Adó 2009: amit akarnak és ami reális

Az adóterhelés szinten tartása mellett a gazdaság élénkítése, illetve a további romlás megállítása érdekében a fogyasztási adókat növelni, a munkáltatói járulékokat pedig csökkenteni kellene - mondta Zara László. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke jelezte, hogy ezt már tavaly és tavalyelőtt is javasolta a versenyképességi kerekasztal, ám eddig nem talált meghallgatásra az elképzelés. Az elnök úgy vélte, ha a kormány ezt lépné meg, akkor nem sérülne a költségvetés bevételi oldala, miközben javulhatna a gazdaság versenyképessége.

Zara László kifejtette, a változtatásokat nem szabad nagyon kis lépésekben megvalósítani, mert akkor nem érezhető hatásuk. Aláhúzta, az azonban mindig kérdés, hogy a hatalmon lévőknek van-e elég politikai bátorsága ahhoz, hogy jelentős változtatásokat hajtsanak végre az adórendszerben. Az elnök az emelésre és a csökkentésre konkrét javaslatot nem tett, mondván, erről a politikusoknak kell dönteniük, mivel ők viselik a következményeket is.

Nem időszerű az adócsökkentés

Az adóterhelés csökkentése kívánatos lenne, de most ennek nincs realitása - rögzítette Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst and Young adószakértője szerint az értékalapú ingatlanadó bevezetése teremthette volna meg a fedezetét a munkáltatói terhek jelentős csökkentésének. "Ez a lehetőség azonban elszállt, mivel az Alkotmánybíróság tavaly év végén olyan döntést hozott, amelynek alapján a négymillió ingatlant egyenként kellene felértékelni, és vitás esetben az APEH bíróságon érvényesítheti az igazát, noha Európában erre nincs precedens" - magyarázta.

Az ismert adószakértő óvott attól, hogy az általános forgalmi adó növelésével teremtsen fedezetet a kormány az adóátrendezéshez, mivel minden egy százalékpontos áfa-emelés, amely elméletileg 80 milliárd forint többletbevételt hoz, 0,6 százalékponttal növelheti az inflációt, így például 3 százalékos áfa-emeléssel járó, 240 milliárd forintos bevétel közel két százalékponttal növelné az inflációt. Magyarország minél gyorsabban be kíván lépni az euróövezetbe, ha az inflációs célt megint elvétjük, akkor tovább tolódhat az euró bevezetése - érvelt Vámosi-Nagy Szabolcs.

A másik lehetőség a jövedéki adók emelése, ezen belül azonban az üzemanyagok hektikus mozgása miatt, a lépés erősen meggondolandó. A cigaretta jövedéki adóját korábban 10 százalékkal kívánta emelni a kormány, amit végül két százalékra módosítottak, így végső esetben újra elő lehet venni ezt a tételt, illetve a szeszes italokét, de az így befolyó bevételek csak néhány tízmilliárdot hoznak, nem is beszélve a feketekereskedelem esetleges előretöréséről - fogalmazott az Ernst and Young adószakértője, aki szerint az adóátcsoportosítás mozgástere szűk.

Amit az IMF ajánl

Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is úgy vélekedett, hogy általános adócsökkentésnek most nincs tere Magyarországon, de átcsoportosításra van lehetőség. Gyurcsány Ferenc kizárta az adóemelés lehetőségét is és elmondta, hogy szerdán találkozik a kormánytagokkal és az MSZP elnökségével, ahol szóba kerülnek a szükséges intézkedések.

Arról is beszélt, hogy az idei GDP csökkenés mértéke 2-3 százalék lehet, szemben a korábban várt 1 százalékos visszaeséssel. A kormányfő elmondta azt is: nem lehet elmozdulni az egyensúlyi pályáról, de ezen túlmenően egyetlen szám sincs kőbe vésve, a világgazdasági kilátások lényegesen rosszabbak annál, mint amit ősszel látni lehetett, a hazai infláció pedig kisebb lesz a vártnál, ezért mindent újra kell tervezni.

Veres még várna

Veres János pénzügyminiszter korábban azt mondta: a kormány megvárja az Európai Bizottságnak még e hónapban nyilvánosságra kerülő legújabb gazdasági előrejelzését, mielőtt arról döntene, hogy kell-e változtatni az idei gazdasági prognózisokon. Az EU új prognózisát január 19-én hozzák nyilvánosságra. Mivel a konvergenciapályát, illetve a 2009-es büdzsét az EU őszi prognózisára alapította a kormány, attól függően módosulnak a számok - főleg az exportra és a növekedésre vonatkozóan -, hogy milyen különbség lesz az őszi és a mostani előrejelzés között. A miniszterelnök felkérte Veres János pénzügyminisztert, hogy két héten belül készítsen új prognózist az idei évre, figyelembe véve az elmúlt egy hónap a gazdaságot érintő fejleményeit.

Az MSZP országos elnöksége zárt ajtók mögött kezdte meg kétnapos kihelyezett ülését szerdán a Heves megyei Noszvajon. A testület egyebek között arról hoz elvi döntést, hogy a megváltozott gazdasági környezet miatt milyen lépéseket kell megtenni a következő hetekben.

Kivel lehet egyezkedni a parlamentben?

Az MTI információ szerint a tervezett intézkedéseknek, a költségvetésen belüli átcsoportosításoknak a vállalkozók lehetnek a kedvezményezettjei, vagyis a lakosság lehet a kárvallottja. Ha a lehetséges intézkedések között szóba kerül az adókedvezmények szűkítése, abban az SZDSZ lehet a partner az Országgyűlésben, míg az általános forgalmi adó emelését az MDF támogathatja. Eddig azonban mindkét intézkedést elutasította az MSZP.

Az államháztartási törvény szerint, ha a változtatások mértéke nem haladja meg az államháztartás kiadási oldalának 2,5 százalékát, vagyis hozzávetőleg 300 milliárd forintot, akkor a kormány saját hatáskörében intézkedhet. Abban az esetben, ha a változtatás mértéke 5 százalék feletti, azaz meghaladja a 600 milliárd forintot, akkor pótköltségvetést kell készítenie a kabinetnek.