Az emberek mobilitása a globalizáció legszembetűnőbb jele

A globalizáció mára konkrét élettapasztalattá vált. Nem egy elvont fogalom, hiszen nap, mint nap találkozunk vele a minket körülvevő világban. Az emberek többsége negatívan viszonyul hozzá. A globalizációról kialakult kép árnyalása érdekében tartott a Demos Magyarország Alapítvány - Globalizáció és mobilitás címmel - konferenciát Budapesten.

Sok olyan fogalmat társítanak a globalizációhoz, ami nem is belőle következik. Ahhoz képest pedig, hogy mi mindent kapott a világ a jelenségtől, leginkább a negatív tartalmaira asszociálnak az emberek - mondta az eseményt bevezető fölszólalásában Dessewffy Tibor, a Demos elnöke. A konferencia apropója, hogy megjelent a Demos legújabb kiadványa, Hétköznapi globalizáció címmel. A dokumentum arról szól, hogyan jelenik meg a hétköznapi ember számára a globalizáció, a mindennapi életben. A folyamat sokkal nagyobb mértékben létezik, és sokkal pozitívabbak a hatásai, mint gondolnánk – foglalta össze kutatásaik eredményét Dessewffy.

Győri Gábor, az alapítvány munkatársa, a tanulmányt ismertette, amelyben a saját definíciójuk is megtalálható a témára vonatkozóan. Eszerint a globalizáció a nemzetközi gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális folyamatok különböző szinteken, és erősséggel végbemenő integrációja. Elmondta, a dolgozat rávilágít arra az ellentmondásra is, hogy habár az emberek elutasítják a tárgyalt jelenséget, a plázák tele vannak, és Hollywood is népszerű.

Európában az emberek nagy része gazdasági veszélyeket, kulturális uniformizálódást lát a globalizációban, ez pedig a szélsőségeket erősíti. Ugyanakkor a globális folyamatok hatására "könnyebb a világ részévé válni", és hihetetlenül megnőtt az elérhető információ mennysége is. Lehetőségünk van immár sokkal szélesebb körből tájékozódni, több emberrel kapcsolatokat tartani és dolgozni.

Hibátlanul

A kommunikáció, és a közlekedés ára a korábbihoz képest valószínűtlenül csökkent. Újak a kihívások, és újak a lehetőségek is – állapította meg Jonathan Perraton, a sheffieldi egyetem Politikai Közgazdaságtan Kutatóközpontjának igazgató-helyettese előadásában. Rávilágított, Magyarországnak arra van szüksége, hogy az oktatásba fektessen be. Magyarországé az a lehetőség, hogy a mások által elkövetett hibák elkövetése nélkül fejlődhet – mondta.

Heiner Flassbeck, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának, "Globalizáció és fejlesztési stratégiák" elnevezésű divíziójának igazgatója gazdasági megközelítésből szemlélte a globális folyamatokat. Mint mondta, a világgazdaság nagy problémáját a globális egyenlőtlenségek okozzák. Rámutatott: nincsen olyan struktúra, amely világszinten nyomon követné a pénzügyi folyamatokat, így az ehhez hasonló rendszerek felépítése jó irányba mutathat.

Globalizált szomszédok

A kultúra segítségével lehet megragadni a globalizáció lényegét, hiszen az egységes kultúra felé közelít minket - mondta John Tomlinson, a notthighami Trent Egyetem Nemzetközi Kommunikációs és Kulturális Intézetének igazgatója. Szerinte a globalizáció azt idézi elő, hogy nem a helyi szinten született kultúra az egyetlen, legerősebb tényező. Más elgondolások is hatással vannak az életünkre, így szélesedik ki kulturális horizontunk. Az igazgató zárásként leszögezte, ahhoz, hogy a globalizáció előremutató, pozitivista gondolatait láthassuk, toleranciára, kölcsönösségre, és sokszínűségre van szükség.

Patricia Goff, a kanadai Wilrid Laurier Egyetem politikatudományok professzora arról beszélt, milyen válaszokat kell adnia a politikának a globalizáció jelenségére. A szakember szerint helyi és nemzeti szinten kell gondolkodni a témáról, ugyanakkor kiemelte, hogy a kulturális politika immár nem köthető egy-egy nemzeti kormány hatáskörébe, nemzetközivé válik. Az emberek mobilitásának növekedésénél aligha van szembetűnőbb jele a globalizációnak. Rengetegen más országban élnek és dolgoznak, mint ahol születtek.

A Demos kutatásainak egyik alapvető feltevése, hogy Magyarországnak tudatosan fel kell készülnie a globalizáció következményeire. A jelenség, ha nem is teljesen kontrollálható, de alakítható folyamat, és ennek fényében érdemel tudatos, komplex megközelítést. Ebben segíthet az alapítvány honlapjáról is letölthető tanulmány.

Knap Gábor