Adótörvények 2010 - kiállják az alkotmányosság próbáját?

Új, fiktív bázisú köztehertörvény született - mondta Kolláth György alkotmányjogász a 2010-től, a dupla minimálbér szerepét fölváltó "tevékenységre jellemző kereset" fogalma kapcsán a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (MOKLASZ) által szervezett hétfői rendezvényen.

Váratlan és kiszámolhatatlan

A vállalkozók elvárt jövedelme ugyanis a "tevékenységre jellemző kereset" 2010 január 1-jétől, amin a törvény meghatározása szerint "a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást" kell érteni. Amiről bizony nem szólt a kormányzati kommunikáció, számszerűsíteni sem könnyű, s főként bizonyos mikrovállalkozóknak drasztikus többletterhet jelent majd - amint arra már az FN.hu többször (első ízben egyébként egy olvasói levél nyomán) fölhívta a figyelmet.

Az alkotmányjogász - aki a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) képviseletében volt jelen - szerint mind a dupla minimálbér után elvárt járulék (amiről még nincs AB-döntés), mind az azt váltó "tevékenységre jellemző kereset" filozófiája hibás: a törvény megszab egy spekulatív többletközteher-elvárást.

Több sebből vérzik

A vagyonadó - illetve pontosabban az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, ami Kóka János javaslatára nyerte e nevet a keresztségben - is több sebből vérzik alkotmányossági szempontból - legalábbis a MOKLASZ és állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint.

Az ombudsman szerint a forgalmi érték tisztázatlansága alkotmányossági aggályokat vet föl, a MOKLASZ szerint pedig a törvény teljesen rossz, hiszen még az sem világos, ki az adó alanya. Herich György fölhívta a figyelmet: a törvény szerint a vagyoni értékű jogok gyakorlói az adó alanyai, pedig egy ingatlanon többféle vagyoni értékű jog is lehet, s ez a rendelkezés összességében kaotikus helyzetet idézne elő.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) a családi pótlék megadóztatásával kapcsolatban nyújtott be az Alkotmánybírósághoz beadványt. Nézetük szerint a családi pótlék megosztása, s megadóztatása a gyermeket nevelők között furcsa anomáliákhoz vezet majd. Ilyenkor ugyanis- hangsúlyozta a szervezet előadója, Ruszin Zsolt - azt is megadóztatják, aki meg sem kapja az összeget.

Ez különösen akkor kellemetlen, ha a gyermek nevelői esetleg már nem is élnek együtt. A törvényben az életvitelszerű együttélés nincs definiálva, így hatóságok valószínűleg azt nézik majd - adat híján - kinek hova szól a lakcímkártyája, ám nem biztos, hogy ez a módszer minden esetben helyes eredményre vezet - mondta Ruszin.

Miért adóztatják a járulékot?

A személyi jövedelemadó bruttósításánál az alapvető gond, hogy a munkaadói járulék nem a jövedelem része, így nem lenne szabad a jövedelemadó alá vonni - fejtette ki röviden Szabó Máté álláspontját Halász Zsolt, az Országgyűlési Biztos Hivatalának (OBH) jogi referense.

Egyelőre nem lehet tudni, az AB mikor tűzi napirendjére a beadványokat. Mint Kolláth utalt rá, a dupla minimálbér járulékkötelezettségéről még mindig nincs AB-döntés, jóllehet jó három éve vezették be. Az Állami Számvevőszék a költségvetésről készült véleményében mindenesetre több helyen is megjegyzi a tervezett bevételeknél: ha az Alkotmánybíróság nem emel kifogást.