Egyetemek: a nyelvtudás alól nem adható felmentés

Az intézmények egy része nem tervezi, hogy engedménnyel él a hallgatói felé, mások viszont belső tanfolyamokat és nyelvi vizsgát hoznának létre. A nyelvvizsgaközpontok nem számítanak a jelentkezők számának csökkenésére, hiszen az amnesztiáról szóló rendelet csak a végzés után három évvel léphet életbe: így nem tesz senkit érdekeltté abban, hogy ne próbáljon oklevelet szerezni.

A felsőoktatási intézményeknek nem szabad az új nyelvvizsgaszabályokat úgy értelmezniük, hogy amnesztiában részesülhetnek a vizsgával nem rendelkező, és emiatt oklevelet nem szerző hallgatók a követelmények alól - vallja a Magyar Rektori Konferencia (MRK), mely ajánlását március végén fogalmazta meg a nyelvvizsga-amnesztiát lehetővé tevő szabályozással kapcsolatban. Az MRK az alapképzésben és a klasszikus főiskolai képzésben külön nyelvvizsga-lehetőséget szervezne a közös európai referenciakeret ajánlásai, előírásai alapján - mondta el Bódis József, a testület elnöke. Állítása szerint ez azt jelentené, hogy a középszint alá "nem lehet menni", és ahhoz, hogy a hallgatók ezt teljesíteni tudják, szükség van tanfolyamok szervezésére. Bódis József azt mondta, elképzelhető, hogy szükség lesz törvénymódosításra is, mert a tanfolyamokhoz a diákhitel akkor vehető igénybe, ha valakinek hallgatói jogviszonya van, és ezen hallgatók felkészítése részképzés keretében történhetne meg.

A felsőoktatási intézmények közül többen tervezték belső képzések indítását: a Kaposvári Egyetem még a szenátusi döntés előtt ötvenórás felkészítő kurzusról, és belső nyelvvizsga kialakításáról beszélt. A Miskolci Egyetemen elfogadták a nyelvvizsga-amnesztiát, sok helyen azonban még nem döntöttek.

"A belső vizsgák szervezését a minőségi követelmények csökkentése irányába mutató lépésnek tartjuk, másrészt az intézményen belül működő nyelvvizsgaközpontban biztosítjuk a hallgatóink és külső érdeklődők számára is az államilag elismert nyelvvizsgák teljesítését"- jelentette ki az Edupressnek Hartung Ferenc, a Pannon Egyetem oktatási ügyekért felelős rektori megbízottja. Hartung Ferenc hozzátette, az egyetem nem látja indokoltnak egy, az állami nyelvvizsgát helyettesítő belső nyelvvizsgarendszer kialakítását. Annak a lehetőségét viszont keresik, hogy az egyetemen működő nyelvvizsgaközpont több vizsgaidőpontot biztosítson a jelentkezők számára.
"
Az ELTE ragaszkodik a minőségi követelmények megtartásához, nem ad ki úgy diplomát, hogy a végzetteknek nincs nyelvvizsgája" - jelentette ki az Edupressnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, Fábri György. Hozzátette: az egyetem nem tervezi belső vizsgarendszer kialakítását, továbbra is az akkreditált nyelvvizsgát követeli meg hallgatóitól. "Az ELTE-re jellemző magas pontszámok miatt az egyetemünkön tulajdonképpen már a bekerülés feltétele a nyelvvizsga. Emellett hallgatóink a képzés során is találkoznak idegen nyelvű szakirodalmakkal, ezért az intézmény kevésbé érintett a nyelvvizsga-amnesztia kérdésében" - mondta a rektorhelyettes.

Az MRK-hoz több egyetemi oktató és nyelvvizsgáztatási szakember fordult februárban, akik nyílt levelükben arra hívták fel a figyelmet, hogy az intézményi belső vizsgáztatás során is ragaszkodni kell a közös európai nyelvi szintrendszer standardjaihoz. Rozgonyi Zoltán nyelvoktatási szakértő, a nyílt levél kezdeményezője hangsúlyozta: konszenzus alakult ki abban, hogy a hazai középfokú vizsgákon elvárt nyelvtudással egy felsőfokú végzettséget megszerző szakembernek rendelkeznie kell. "Az, hogy az akkreditált nyelvvizsgáztatás rendszere elkülönült a felsőoktatástól, egyszerűen tévképzet. Az országban működő nyelvvizsga-központok nyolcvan százaléka ugyanis egyetemek keretein belül működik, amelyekben rendelkezésre áll a szükséges szakértelem" - fejti ki a Rozgonyi Zoltán.

"Az egyetemek döntő többsége tisztában van a helyzet ellentmondásosságával, hogy ha valóban össze nem hasonlítható szintű és követelményű belső vizsgáknak adnak szabad utat egyes szakokon, akkor azzal saját oklevelüket értékelik le" --– magyarázza a szakember. A nyelvoktatási szakértő úgy véli, hogy az egyetemek volt hallgatóinak kínált felkészítő tanfolyamok valóban komoly segítséget jelenthetnek. A külső ellenőrzés és akkreditáció hiányában nem ellenőrizhető szintű házi vizsgák költséges kifejlesztésének azonban nehéz felmérni az értelmét, ha a követelmény szintjéből valóban nem kívánnak engedni. Rozgonyi Zoltán, az Euro Nyelvvizsga Központ igazgatójaként nem számít a nyelvvizsgára jelentkezők számának csökkenésére. Elmondása szerint a több mint húszezerre becsült érintett zöme már több éve végzett és jellemzően akkor próbálkozott nyelvvizsgával: a többség számára pedig a tényleges nyelvtudás hiánya volt az igazi probléma. A vizsgaközpontoknál jellemzően inkább az adott évben végzők jelennek meg vizsgázóként, azok száma, akik újra és újra visszatérnek, alacsony. "A másik fontos tény, hogy az amnesztia csupán egy vészkijárat, ami azon igyekszik segíteni, hogy a hallgatók ne maradjanak évtizedekre diploma nélkül. Érdekeltté azonban senkit nem tesz abban, hogy ne is próbálkozzon a nyelvvizsgával, hiszen ki szeretné három éven keresztül a dékáni hivatal fiókjában pihentetni a diplomáját" - mondja a szakember.

edupress.hu