Alig indul új vállalkozás Magyarországon

Az RSM DTM tanácsadó cég keddi közleménye szerint a globális válság ellenére is látványosan nőtt a vállalkozások száma az elmúlt években a nagy feltörekvő gazdaságokban. Miközben a világ vezető fejlett országaiban (G7: Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Kanada) alig több mint 3 százalékkal nőtt az aktív vállalkozások száma 2007 és 2011 között, a legnagyobb feltörekvőket tömörítő BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) több mint 25 százalékos gyarapodást mutatott e téren. Magyar szempontból nem túl jó hír, hogy az európai mezőnyön belül is sereghajtónak számítunk: 2011-ben csupán 0,3 százalékkal haladta a meg a működő vállalkozások száma a 2007-es értéket.

"A működő vállalkozások számának alakulása egyfajta indikátorként tükrözi az elmúlt évek globális gazdasági tendenciáit, ami a növekedési mutatókból is jól kivehető" - idézi a közlemény a cég "Business Births and Deaths" tanulmánya kapcsán Kalocsai Zsoltot, az RSM DTM Hungary elnök-vezérigazgatóját. A BRICS-csoport globális súlyának növekedése a válság kitörése óta még dinamikusabbá vált a legfejlettebb nemzetgazdaságokból álló G7 rovására.

Ugyanakkor érdekes, hogy a válság által leginkább sújtott Európán, sőt még a G7-en belül is komoly eltérések mutatkoznak: Franciaország esetében például 19,1 százalékkal nőtt az aktív vállalkozások száma a vizsgált időszakban, miközben az egyéb gazdasági indikátorok tekintetében igen rosszul teljesített. Az inkább bürokratikusságáról ismert Franciaország esetében egy 2009-ben elindított, az új kisvállalkozások alapítását megkönnyítő program (Auto Entrepreneur) játszott döntő szerepet a látványos növekedésben.

A működő vállalkozások számának növekedése a régióban Horvátországban, Lengyelországban, de még a szintén igen alacsony mutatóval rendelkező Ausztriában is meghaladta a magyar értéket. A vállalkozások keletkezésének és megszűnésének dinamikáját számos tényező befolyásolja. Ilyen például az új vállalkozás beindításának adminisztratív költsége, időigényessége, illetve ez ehhez kapcsolódó bürokratikus procedúrák bonyolultsága. Szintén meghatározó tényező start-upok esetében a hitelkínálat, illetve a hitelezőre és a hitelfelvevőre vonatkozó szabályozási környezet.

"A belépés megkönnyítése segíthetné az új kkv-k létrejöttét, és az EU ebben nagy szerepet játszhatna. Ugyanígy fontos lenne az exportszabályok egyszerűsítése, főleg azon kkv-k számára, amelyek növekedése már nem képzelhető el külgazdasági kapcsolatok nélkül. Magyarországgal kapcsolatban különösen kedvezőtlen helyzetet mutat, hogy az európai 5,7 százalékos átlagnál is jóval alacsonyabb, 0,3 százalékos ütemben nőtt 2007 és 2011 között az aktív vállalkozások száma. Éppen ezért lenne fontos, hogy a vállalkozások megfelelő forrásokhoz juthassanak, és a mindenkori kormányzat részéről pedig a törekvés, hogy ebben segítse őket" - emeli ki Kalocsai Zsolt. Hozzátette: a befektetők jogainak védelme ugyanakkor már nem csak a vállalkozások alapításánál, de zökkenőmentes felszámolásánál is kulcsszerepet játszik. Utóbbi szempontjából fontos még a csőd- és felszámolási eljárásokra vonatkozó szabályozás milyensége. Az elnök-vezérigazgató szerint az is sokat segít a vállalkozási hajlandóságon, ha a cégfelszámolások nyomán nem kell a csőd örökös bélyegét magukon viselni a vállalkozóknak.

Az RSM DTM elemzése szerint a felsorolt tényezők fontos szerepe ellenére számos olyan példa akad, amikor kedvezőtlen körülmények dacára is rendkívül dinamikus az új vállalkozások létrejötte, illetve mások piacról történő kiszorulása, amelyre a BRICS országai jó példát szolgáltatnak. Miközben az üzleti környezet szabályozási és adminisztratív szempontból legtöbbjüknél nem túl kedvező, kiemelkedő dinamikát mutatnak az új vállalkozások keletkezése terén.

Érdekes példa ebből a szempontból Németország esete, amelynek kiemelkedő versenyképessége és jó növekedési mutatója ellenére nagyon hátul szerepel az új vállalkozások létrejöttét mutató ranglistán, mivel esetében csak 2,4 százalékkal bővült az aktív cégek száma 2007 és 2011 között.

"Az új vállalkozások keletkezésének dinamikáját meghatározó komplex összefüggések dacára az elemzés eredményei azt sugallják, hogy gazdasági dinamika és a vállalkozás-állomány megújulásának az intenzitása között sok esetben erős az összefüggés. Különösen igaz ez a működésük első 2-5 évét túlélő start-up vállalkozások számának alakulására, mivel ezek a cégek alapozhatják meg a fenntartható gazdasági növekedést" - összegzi az elemzés tanulságait Kalocsai Zsolt.