Aki szegénynek születik, szegény is marad

Egy ország gazdasági sikere lakosságának képzettségétől, képességeitől és egészségétől függ. Ha a fiatalok egészségesek, jól képzettek, akkor könnyen elhelyezkedhetnek, megbecsülést vívnak ki maguknak, és igazodni tudnak a globális munkaerőpiac ingadozásaihoz. Az üzleti szektor többet fog invesztálni, ha tudja, hogy a munkaerő produktív marad. Mégis van a világon számos társadalom, amely nem tud felnőni a kihíváshoz, amit a fiatal generációk egészségügyi ellátása és tisztességes képzése támaszt.

Mulasztások a gazdag államokban is vannak. Az Egyesült Államok például kegyetlen módon szenvedni hagyja a legszegényebb gyermekeket. A szegények szegény körzetekben laknak, szegényes iskolai körülmények között. A szülők gyakran munkanélküliek vagy elváltak, esetleg éppen börtönben ülnek. A gyermekek megrekednek a generációkon átívelő szegénységi ciklusok csapdájában. Svédországban a szegény gyermekek támogatása már korán elindul, az újszülöttek gondozására garantált szülői szabadság jár. Az állam fizeti a minőségi bölcsődei ellátást, hogy az anyák vissza tudjanak térni a munkájukba. Az óvodáskori foglalkozásoknak köszönhetően hat éves korára minden gyermek készen áll az iskolára. Az egészségügyi ellátás teljes körű, a gyermekek egészségesen nőhetnek fel.

Az amerikai és a svédországi viszonyok összevetése magáért beszél. Az OECD adatai szerint az USA 17,3 százalékos szegénységi rátája kétszer olyan magas, mint a svédek 8,4 százalékos mutatója. A bebörtönzöttek 100 ezer lakosra jutó száma Amerikában 10-szer akkora, mint a svédországi 70 fő. Az USA átlagosan gazdagabb, mint Svédország, de Amerikában jóval nagyobbak a jövedelemkülönbségek. További meghökkentő tény, hogy a fejlett államok között az USA társadalmi mobilitási mutatója az egyik legalacsonyabb. A szegénysorba születő gyermekek szegények maradnak, a bőségbe érkező csecsemők pedig gazdag felnőttek lesznek. Ez nem más, mint az emberi tehetségek mérhetetlen pazarlása.

Világgazdaság