Egy jogtudós életútja - Sólyom László hetvenéves

Sólyom László Pécsett született, szülővárosában végezte jogi tanulmányait,
diplomát 1964-ben szerzett. Bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni,
közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem
jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken volt tanársegéd, és német
polgári jogból is doktorált.

1969 és 1983 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében,
1970-75 között az Országgyűlési Könyvtárban volt tudományos kutató.
1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi
tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető
egyetemi tanára, és 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű
Egyetem egyetemi tanára is. Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a
berkeleyi Kaliforniai Egyetemen, a Kölni, a Frankfurti Egyetemen és a
hamburgi Max Planck Intézetben. 1999-2000-ben a Kölni Egyetem
vendégprofesszora volt, ahol 1999-ben díszdoktorrá választották.
Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári
jog, alkotmányjog.

Kezdettől fogva részt vett a Duna mozgalomban, a Duna Kör alapító
tagja, az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi
mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapítótagja, 1989-ben elnökségi tagja volt, és tevékenyen részt vett az
Ellenzéki Kerekasztal munkájában is.

1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990-98 között
elnöke volt. Az ő vezetésével működő testület több fontos kérdésben is
jelentős határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés
eltörléséről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás
alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó
jogszabályokról, vagy a kárpótlási törvényről szóló döntés. Sólyom
László 1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság, 1998-tól az Európa
Tanács Velence-bizottságának tagja volt.

Az Országgyűlés 2005. június 7-én a harmadik köztársaság harmadik
elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz -
Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Demokrata Fórum támogatta.
Köztársasági elnöki beiktatási ünnepségét augusztus 5-én tartották a
Sándor-palota Tükörtermében, hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte
be.

1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa lett, 1981-ben
elnyerte a tudomány doktora fokozatot. 2001 óta a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja. 1999-ben Humboldt-díjjal, 2003-ban Nagy
Imre-érdemrenddel tüntették ki. Publikációi hazai és külföldi
szaklapokban láttak napvilágot, könyvei közül több külföldön is
megjelent.

Sólyom László német, angol és francia nyelven beszél. Felesége
tanárnő, két felnőtt gyermeke és tizenegy unokája van.