A Századvég kimutatta, hogy a közmunkások elégedettek

A résztvevők több mint kétharmada pozitívan ítélte meg a közfoglalkoztatást, az ott szerzett ismereteket négyötödük hasznosnak tartja, a bérezéssel kapcsolatban viszont megosztottan reagáltak – derül ki Belügyminisztérium által készített kutatásból, amelynek kiértékelésében a Századvég Alapítvány nyújtott segítséget.

A kutatás során az összes akkor dolgozó közfoglalkoztatottat meg akarták kérdezni, így több mint 178 ezer kérdőívet dolgoztak fel. Az adatfelvétel márciusban és áprilisban zajlott.

A válaszadók több mint kétharmada összességében pozitívan ítélte meg a közfoglalkoztatást, és mintegy négyötödük más munkanélküliek számára is ajánlaná. Hozzátették: a megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint jobban megéri közfoglalkoztatottként magasabb bérért dolgozni, mint az alacsonyabb összegű szociális ellátással otthon maradni.

A lekérdezés időpontjában tartó téli közfoglalkoztatási programokat a válaszadók négyötöde hasznosnak vélte. Ugyancsak négyötödük tartotta hasznosnak ezeket települése és csaknem háromnegyedük az ország számára. A résztvevők szintén körülbelül háromnegyede vélte úgy, hogy a közfoglalkoztatási programok a település közbiztonságához is hozzájárulnak.

A felmérésből kiderül, hogy a közfoglalkoztatásban szerzett ismereteket a válaszadók mintegy négyötöde a hétköznapokban is tudja hasznosítani, kétharmaduk pedig úgy válaszolt: új ismereteket sajátított el a programok során.

A közfoglalkoztatási bérrel a válaszadók több mint fele elégedetlen, és úgy véli, kevésbé felel meg tudásának, képességeinek. A közfoglalkoztatottak többsége a fizetési rendszert is igazságtalannak tartja – az elégedetlenség mértéke a megkérdezett iskolai végzettségével párhuzamosan nőtt. Ugyanakkor a válaszadók nagy többsége szerint a közfoglalkoztatási programok könnyebbé teszik a megélhetést maguk és családjuk számára.

A közfoglalkoztatottak több mint kétötöde részt vett valamilyen képzésben a közfoglalkoztatás keretein belül az adatfelvétel időszakában. Az elemzés tanúsága szerint a képzések elsősorban az alacsonyabb végzettségűeket célozzák meg. A képzéseket a résztvevők kétharmada hasznosnak értékelte, de csupán felük vélte úgy, hogy azok hozzásegítik a munkába álláshoz.

A közfoglalkoztatottak két régióban, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, valamint a két leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében felülreprezentáltak. A programban résztvevők között valamivel több férfi van, mint nő, többségük alacsony iskolai végzettségű. A válaszadók fele legfeljebb általános iskolát végzett – bár egy részük tanfolyamon kiegészítette tanulmányait -, a diplomások aránya pedig csupán 2,6 százalék. A résztvevők kétötöde 2010 után veszítette el rendszeres munkáját, és ugyanennyien vannak azok is, akik 2007 és 2010 között váltak munkanélkülivé.

A helyettes államtitkárság levelében megküldte a tárca gondozásában megjelent Közfoglalkoztatás Magyarországon – A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai című kiadványt is, amely az elmúlt évben a közfoglalkoztatás keretein belül tapasztalt példamutató, helyi sajátosságokra építő, értékteremtő tevékenységeket mutatja be.