábor szerint azonban Magyarország elsősorban a környező, hasonló feltételekkel, költségvetési mutatókkal, közigazgatási rendszerrel és felsőoktatás struktúrával rendelkező országok példájából tud meríteni.
Az OECD újabb, pár hete összegzett jelentése rengeteg esetleírással és példával segíti az országok nemzetköziesítésre vonatkozó stratégiájának kidolgozását. Éppen ezért, az Oktatási és Kulturális Minisztérium december 1-2. között szervez egy konferenciát, ahol az oktatási szakértők tematikus beszélgetéseken cserélhetnek véleményt. "Ennek célja, hogy az OECD országokban különös figyelmet kiváltó témákról - az oktatási reformok megvalósításáról és az innováció szerepéről a gazdasági versenyképességben - elinduljon egy közös gondolkodás" - zárta Halász Gábor a beszélgetést.
Edupress.hu
- 2025.09.25recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszéke, az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék öt év után tovább bővül. Az ELTE és a... Teljes cikk
A Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is kamatmentesen igényelhetők. Teljes cikk
A kormány a köznevelés minőségének javítása érdekében 2023-ban bevezette a pedagógusok egyéni teljesítményértékelését (TÉR), amit a KRÉTA... Teljes cikk
- Meghossszabbítják az év végéig felvett diákhitelek kamatstopját 3 hete
- Díjazták a legjobb magyar egyetemeket 1 hónapja
- Startupoknak épít jövőt az EU 1 hónapja
- Hogyan vonzzuk be a megfelelő jelölteket a digitális térben? 2 hónapja
- Újraírják az MI-stratégiát – már óvodától tanítani kell a mesterséges intelligenciát 2 hónapja
- Ma van az Ápolók Nemzetközi Napja - köszönet nekik! 2 hónapja
- Miért nincs MI-t érintő oktatási stratégia és jó ötlet-e leépíteni a bölcsészképzést? 3 hónapja
- Szinte teljesen eltűntek az egyetemista és a 30 év feletti nyelvvizsgázók 3 hónapja
- Felmérés: A DEI programok csökkentése hatással van a nők munkahelyi viselkedésére és karrierterveire 3 hónapja
- A felsőfokú végzettségűek aránya a 25–34 éves korú népességen belül - grafikon 3 hónapja
- Egyre komolyabb problémát jelent a hallgatók lakhatása 3 hónapja