Cafeteriaadó: az önkéntes kasszákra ne vonatkozzon

A Stabilitás javaslata az, hogy az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói támogatás a Fidesz-KDNP által javasolt évi 200 ezer forintos cafeteria-kereten felül is változatlan feltételek mellett választható béren kívüli juttatás legyen.

Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint, ha az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályozás változatlan marad, az lehetőséget biztosít a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítási forma további népszerűsítésére, egyben megoldást kínálhat az elöregedő társadalom miatti nyugdíjkihívásokra.

Az egészségpénztárak esetében az esetleges szigorítás a pénztárszövetség szerint akár meg is felezheti a munkáltatói befizetéseket, ez pedig az egészségügyben legalább 15-25 milliárd forintos forráskivonást eredményezne.

Magyarországon az egészségügyi kiadások 35 százalékát magánforrásokból biztosítják, ez pedig Európában egyedülállóan magas arány. A magas egyéni hozzájárulás terheit mérsékli, hogy a munkáltatók kedvezményesen, egészségpénztáron keresztül segíthetik munkavállalóikat. Jelenleg az egészségpénztárak bevételeinek 80 százalékát ezek a munkáltatói támogatások teszik ki - emelte ki a Stabilitás elnöke.

Lehoczky László további érvként hozta fel, hogy saját felmérésük szerint a juttatás az egészségpénztári ellenőrzött, számla alapján történő elszámolás miatt akár a hálapénz kiváltását is elősegítheti. Az egészségkasszák élénkítik a gazdaságot és a rajtuk keresztül finanszírozott magán-egészségügyi szolgáltatások révén hozzájárulhatnak az orvos-kivándorlás mérsékléséhez is.

A Stabilitás Pénztárszövetség csütörtökön közzétette a vele együttműködő pénztárak első három negyedévi adatait. A szövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona szeptember végén 978 milliárd forintot tett ki, 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 880 milliárdot. Az egy tagra jutó vagyon 14 százalékkal, 902 ezer forintra nőtt.

Az önkéntes pénztáraknak szeptember végén közel 1,1 millió tagjuk volt, számuk éves szinten minimálisan csökkent. Az egyéni befizetések összege 17 százalékkal nőtt, így átlépte a 12 milliárd forintos határt. A munkáltatói befizetések összege 1,3 százalékkal, 9 milliárd forint fölé emelkedett.

A szövetség elnöke felhívta rá a figyelmet, hogy bár a negyedéves adatok alapján az önkéntes ág működési eredménye látszólag veszteséget mutat, ez nem valós. A nem fizető tagok esetében ugyanis át lehet csoportosítani a hozamból a működési tartalék javára a mindenkori egységes tagdíjból a működési tartalékra jutó összeg nagyságáig. Ezt is figyelembe véve a kasszák 2014 első három hónapjában a hozamból a működési alap javára történt átcsoportosítások révén már pozitív működési eredményt értek el. A Stabilitáshoz tartozó pénztárak így - a mérleg szerinti eredmények szerinti mínusz ellenére is - év eleje óta összességében mintegy 150 millió forinttal tudták növelni működési tartalékukat.

A teljes egészségpénztári piac háromnegyedét lefedő stabilitásos egészségpénztárak összvagyona éves szinten minimális mértékben - 0,3 százalékkal - nőtt és szeptember végén megközelítette a 42,6 milliárd forintot. Tagjaik száma közel 1 százalékkal, 729 ezerre emelkedett. Az egészségkasszák a harmadik negyedévben 1,8 millió alkalommal finanszíroztak különböző egészségügyi szolgáltatást tagjaiknak összesen 9,3 milliárd forint értékben. A pénztártagok egy-egy alkalommal átlagosan 5255 forintért vettek igénybe egészségpénztár által finanszírozott szolgáltatást.

A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozott 2014 második negyedévében az önkéntes pénztári szektor tagjainak 93 valamint vagyonának 92 százaléka, míg az egészségpénztári szektorban 71, illetve 75 százaléka.