"Egyenlő munkáért egyenlő bért" - kimarad az új Alkotmányból?

Az Alkotmány tervezetének munkavállalókat érintő részei jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége számára, mivel a jogszabálytervezet támadja a munkavállalói jogokat, a kollektív szerződéseket, és a szociális biztonságot feltételekhez próbálja kötni - mondta Borsik János, az érdekképviselet elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Nincsen párbeszéd

A szakszervezetek és a munkaadók is többször kezdeményezték a kormánynál, hogy vitassák meg az alkotmány tervezetét, különösen annak a munka világát érintő részét az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT), de a kabinet nem volt nyitott erre - mondta Borsik János. Emlékeztetett: az OÉT utolsó plenáris ülése még tavaly decemberben volt, amikor aláírták a 2011. évi bérmegállapodást.

A március 24-i brüsszeli szociális csúcson is egyetértettek a tagállamok abban, hogy a gazdasági válság utáni időszakban nélkülözhetetlen az autonóm társadalmi párbeszéd intézménye, mert csak így lehet eljutni a társadalmi igazságossághoz, a demokrácia egyik alappilléréhez - fogalmazott. "A magyar miniszterelnök megkerülte ezt a témát" - jelentette ki. Borsik János rámutatott: a jelenleg hatályos Alkotmányban szerepel, hogy a szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit. A 36. szakasz pedig előírja, hogy feladatának ellátása során a kormánynak együtt kell működnie az érdekelt társadalmi szervezetekkel - mondta a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy a kormány folyamatosan megsértette ezt az alkotmányos alaprendelkezést.

Mi szerepel az új tervezetben?

Az új Alkotmány tervezetében szerepel, hogy 33 esetben sarkalatos törvényekkel rendezik a részletszabályokat - ez kiterjed egyebek között a közteherviselésre, a nyugdíjrendszerre, a rendőrség működésére - ez azonban Borsik János szerint túl nagy cselekvési szabadságot ad a kormánynak.

Szerepel a tervezetben az is, hogy Magyarország törekszik annak megteremtésére, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. Törekszik arra is, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférését mindenki számára biztosítsa, valamint arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. A törekvés ugyanakkor nem jelent felelősségvállalást - hívta fel a figyelmet Borsik János.

A munkához való jog szerepel a jelenlegi alkotmányban, míg a tervezet szerint pedig a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. Borsik János hangsúlyozta: a 16 százalékos adókulcs nem erről szól, különösen a magasabb keresetűeknél.

Az új Alkotmány tervezetében egyáltalán nem szerepel az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elve - mondta az elnök. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tervezet szerint minden munkavállalónak, valamint ezek szervezeteinek joguk van ahhoz, hogy tárgyalást folytassanak, és annak eredményeképpen kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek és munkabeszüntetést tartsanak. Az egyénileg kötött kollektív szerződést Borsik János "jogi nonszensznek", értelmetlen dolognak nevezte. Úgy vélte, az Alkotmány-tervezet filozófiáján a most benyújtott több mint 40 módosító indítvány sem változtat.