Adócsökkentés várható 2009-ben

"Az adócsökkentés önmagában nem csodafegyver, a foglalkoztatás növeléséhez, a gazdaság élénkítéséhez nagyon sok eszköz párhuzamos, összehangolt alkalmazására van szükség, például vállalkozásbarát fejlesztési politikára, a fekete-szürke gazdaság kifehérítésre, fejlett infrastruktúrára, felelős költségvetési politikára" - fogalmazott a miniszterelnök.
A 38,5 százalékos magyar adócentralizáció nem kiugróan magas, közel van az Európai Unió átlagához, ugyanakkor a munkaadó és a munkavállaló által együttesen fizetett 49 százalékos járulékteherrel a legrosszabb pozíciót foglaljuk el, tehát ezen kellene változtatni - tette hozzá.

A pénzügyminiszter által csökkentésre fordítható összeg 200-250 milliárd forint - szögezte le Gyurcsány Ferenc, majd három lehetséges, 2009-ben megvalósítható adóváltoztatási koncepciót vázolt fel. A járulék központú adóváltoztatás nettó hatása 200-250 milliárd forinttal csökkenti az adóterheket, az adóátrendezési hatása viszonylag csekély, növeli a foglakoztatást, gyorsítja a növekedést - jellemezte a Pénzügyminisztérium javaslatát, amelyet a leginkább támogathatónak ítélt Gyurcsány Ferenc. Szerinte a javaslat a vállalkozásoknak, az átlagos és átlag körüli keresetűeknek kedvez, semleges hatású az inflációra, növeli a reálkereseteket és gyorsítja a gazdasági növekedést.

A személyi jövedelemadó csökkentésére összpontosító adóváltoztatás 420 milliárd forint adómegtakarítást hoz, jelentős adóátrendezés mellett, a foglalkozatásra semleges hatású.
Az interneten közzétett prezentáció alapján a 2,5 millió éves jövedelemig a személyi jövedelemadó-kulcs húsz százalék, felette pedig 30 százalék lenne, a különadó hét millió forint felett pedig megszűnne. Az elképzelés szerint a szakképzési-munkaadói járulék együtt 1,5 százalékponttal csökkenne, az iparűzési adó a jelenlegi legfeljebb 2 százalékról egy százalékra mérséklődne, megszűnne a kulturális járulék.
Ez a javaslat jelentős bevételnövelést követelne, elsősorban a magas keresetűeknek és a vállalkozásoknak kedvezne.

A harmadik változat az úgynevezett bérbruttósításra épül, amely a foglalkoztatást csökkenti, a növekedést gyorsítja ugyan, de inflációs hatása van - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. A prezentáció alapján a szuperbruttó bérekre vonatkozó javaslat szerint minden közterhet a munkavállaló fizetne. Az új bruttó bérek tartalmaznák a munkáltató 32 százalékos járulékát és a havi 1 950 forint egészségügyi hozzájárulást. Mind az személyi jövedelemadót, mind pedig a járulékokat ebből a bruttó összegből a munkavállaló fizetné. Ez a javaslat közepes adóátrendezést, bevételnövelést követelne. Elsősorban a magas keresetűek járnának jól, emelné az inflációs hatást, kiugróan növelné a reálkereseteket. Áprilisra törvényi normaszöveget, május-júniusra a parlament elé vihető törvényjavaslatot kell készíteni ahhoz, hogy az adóváltoztatások 2009-ben bevezethetők legyenek - mondta a miniszterelnök.

Lényegessé kell tenni a különbséget a szociális támogatások és a minimálbér összege között ahhoz, hogy érdemes legyen munkát vállalni - hangoztatta az önkormányzati oldal képviseletében Molnár Katalin, Kazár polgármestere azt követően, hogy a kormányfő kedden az Új Magyarország kormányzati konferencián vitaindító céllal ismertetett három adó- és járulékcsökkentési javaslatot.

A polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy ma a hátrányos helyzetű térségekben szinte csak az önkormányzati közmunka jelenti a foglalkoztatást. Mint mondta, ezekben a térségekben már "életmóddá vált a munkanélküliség".
Az önkormányzati vezető szerint a jelenlegi szociális támogatási rendszer átalakításra szorul, mert nem ösztönöz munkára. Példaként említett egy minimálbéren dolgozó családot, ahol mindössze néhány ezer forint többletjövedelmet jelent, ha a szülők munkába járnak, ám ezzel el is vesztik az óvodai, iskolai kedvezményeket, ingyenes juttatásokat.
Véleménye szerint érdemi változás a hátrányos helyzetű térségekben csak az általa ismertetett álláspont alapján várható. A konferencia nyitotta meg azt a rendezvénysorozatot, amelyen a kormány társadalmi, szakmai, érdekképviseleti és civil szervezetekkel kívánja megvitatni a javaslatokat, így készítve elő saját álláspontját.

A munka és vállalkozás Új Magyarország kormányzati konferencián Dávid Ferenc, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának nevében elmondta: a vállalkozók bátorítják a kormányt, hogy a szigorú költségvetési politikát konzekvensen hajtsa végre. A gazdaság kifehérítési folyamatát szerencsés lenne a pályázati és a közbeszerzési szférára is kiterjeszteni. A munkaadói szövetségek véleménye szerint minden munkajövedelem legyen adóköteles. Jó ötletnek nevezte a Start régió elgondolást, amely a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben segítené a foglalkoztatást.
Zara László, az Adótanácsadók Egyesülete elnöke szerint a járulékcsökkentésben bátran kellene lépnie a kormánynak, mert ez hatna a legpozitívabban a kis- és középvállalkozásokra, és kedvező lenne a versenyképesség és a foglalkoztatás szempontjából is.

Pataki Péter, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának képviselője elmondta, hogy olyan gazdaság- és kormányzati politikára van szükség, amely növeli a foglalkoztatottságot. Ugyanakkor nem tartják jónak azt a javaslatot, amely a személyi jövedelemadó átcsoportosításával az alacsony keresetű munkavállalók pozícióját rontaná, a magasabb jövedelműekét pedig javítaná.
Az elhangzottakra reagálva Lamperth Mónika munkaügyi és szociális miniszter elmondta, fontos, hogy jól célzott programokkal az állástalanok visszavezethetők legyenek az munkaerőpiacra, és a képzés, szakképzés eredményes legyen.