Csökkentenék a vezetők bérét Kínában
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA kínai vezetés az alacsony jövedelmű rétegek bérének emelésével és a többségi állami tulajdonban lévő vállalatok vezetői fizetéseinek csökkentésével is segítené a jövedelmi egyenlőtlenségek elleni harcot.
Az év végén hozzák nyilvánosságra az ezt lefektető szabályozást, amelyen 2004 óta dolgoznak a döntéshozók - írja a témával kapcsolatos cikkében a Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) kínai pártlap.
A terv egyebek közt központi és tartományi szintű adópolitika-kiigazítást tartalmaz, olyan intézkedéseket, amelyek az alacsonyabb jövedelműeket a jelenleginél kevésbé, a magasabb jövedelműeket pedig nagyobb mértékben befizetésre kényszerítené. A reformok során hangsúlyt kap majd a monopol iparágak megtörése, az ezekbe irányuló magántőke fokozatos beengedése. Az állami cégeknek ezen kívül a jelenleginél magasabb adót kell fizetniük a közösségi források használatáért - vázolta fel a változás irányát Szu Haj-nan (Su Hainan), az emberi erőforrások és társadalmi biztonság minisztériumának egykori kutatója.
Szu szerint arra is szükség lenne, hogy a többségi állami tulajdonban lévő cégek profitjuk nagyobb részét adják az államnak, a vezető beosztásban lévők fizetésének pedig felső határt szabjanak, a kérdést a döntéshozók is támogatják. Ezt az irányt mutatja az a májusban meghozott rendelkezés is, amely - az ország történelmében először - 12 pontban szabályozza az állami kézben lévő cégek vezetőinek költekezését.
Az állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek fizetése állandó téma a kínai közbeszédben a jövedelmi egyenlőtlenség kapcsán. Köztudomású ugyanis, hogy a vezetők jelentős összegeket kapnak akkor is, ha cégeik veszteséget termelnek. Jól példázza az egyenlőtlenségeket, hogy a hivatalos adatok szerint az ország öt legnagyobb állami bankjának igazgatói az idén fejenként éves szinten több mint 1,6 millió jüant (54,4 millió forint) tehetnek zsebre, ami a városokban dolgozók átlagbérének ötvenszerese.
A jövedelmi olló az elmúlt években minden eddiginél szélesebbre nyílt a kelet-ázsiai országban. A hivatalos statisztikák szerint a társadalom egészén belül a leggazdagabb 10 százalék huszonháromszorosát keresi meg a legszegényebb 10 százalék bérének. A jövedelmi aránytalanságok város és vidék közt, valamint egyes iparágakon, vállalati típusokon és a céges hierarchia lépcsőin belül és a tartományok között is jelentkeznek.
A terv egyebek közt központi és tartományi szintű adópolitika-kiigazítást tartalmaz, olyan intézkedéseket, amelyek az alacsonyabb jövedelműeket a jelenleginél kevésbé, a magasabb jövedelműeket pedig nagyobb mértékben befizetésre kényszerítené. A reformok során hangsúlyt kap majd a monopol iparágak megtörése, az ezekbe irányuló magántőke fokozatos beengedése. Az állami cégeknek ezen kívül a jelenleginél magasabb adót kell fizetniük a közösségi források használatáért - vázolta fel a változás irányát Szu Haj-nan (Su Hainan), az emberi erőforrások és társadalmi biztonság minisztériumának egykori kutatója.
Szu szerint arra is szükség lenne, hogy a többségi állami tulajdonban lévő cégek profitjuk nagyobb részét adják az államnak, a vezető beosztásban lévők fizetésének pedig felső határt szabjanak, a kérdést a döntéshozók is támogatják. Ezt az irányt mutatja az a májusban meghozott rendelkezés is, amely - az ország történelmében először - 12 pontban szabályozza az állami kézben lévő cégek vezetőinek költekezését.
Az állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek fizetése állandó téma a kínai közbeszédben a jövedelmi egyenlőtlenség kapcsán. Köztudomású ugyanis, hogy a vezetők jelentős összegeket kapnak akkor is, ha cégeik veszteséget termelnek. Jól példázza az egyenlőtlenségeket, hogy a hivatalos adatok szerint az ország öt legnagyobb állami bankjának igazgatói az idén fejenként éves szinten több mint 1,6 millió jüant (54,4 millió forint) tehetnek zsebre, ami a városokban dolgozók átlagbérének ötvenszerese.
A jövedelmi olló az elmúlt években minden eddiginél szélesebbre nyílt a kelet-ázsiai országban. A hivatalos statisztikák szerint a társadalom egészén belül a leggazdagabb 10 százalék huszonháromszorosát keresi meg a legszegényebb 10 százalék bérének. A jövedelmi aránytalanságok város és vidék közt, valamint egyes iparágakon, vállalati típusokon és a céges hierarchia lépcsőin belül és a tartományok között is jelentkeznek.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?