Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 13 éve

Bővítés: befogadóképesség és alkotmányozás

Az unió bővítése sikertörténet, a továbbiak előtt azonban az EU befogadóképességét is figyelembe kell venni, és a közösségi intézményrendszert is át kell alakítani - áll a parlament által elfogadott jelentésben. A képviselők uniós perspektívát adnának a Nyugat-Balkánnak, üdvözlik Horvátország fejlődését, Törökországgal szemben viszont kritikusabbak.

Az Európai Bizottságnak a bővítési stratégiáról kiadott közleményére reagált az EP Elmar Brok (néppárti, német) jelentésének szerdai, 481-66-38 arányú elfogadásával.

Az EP egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy "az eddigi bővítések sikeresek voltak, erősítették az Európai Uniót azáltal, hogy fokozták gazdasági növekedését, növelték szerepét a világban, előmozdították az új uniós politikák fejlődését, továbbá Európa békéjének, biztonságának, demokráciájának és jólétének ügyét szolgálták". A parlament szerint "általános értelemben a bővítés az EU külpolitikájának és konfliktusmegelőző politikájának egyik leghatékonyabb eszköze".


Figyelembe kell venni a befogadóképességet

A bővítés ugyanakkor - így a szöveg - "hozzá kell járulnia az európai integráció folyamatához és az Európa népei közötti minden eddiginél szorosabb unió létrejöttéhez, de nem szabad gyengítenie a projekt politikai természetét". "Ezért az unió befogadóképességét figyelembe kell venni az unió jövőjének megfontolásakor" - áll a jelentésben.

A képviselők szerint, ha "az EU integrációs képessége és bővítési menetrendje közötti egyensúly nem biztosított, ez külsőleg és belsőleg egyaránt meggyengítheti az uniót, valamennyi tag számára csökkentheti a növekvő taglétszám előnyeit, és ezt a következményt a megnövekedett külső méret nem ellensúlyozná".

Az EP "úgy véli, hogy az unió befogadóképessége alapvetően három pilléren nyugszik: elsősorban az intézményein, azok legitimitásán, valamint azon képességén, hogy miként tudnak az új körülmények között demokratikusan és hatékonyan fellépni és döntéseket hozni; másodsorban az unió pénzügyi erőforrásain és azok gazdasági és társadalmi kohézióhoz való általános hozzájárulásán; valamint azon, hogy a kibővített unió mennyire képes elérni politikai céljait".

A jelentésben az áll, hogy "Bulgária és Románia csatlakozása után a nizzai szerződés nem nyújt megfelelő alapot további bővítéshez, ezért az EP - sürgeti az állam - és kormányfőket, hogy 2008 végéig zárják le az alkotmányozási folyamatot, hogy az unió hatékonyabban, átláthatóbban és demokratikusabban működhessen, ami a további bővítések alapfeltétele".


Nyugat-Balkán, Horvátország, Törökország

A képviselők emlékeztetnek: "a thesszaloniki EU-csúcson a nyugat-balkáni országok előtt egyértelműen felvázolták az unióhoz való csatlakozás jövőbeni lehetőségét; ezt a lehetőséget a térségben a stabilitás és béke megerősítése érdekében fenn is kell tartani".

A jelentés üdvözli a Horvátországnak "az uniós integráció felé tett folyamatos haladását".

Törökországgal kapcsolatban az EP kimondja: "az a tény, hogy a törökök visszautasítják kiegészítő jegyzőkönyv feltételeinek maradéktalan teljesítését, súlyosan veszélyezteti a csatlakozási tárgyalások fejlődését". Az EP felszólítja a német elnökséget: tegyen határozott erőfeszítésekkel Észak-Ciprus elszigeteltségének enyhítésére.

Forrás: Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat
Follow hrportal_hu on Twitter