Ebben a fontos mutatóban nagyon lemaradt Magyarország

A 25-64 éves korosztály mindössze 9,6 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben tavalyelőtt, ez a 21. helyre volt elég a 27 EU-tagország rangsorában – írja a Népszava.

Mint a lap a felvi.hu közleménye alapján írja, a 2025-ös egyetemi felvételi eljárásban a jelentkezők negyede volt 30 év feletti, vagyis olyanok, akik munka mellett ülnek be az előadótermekbe. A 30 év feletti jelentkezők aránya körülbelül akkora lehet, mint az egy évvel korábbi, a felvi.hu adatai szerint a 2024-es általános felvételi eljárásban a 27 éves vagy idősebb jelentkezők aránya összesen 31 százalék volt.

Az Eurostat tavalyi elemzése szerint a magyar egyetemeken összességében 15,7 százalék volt a 30 éves vagy idősebb hallgatók aránya, többségük levelező, esti vagy távoktatási munkarendben tanult, és csak 3,3 százalékuk vett részt nappali képzéseken. A KSH adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 107 ezren tanultak nem nappali rendszerű munkarendben a hazai egyetemeken, ami 11 ezer fővel több, mint 2023/2024-ben.

A KSH legutóbbi kimutatása szerint Magyarország az egész életen át tartó tanulás tekintetében nagy lemaradásban volt a többi EU-s országhoz képest. A legutóbbi adatok szerint hazánkban a 25-64 éves korosztály mindössze 9,6 százaléka vett részt valamilyen oktatásban, képzésben 2023-ban, így az utolsó harmadban foglalunk helyet a listán (a 27 tagország között a 21. helyen állunk).  Svédországban volt a legmagasabb az arány (38,8 százalék), Bulgáriában pedig a legkisebb (1,4%), az uniós átlag pedig 12,8 százalék.

Népszava

fotó: unsplash