Az OÉT és Orbán: együtt az egymillió új munkahelyért?

Az OÉT-nek ez volt az új kormány hivatalba lépését követő első plenáris ülése. A tanácskozáson a kormány részéről megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

"Nem tekintjük kőbe vésettnek az érdekegyeztetés jelenlegi formáját" - mondta a miniszterelnök, aki a szerint a nemzeti konzultációt és az érdekegyeztetés fórumát össze lehet kapcsolni.

A miniszterelnök közölte: az elmúlt száz napban létrejött a politikai alap, amelyre fel lehet építeni azt a felépítményt, amely egymillió új munkahelyet jelent a következő években.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kormánynak módja van megváltoztatni az OÉT-ről szóló törvényt, de nem szeretne egyedül változatni, ezért várja az oldalak képviselőit, jutassák el a már elküldött hat-hét javaslatot követően a többi javaslatot is.

"Semmilyen törvény nem írhatja felül a választói akaratot, és ennek a kormánynak a programja tartalmazza a választási programot teljes egészében" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A jelenlegi adórendszert meg kell változtatni, mert munka- és családellenes - jelezte a miniszterelnök, hozzátéve, hogy köztisztviselők munkarendszerét át kell alakítani.

A munkavállalói oldal nem adott elő közös álláspontot a plenáris ülésen, ugyanakkor egyöntetűen üdvözölte, hogy az új kormány részvételével plenáris ülésen megkezdték a munkát, és mielőbb érdemi kérdésekről tárgyalhatnak. Hangsúlyozták: nem volt szerencsés, hogy az utóbbi négy hónapban a munka világát érintő törvényekről nem egyeztetett velük a kormány.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke rámutatott: az elmúlt 110 nap során "sok gonddal küzdöttek" a munkavállalók képviselői, számos olyan törvény született, amelyben a szociális partnereket konzultációra kellett volna hívnia a kormánynak.

A nemzeti konzultáció értékes konzultációs módszer, de nem helyettesítheti a törvényben leírt, a társadalmi párbeszéd fenntartására vonatkozó törvényi előírásokat - hangsúlyozta a LIGA elnöke. Aláhúzta: az OÉT ne várja meg, míg esetleg módosítják az OÉT-törvényt, hanem mielőbb kezdjék meg az érdemi munkát, és e közben tárgyalják meg az OÉT működésére vonatkozó javaslatokat.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke többek között azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a közvetlen véleménycsere, és a tárgyalás, amelyet nem pótol bizonyos törvénytervezetek közzététele a minisztériumi honlapokon és az írásos konzultáció.

Pataky Péter, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint nemcsak az OÉT-ről, és az érdekegyeztető tanácsról szóló törvényről kell konzultálni, hanem az egész párbeszéd rendszeréről, vagyis az ágazati, és kétoldalú párbeszédről is. A mindenkori kormány fontos feladata, hogy ennek körülményeit biztosítsa - hangsúlyozta az MSZOSZ elnöke.

A munkaadói oldal kedvezően fogadta a kormány által hozott döntéseket, amelyek alapján, például, 10 százalékra csökkent a társasági adó 500 millió adóalap alatt mondta Zs. Szőke Zoltán, a munkaadói oldal szóvivője a hétfői plenáris ülésen. A munkavállalói oldalhoz hasonlóan úgy vélekedett: most már az érdemi munkát kell megkezdeni az adótörvények, és a költségvetés megvitatásával.

A munkaadói oldal képviseli a magyar versenyszférát, a multinacionális társaságokat éppúgy, mint a hazai tőkével működő nagy-, közepes és kisvállalatokat - rögzítette Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács következő plenáris ülését október 10-12 között lehet megtartani - javasolta Orbán Viktor miniszterelnök, reagálva a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek véleményére. A javaslat később október 10-15-re módosult. Végül a felek megállapodása alapján a soros elnökökre bízták az időpontegyeztetést.