Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 9 éve

Egyetértés: a munkavállalók keresete nem csökkenhet

Kompromisszumokkal haladnak a tárgyalások az új munkatörvénykönyvről a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között - nyilatkozta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke hétfőn az MTI-nek.

Emlékeztetett arra, hogy az új munkatörvénykönyvről a három oldalú egyeztetés a kormány, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek között két héttel ezelőtt indultak be. Gaskó István úgy értékelte, hogy az első tárgyaláson látványos haladást értek el a munkavállalói kereset és juttatás kérdéseiben. A múlt héten a kollektív jogok kerültek napirendre, ebben a témában sem távoliak az álláspontok.

Az első tárgyaláson elért eredmények közé sorolta a Liga elnöke, hogy egyetértés volt abban, hogy az új törvénykönyv bevezetésének hatásaként a munkavállalók keresete nem csökkenhet, ezt nagyon fontos kiindulási pontnak véli. Nagy valószínűséggel megmaradnak a műszakpótlékok, a korábbi pótlékok, de ha mégsem, akkor a keresetcsökkenést kompenzálni kell - mondta Gaskó István.

Egyetértés volt abban is, hogy a munkavállalói kártérítés felelőssége nem lehet korlátok nélküli, ezért megállapodás körvonalazódik abban, hogy a törvény szerint legfeljebb 4 havi átlagkeresettel felelne a munkavállaló, ha gondatlanságból kárt okoz a munkáltatónak, a kollektív szerződésben pedig ezt 8 havi átlagkeresetben is szabályozhatják.

Sikerült elérni, hogy a túlóra kérdéskörében a javaslat visszament a törvény esetében évi 250 órára a tervezett 300-ról, illetve a kollektív szerződésben megmarad a 300 túlóra megállapodási szint a tervezett 400 helyett - jelezte a Liga elnöke.

Egyezség jött létre a személyiségi jogok kérdésében is, nem lehet a munkavállalót minden területen megfigyelni, csak a munkavégzéssel kapcsolatos dolgok esetében, például a szociális helyiségekben nem lehet kamerát kihelyezni, adatokat gyűjteni - ismertette Gaskó István.

Nagyon fontos, hogy a munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetében nem a munkavállalóé a bizonyítási teher, mint ahogyan azt az eredeti tervezet tartalmazta, hanem változatlanul a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a rendes felmondásban szereplő indoklás valós - mutatott rá a Liga elnöke.

A jövőben is egy munkahelyen egy kollektív szerződést lehet majd kötni, mind eddig, és marad a szabadság eddigi rendszere is - idézte Gaskó István.

A Liga azt reméli, hogy az egyeztetések az új Munka törvénykönyvéről a továbbiakban is hasonló szellemben, a felek kompromisszumkészségével zajlanak majd. Sok nyitott kérdés van még, azt elismerik, hogy a gazdasági válságból való kilábaláshoz szükség van bizonyos rugalmasságra a munkaerőpiacon a versenyképesség érdekében, viszont ez nem mehet a munkavállalók biztonságának rovására. Minden egyezségnél a szakszervezet szem előtt tartja, hogy a munkavállalói biztonság ne csökkenjen - hangsúlyozta Gaskó István.
  • 2021.01.25HR Üzleti Vezető Mentoring és Workshop online program Inspirációt és támogatást nyújt HR vezetőknek és a jövő HR vezetőinek az üzleti vezetővé válásuk útján. Ajánlom minden olyan HR vezetőnek, aki szeretné a HR funkciót üzletközpontúbbá tenni, meghatározó hatással lenni üzletre, stratégiára, döntésekre, nagyobb bizalmat, hitelességet és befolyást szerezni a felsővezetésben. Részletek Jegyek
  • 2021.01.30Videokonferenciás 2 napos Scrum Master képzés A két napos intenzív, gyakorlat-orientált tréning szerepjátékokon és szimulációkon keresztül segít a résztvevőknek megérteni, hogyan alkalmazhatóak a legkülönbözőbb projektekben a Scrum alapelvei. Kitérünk arra is, hogy mikor érdemes használni a Scrumot, és mikor nem. Részletek Jegyek
  • 2021.02.04Stratégiai- és teljesítmény controlling A vezetők elmondása alapján a controlling gyakran utókalkuláció fókuszú, célja a pénzügyi számvitel kiszolgálása. Ez a kutatás is rávilágít arra, hogy kimutathatóan sikeresebbek azok a vállalatok, ahol a vezetők támaszkodhatnak a controller tevékenységére. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Ezen a településen volt a legmagasabb az átlagfizetés hazánkban

A fővároson belül a budaiak átlagosan 110 ezer forinttal kerestek többet a pestieknél 2019-ben -derül ki a GKI elemzéséből. Teljes cikk

20 százalékkal is kevesebb lehet a magyar átlagbér a hivatalosan közöltnél

A KSH kimutatása nem számolja sem a kis cégek dolgozóinak bérét, sem a részmunkaidőben foglalkozatottak fizetését. Teljes cikk

Óriási az érdeklődés a munkásszálló-építési támogatás iránt

Az ötmilliárd forintos keretösszegű programmal a munkavállalók mobilitását igyekeznek segíteni. Teljes cikk