Egyetemi nyelvvizsga: ellehetetlenülnek a törvényesen működő nyelviskolák?

Az alábbiakban Kalmár Róbert, MATRIX CBS Kft. ügyvezetőjének Dux László, Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkár Úr részére írt nyílt levelét közöljük.

Igen tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy először is saját Nyelviskolánk nevében köszönetünket fejezzük ki Önnek azért, hogy egy olyan fontos oktatási problémára is rávilágított, mint az idegen nyelv oktatása, annak színtereinek újragondolása.
Ugyanakkor engedje meg, hogy ezúton továbbítsuk Ön felé észrevételeinket, azokat a valós problémákat, amelyekkel mi (és vélhetőleg a többi nyelviskola is), mint akkreditált nyelviskola napi szinten találkozunk és szembesülünk.

"Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen." - Einstein

Ahogy azt Ön is nyilatkozta, hazánkban az idegen nyelv ismerete, annak bármilyen szinten való tudása igen rossz körképet mutat, korosztálytól, iskolai végzettségtől függetlenül. Igen magas azon fiatalok aránya is, akik diplomájukat azért nem kapták meg, mert a képesítési követelményben előírt nyelvvizsgát nem tudták teljesíteni vagy egyszerűen csak nem vették a fáradságot a nyelvtanuláshoz. Ezt a problémát valóban orvosolni kell. De elgondolkodtató, hogy vajon ugyanolyan rendezőelv alapján kell ezt a problémát megoldani, amin egyszer már keresztülment a felsőoktatás? Nem lehet, hogy körül kellene nézni egy kicsit a felnőttoktatás területén? Talán érdemes lenne fontolóra venni, hogy ha léteznek akkreditált felnőttoktatási intézmények, amelyek a nyelvoktatásra specializálódtak, akkor meg kellene kérdezni az ő általuk kínált lehetőségeket és szakmai véleményüket.

Mire is jó az akkreditáció?

Helyettes Államtitkár Úr bizonyára jól ismeri a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet működését, szerepét és feladatát, valamint az akkreditációs feltételeket. Ahhoz, hogy akkreditálttá váljon egy felnőttoktatási intézmény - jelen esetünkben ugye nyelviskoláról beszélünk-, igen komoly szakmai és anyagi ráfordítás szükséges, csak úgy, mintha egy felsőoktatási intézmény szeretne akkreditálttá válni. Elmondható, hogy egy nyelviskolának professzionálisan kidolgozott képzési programokkal, személyi és tárgyi feltételekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a jelentős összeget képviselő eljárási díj megfizetése mellett akkreditálhassa, minősíthesse saját intézményét, képzéseit. Ha ezek az iskolák megfelelnek a törvényi feltételeknek és az akkreditációs szemle során azt jóváhagyólag el is fogadták (azaz akkreditálttá vált), akkor azt gondolom egy ilyen minősítéssel rendelkező felnőttoktatási intézmény, megfelelő tud lenni egy felsőoktatási intézményben tanuló hallgató idegen nyelv oktatására is.

A kérdést egyszerűbben így tennénk fel: miért nem dolgozhat együtt a felsőoktatás és a magán szektor? Miért nem gondolkodhatunk kormányzati szinten abban, hogy a felsőoktatási intézmények és a nyelvi képzésekkel foglalkozó akkreditált képzőintézmények együttműködés formájában orvosolják a felsőoktatásban tanuló azon hallgatók problémáját, akik még nem szerezték meg az idegen nyelvtudásukat és a nyelvvizsgájukat? Biztosak vagyunk benne, hogy valamennyi egyetemi városban számos kitűnő akkreditált nyelviskola van, akik minőségi nyelvoktatást tudnak biztosítani, arról nem beszélve, hogy ezen képzőintézmények jelentős része akkreditált nyelvvizsgaközpont, nyelvvizsgahely.

Mi értelme van a telített piac állami szintű tovább bővítésére?

További aggasztó kérdés, hogy hány milliárd forintba fog kerülni az egyetemi nyelvoktatási rendszer "visszaállítása", új vagy régi intézmények kialakítása? És akkor még arról nem beszéltünk, hogy ezen horrorisztikus befektetés mellett milyen változást fogunk elérni a fiatalok idegen nyelvtudásában? Tényleges, használható tudása lesz a friss diplomásnak vagy visszahozzuk a "kiskaput" a diploma megszerzéséhez? Mi magunk bár nem vagyunk nyelvvizsgaközpont, csak nyelvvizsgahely, de belelátunk, hogy milyen nagyságrendű befektetés szükséges ennek a létesítéséhez (mind anyagilag, mind szakmailag). Ön szerint a 23 akkreditált nyelvvizsgaközpont, 578 akkreditált nyelvvizsgahely (www.nyak.hu weboldal nyilvántartása szerint) miért ne lenne képes ellátni a felsőoktatásban tanuló hallgatók idegen nyelvi oktatását és nyelvvizsgáztatását? Miért kell ebbe is több milliárdot beleölni?

Államilag engedélyezett "feketemunka" és adófizetés kikerülése!

Nézzük meg ezt a kérdést kicsit gazdasági szempontból. Azon nyelvoktatással foglalkozó képzőintézmények, akik akkreditáltak, törvényben előírt módon diplomás nyelvtanárokat, alkalmazottakat foglalkoztatnak. Nem véletlen ennek hangsúlyozása, hiszen a törvényesen működő nyelviskoláknak szembe kell nézni a piacon dolgozó "fekete munkásokkal", "fekete tanítással", mindazokkal, akik különböző újságokban, fórumokon legálisan hirdetik magukat "nyelvoktatást vállalok" hirdetésekkel. Ezen "konkurencia" mára oly mértékűvé vált, hogy nagyon sok képzőintézmény - többek között ennek köszönhetően - bezárta kapuit.

Azt gondoljuk, abban mindenki egyetért, hogy a tanítás, az oktatás felelősségteljes feladat. A felnövekvő nemzedék jövője sokszor ezen illegális oktatók "kisegítő" munkájára van bízva, és csodálkozva nézünk, széttárt karokkal, hogy ezen fiataloknak az idegen nyelvtudása hiányzik, nem kapnak diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt. Miért is csodálkozunk rajta? Vajon egy illegálisan működő oktató rendelkezik képzési programmal? Rendelkezik-e kellő végzetséggel, tanmenettel, curriculummal vagy követelményrendszerrel? Az oktatás nem azon folyamatok közé tartozik, ahol elfogadható lenne azon elv, hogy "ahogy esik, úgy puffan". Az oktatás tervezett, szervezett, céltudatos tevékenység. Hol van mindez a fekete piacon?

Valaki is megtette már azt, hogy utána néz ezen hirdetéseknek, hogy közülük hányan vannak azok, akik törvényes keretek között végzik az oktatást (tisztelet a kivételnek)? Sajnálatos a HVG Oktatás Plusz 2010 kiadványban olvasott tanulmány, miszerint pár éve hozzávetőlegesen 800 cég, vállalkozás volt, akik a nyelvoktatással foglalkoztak, mára csupán 200-300 körülire tehető ugyanezen profillal működő képzőintézmények száma. 10-15 milliárdos legális piac tűnt el és alakult át illegális piaccá! Erre miért nem figyel oda senki? Azt gondoljuk, valamennyi nyelviskola üdvözítené a kormány azon lépését, ha a törvénytelenül működő otthoni, illegális nyelvképzéseket megszüntetné, és támogatólag lépne fel a törvényt tisztelő, előírt keretek között működő cégek mellett.

Az állam miért nem "támogatja" a munkahelyek megőrzését?

Térjünk egy picit oda vissza, hogy diplomás nyelvtanárokat, alkalmazottakat foglalkoztatnak az akkreditált nyelviskolák. Fontos, hogy hivatalosan foglalkoztatnak! Ezek a cégek munkahelyet, havi jövedelmet biztosítanak az emberek számára, ugyanakkor több milliárd forint adót fizetnek az állam felé, különböző jogcímeken. Nem lenne érdemes megtartani ezen munkahelyeket (csak hogy a bővítés kérdését ne említsem)? Nem lehetne legalább az oktatás színterén megmutatni a magyar gazdaságnak, hogy a vállalkozások is számítanak még valamit ennek az országnak? Fel vagyunk nőve a feladathoz, a nyelviskolák értenek a nyelvoktatáshoz! Akkor miért szűkítjük be az ő terüket? Miért nem gondolkodunk összefogásban?
Az észrevételek mellett engedje meg Helyettes Államtitkár Úr, hogy megoldási javaslatokat is megfogalmazzunk, ezen nyílt levél végén.

Javaslataink:

1. Az ország jövőjét ne bízzuk "fekete munkásokra"!
Szüntessék meg az engedélyek nélkül oktató magántanárokat, működésüket. (Nevezzenek meg olyan hatóságokat, akik munkatársai hivatottak ezen hirdetést feladó magántanárok ellenőrzésére, ha kell a bírságolására. Olyan hatóság megnevezése, akiknek az emberei kitartóan végrehajtják az ellenőrzéseket, akár csak az APEH, munkaügyi felügyelet vagy munkaügyi központ emberei egy cég ellenőrzés során.)

2. Akkreditált nyelviskolák előnybe helyezése!
Újragondolásra lenne érdemes a lakosság nyelvképzésnek támogatása. Meghatározott összegig lehessen újra visszaigényelni a képzés költségét, a személyi jövedelemadóból - ahogy erre korábbiakban már volt példa.

3. Működjön együtt a felsőoktatás a magán szektorral!
Használják ki az akkreditált nyelvoktatással foglakozó felnőttoktatási intézményeket. Engedjék meg, hogy a mi tudásunkkal, szakmai és tárgyi felkészültségünkkel kamatoztathassuk a felsőoktatás eredményességét, hozzájárulhassunk a diplomájukat átvevő fiatalok számához. Véleményünk szerint nem ellenségként, egymás ellen kellene küzdenünk, hanem egymás munkáját elismerve, együtt kellene dolgoznunk.

Ennek javasolt lépései:

Feltárni az akkreditált nyelvi képzéssel foglalkozó felnőttoktatási intézményeket az adott városokban.

Felsőoktatási és felnőttoktatási intézmények közösen kidolgozzák az idegen nyelvi oktatásra vonatkozó együttműködés célját, irányelveit és a feladatokat.

Finanszírozási kérdések egyeztetése (pl. adott felsőoktatási intézmény meghatározott normatívát fordít a hallgatója idegen nyelvi képzésére, amely összeget a hallgató a meghatározott akkreditált felnőttoktatási intézményben használhat fel).

Két intézmény közötti együttműködési keret-megállapodás megkötése.

Kalmár Róbert, MATRIX CBS Kft. ügyvezetője