Csődhullám Magyarországon: vihar előtti orkán

A felszámolási eljárások száma 34%-kal, a végelszámolások száma pedig 37%-kal növekedett meg. Már a tavalyi évben a válság kitörése előtt látható volt, hogy egyre több céget zárnak be a tulajdonosok, így hát nem csoda, hogy a végelszámolások növekedési üteme tovább növekedett, ami valójában jelenthetne némi reményt a piac tisztulására, hiszen ezek a megszűnő vállalkozások nem hagynak maguk után tartozást, ám gyakorlatilag a vizsgált időszakban több céget jegyeztek be, mint ahány megszűnt. Némi változás mutatkozik az "igazi csődeljárások" számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak. Az év első kilenc hónapjában az eljárások száma többszöröse az előző éveknek mégis ez az arány jóval elmarad más országokhoz képest. A Coface véleménye szerint a szeptemberben hatályba lépett új csődtörvény még nem érezteti a hatását, hiszen a csődeljárások száma még mindig csekélynek bizonyul a felszámolási és végelszámolási eljárásokhoz képest, komolyabb hatása a jövő évre várható.

A szabályozásnak még nem volt ideje megmutatni magát, még nem tudhatjuk, hogy mennyire alkalmas a kívánt cél elérésére, illetve arról sincs tudomásunk, hogy mely elemei teremtenek lehetőséget a visszaélésre. A jogszabályi határidők miatt komolyabb konklúziót legkorábban csak a jövő évben fogunk tudni levonni.

Az viszont már most nyilvánvaló, hogy az életbe lépett szabályozás jóval nagyobb felkészültséget, részvételt, és komolyabb anyagi ráfordítást fog igényelni a hitelezőktől – állítja dr. Czibor Zsolt a Coface Hungary jogásza.

A veszélyeztetettek rangsora

Nem a multikon keresztül jön el a jólét

A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetett továbbra is a nagykereskedelem és kiskereskedelem minden formája, különösen az élelmiszeripari valamint a textilipari termékek kereskedésével foglalkozó vállalatok vannak nagy bajban, valamint az építőipar, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe. A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24%-át kereskedelmi vállalkozások tették ki, ezen belül is a legnagyobb számban az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozók voltak a legnagyobb számban érintettek. További 20%-át építőipari cégek ellen kezdeményezték az év első kilenc hónapjában. Bár még mindig a legtöbb eljárást az építőiparban regisztrálják, meg kell jegyezni, hogy az elmúlt időszakban jelentős tisztulás ment végbe. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

Elfogytak a kockázatmentes ágazatok

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot vizsgálva az látszik, hogy évek óta érdemi változás nem történik a kockázati rangsorban. Élen a szolgáltatást folytató cégek állnak, őket követi az építőipari, valamint textilipari tevékenységet folytató vállalatok, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: fuvarozók, a kiskereskedelem, fa és bútoripar, papír és csomagolóipar, a nyomda és kiadói tevékenységet végzők, az építőipar, az élelmiszeripar valamint a nagykereskedelmi vállalkozások, de az autóipar is az országos átlag felé emelkedett. Igencsak elgondolkodtató és általános válság képét idézi fel, hogy a vizsgált ágazatokból nincs olyan ágazat, amely csökkenteni tudta volna a fizetésképtelenségi arányszámát.

Ám szembeötlő, hogy legkisebb mértékben az élelmiszer valamint a gépiparnál regisztrált legkisebb növekedést a Coface. Bár maga a válság kimutathatóan nem érintette ezeket az ágazatokat, ennek ellenére az élelmiszeripart kockázatos ágazatnak tekinti a Coface. Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar (eljárások 19,73%, összesen bejegyzett cégek 13,54%) valamint a textilipar (eljárások 1,11%, összesen bejegyzett cégek 0,75%) teljesít a legrosszabbul. Jellegzetes eltéréseket az acélés fémiparban, a fuvarozó- valamint a kereskedelmi vállalkozásoknál regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,02%- a, összesen bejegyzett cégek 13,92%-a) teljesített a legjobban.

Regionális eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009 első kilenc hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás közel 50 %-át). Budapesten az eljárások 37%-át, Pest megyében, pedig 10%-át indították. Az első kilenc hónapban regisztrált eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében tapasztaltunk (eljárások 6,29%-a, összesen bejegyzett cégek 2,72%- a), Nógrád megyében (eljárások 2,01%-a, összesen bejegyzett cégek 0,92%-a),valamint Békés megyében (eljárások 2,27%-a, összesen bejegyzett cégek 1,64%-a) regisztrált a Coface.
Az export a kitörési pont?

Cégeink belenyúlnak a jóba: az EU-kasszába

Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások 9,62%, de a bejegyzett hazai cége 13,64%), valamint Győr-Sopron megye (eljárások 2,87%, de a bejegyzett hazai cége 3,77%) teljesített a legjobban. A 19 megye és Budapest közül Somogy valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyének sikerült fizetési kockázatán javítani. 2009 ben az ágazati kockázatokat Magyarországon döntően a gazdasági válság befolyásolta, ráadásul fizetőképesség tekintetében a regionális és európai trendek is romlást mutatnak. Aggasztó az is, hogy a 2009-es eredmények komoly problémát okozhatnak 2010-ben. Idén nagyon sok cégnek stagnál, vagy csökken az árbevétele, sok lesz a veszteséges cég is, és az eladósodottság tekintetében sem várható javulás. Ráadásul a hazai bankszektornak erőteljesen lecsökkent a kockázatvállaló hajlandósága a magyar cégek felé. Ezért itthon a kockázatok növekedésével kell számolnunk, pedig nemzetközi összevetésben Magyarországot már így is kirívóan magas fizetésképtelenné válási arány jellemzi; különösen igaz ez a textil- és építőiparban, illetve a kereskedelemben. A magyar helyzetet az is jellemzi, hogy szűk keretek között tartott belföldi kereslet mellett rövid távon csak az export jelenthet kitörést. Ez viszont a magyar export relációs koncentráltsága miatt elsősorban a német gazdaság teljesítményének a függvénye. Ez a helyzet különösen felértékeli a nemfizetés ellen alkalmas eszközök használatát.
Tény, hogy egyre többen ébrednek rá, hogy működésük fenntartásához mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék a nemfizetésből eredő kitettségüket, mégis a válság mértékéhez képest nem a várt mértékben növekedett meg ezeknek a technikáknak a használata. Már pedig azok a vállalkozások, amelyek nem veszik igénybe az olyan kockázat csökkentő eszközöket, mint a céginformáció, a hitelbiztosítás vagy valamelyik cég általi követelésbehajtás, könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy megbízója, beszállítója nem fizetéssel "hálálja meg" mulasztását.