A szociális hozzájárulási adó: a büdzsébe kerül

Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat úgy módosítaná a jövő évi költségvetést, hogy a központi költségvetési szervek a 25 év alatti, valamint az 55 év feletti, továbbá a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó, 2013. évi szociális hozzáárulási adó változásból eredő kiadási megtakarításaikat kötelesek befizetni a központi költségvetés javára a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig. A megtakarítás ezeknél a szerveknél a javaslat indoklása szerint 30,3 milliárd forint.

A bizottság azt is indítványozta, hogy a szociális hozzájárulási adó 2013-ban megfizetett összegének 100 százaléka a Nyugdíjbiztosítási Alapot illesse meg. A parlament előtt lévő jövő évi költségvetési javaslat az adóbevételt megosztotta volna, a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz került volna az összeg 89 százaléka, a többi pedig az Egészségbiztosítási és a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz.

A módosítás tartalmazza a kormány által meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv számszaki hatásainak átvezetését a költségvetésen. Az akcióterv a költségvetés eredményszemléletű egyenlegét 300 milliárd forinttal, pénzforgalmi szemléletű egyenlegét 280 milliárd forinttal rontaná, amit azonban a kedvező makrogazdasági hatások, illetve a költségvetési szerveknél a foglalkoztatás költségeinek csökkenése részben kompenzál.

A javaslat kiemeli, hogy 2013-tól a munkáltatói terhek csökkentése miatt a szociális hozzájárulási adóbevételek 130,2 milliárd forinttal, a szakképzési hozzájárulásból származó bevételek pedig 1,8 milliárd forinttal csökkennek.

A kisadózók tételes adója miatt nettó 55 milliárdos kiesése lehet a büdzsének.

Az áfa bevételek emelkedésével jár (15,6 milliárd forint), hogy az eva alól átlépő vállalkozások számlái után áfa nem igényelhető vissza. A fenti hatást ugyanakkor részben ellentételezi, hogy az intézkedéssel összhangban az áfa-mentességi értékhatár is 6 millió forintra nő (4,6 milliárd forint bevételcsökkenés).

2013-ban bevezetik a kisvállalati adót, aminek nettó hatásaként 93 milliárddal csökken a bevétel.

Az egészségügyi forrásteremtés érdekében meghozott jövedéki adóemelések és intézkedések 51,6 milliárd forintot hozhatnak, amelynek meghatározó része az egészségügyi dolgozók bérének 2013-ra tervezett emelését fedezi. Így többletbevétel jelentkezik az egyes bérekhez kapcsolódó adóknál, a kiadási többlet az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátáson belül az összevont szakellátás kiadási előirányzaton jelenik meg.

A munkahelyvédelmi terv hatására a foglalkoztatottság növekedése és a bérek dinamikusabb emelkedése várható, illetve a vállalakozások jövedelmezősége is nő. A kedvező makrogazdasági hatások összességében közel 40 milliárd forinttal javíthatják a költségvetés egyenlegét - áll az indoklásban.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatékonyságának javulása, az adókerülés visszaszorítása érdekében bevezetett új eszközök révén a szürkegazdaság visszaszorulása várható. A gazdaság fehérítése érdekében tett lépések összességében 162,6 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét, amelyből a legnagyobb rész az áfa bevétel emelkedésén jelentkezik (közel 100 milliárd forinttal).

A pénzügyi tranzakciós illeték szabályozása alapján pénzforgalmi szemléletben 239,3 milliárd forint bevétel prognosztizálható (az eredetileg tervezett 283 milliárd forint helyett), amelyből 123 milliárd forint a kereskedelmi bankok, a fennmaradó rész pedig a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank befizetése. Az EU/IMF-tárgyalások várhatóan sikeres lezárása eredményeként a jelenleginél kedvezőbb hozamok alakulnak ki, melynek köszönhetően 100 milliárd forinttal alacsonyabb kamatkiadás lesz - olvasható az indoklásban.