Álhumánus megoldás csupán az esélyegyenlőséget megcélzó iskolai integráció?
Rövidesen országos jogvédő hálózat szövődhet a roma gyermekek szegregált oktatásának felszámolására. Pedagógusok, oktatási szakemberek szerint azonban nem feltétlenül segíti a cigányság felzárkóztatását a kikényszerített integráció, írja a Magyar Hírlap.
Jogvédő hálózat felállítását tervezi a Mozgalom a Deszegrációért Alapítvány - jelentette be Mohácsi Viktória, az SZDSZ európai parlamenti képviselője, mivel négyszáz iskolában szegregáltan folyik a roma gyerekek oktatása. Egy felmérésre hivatkozva a liberális politikus kijelentette: ahol elkülönítve tanítják a diákokat, ott alacsonyabb szintű a képzés, és rosszabbak a továbbtanulási eredmények - értesült a Magyar Hírlap.
- Álhumánus megoldás az integráció, mivel nincsen megfelelő iskolai felszerelés, a pedagógusoknak pedig nincsen meg a kellő szakmai képzettségük arra, hogy a sokféle nevelési igényű gyermekkel egyszerre foglalkozzanak egy osztályközösségben - figyelmeztetnek pedagógusok, oktatási szakemberek és kutatók egy az Élőlánc Mozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett május végi konferencián. Lányi András, az Élőlánc Mozgalom elnökségi tagja szerint az esélyeket az iskola nem tudja kiegyenlíteni, mert már nem a gyermekszegénység problémájával és a romakérdéssel találkozik, hanem a családok leszakadása zajlik.
Vajda Zsuzsa, a Miskolci Egyetem pszichológustanára szerint sem jelent az integráció egyetemes megoldást. A 2000-es évek elejéig az elszegényedő gyermekek felzárkóztatásán volt a hangsúly, és ehhez rengeteg pályázati pénzt is biztosítottak. Idővel azonban felcserélődött a cél és az eszköz, és most az integrációt tekintik kizárólagos lehetőségnek - fejtette ki a szakember.
Vajda Zsuzsa úgy látja, hogy integrált környezetben, szegregált felzárkóztatásra lenne szükség. Eredményt a foglalkoztatási rendszer átalakítása nélkül nem lehet elérni - állítja a szakember, aki szerint a szülőknek értelmes elfoglaltságot kell biztosítani, amelyhez megfelelő helyszín lehetne a kulturális központtá alakított iskola.
Váradi Mónika, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának tudományos főmunkatársa elmondta, nincsenek adatok arról, hogy mi történik az osztálytermekben az integráció után.
Magyar Hírlap
- Álhumánus megoldás az integráció, mivel nincsen megfelelő iskolai felszerelés, a pedagógusoknak pedig nincsen meg a kellő szakmai képzettségük arra, hogy a sokféle nevelési igényű gyermekkel egyszerre foglalkozzanak egy osztályközösségben - figyelmeztetnek pedagógusok, oktatási szakemberek és kutatók egy az Élőlánc Mozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett május végi konferencián. Lányi András, az Élőlánc Mozgalom elnökségi tagja szerint az esélyeket az iskola nem tudja kiegyenlíteni, mert már nem a gyermekszegénység problémájával és a romakérdéssel találkozik, hanem a családok leszakadása zajlik.
Vajda Zsuzsa, a Miskolci Egyetem pszichológustanára szerint sem jelent az integráció egyetemes megoldást. A 2000-es évek elejéig az elszegényedő gyermekek felzárkóztatásán volt a hangsúly, és ehhez rengeteg pályázati pénzt is biztosítottak. Idővel azonban felcserélődött a cél és az eszköz, és most az integrációt tekintik kizárólagos lehetőségnek - fejtette ki a szakember.
Vajda Zsuzsa úgy látja, hogy integrált környezetben, szegregált felzárkóztatásra lenne szükség. Eredményt a foglalkoztatási rendszer átalakítása nélkül nem lehet elérni - állítja a szakember, aki szerint a szülőknek értelmes elfoglaltságot kell biztosítani, amelyhez megfelelő helyszín lehetne a kulturális központtá alakított iskola.
Váradi Mónika, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának tudományos főmunkatársa elmondta, nincsenek adatok arról, hogy mi történik az osztálytermekben az integráció után.
Magyar Hírlap
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák