Nem a túlmunka éget ki: az értelmetlen feladatok rombolják leginkább a motivációt

Nem a munkamennyiség, hanem a feladat értelme számít

A munkahelyi kiégésről szóló diskurzusban gyakran a túlórák, a magas munkaterhelés és a létszámhiány kerül a középpontba. Az elmúlt évek szervezetpszichológiai kutatásai azonban arra mutatnak rá, hogy a munkavállalók számára legalább ilyen fontos kérdés, hogy értelmesnek tartják-e a rájuk bízott feladatokat.

Az „illegitim feladatok” fogalmát Norbert K. Semmer svájci szervezetpszichológus és kutatótársai dolgozták ki. Az elmélet szerint azok a feladatok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyeket a dolgozó szükségtelennek, értelmetlennek vagy a szakmai szerepével összeegyeztethetetlennek érez. A kutatók szerint ezek a tevékenységek nem csupán plusz munkát jelentenek, hanem azt az érzést is kiválthatják, hogy a szervezet nem becsüli megfelelően az érintett szakértelmét és munkáját.

A Berni Egyetem kutatói szerint

az ilyen feladatok a munkahelyi stressz egy sajátos formáját idézik elő, mert sértik a munkavállaló szakmai önképét és státuszérzékelését.

Milyen feladatok növelik a kiégés kockázatát?

A szakirodalom két fő kategóriába sorolja az illegitim feladatokat.

1. Az első csoportba a szükségtelen feladatok tartoznak. Ilyenek lehetnek azok a jelentések, amelyeket senki nem használ fel, az egymást átfedő adminisztrációs folyamatok vagy a többszörös adatbevitel.
2. A második kategóriát az ésszerűtlen feladatok alkotják. Ezek olyan munkák, amelyek nem illeszkednek az adott munkakörhöz vagy a dolgozó szakmai kompetenciájához. Tipikus példa, amikor magasan képzett szakemberek idejük jelentős részét rutinszerű adminisztratív feladatokkal töltik.

A kutatások szerint különösen gyakran találkoznak ilyen helyzetekkel az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, valamint a vezetői és szakértői pozíciókban dolgozók.

A motiváció csökkenése mögött gyakran az autonómia hiánya áll

A munkahelyi jóllét egyik legismertebb pszichológiai modellje a Richard M. Ryan és Edward L. Deci amerikai pszichológusok által kidolgozott Self-Determination Theory (Önmeghatározás-elmélet).

Az elmélet szerint három alapvető pszichológiai szükséglet meghatározó a munkavállalók motivációja szempontjából:

• az autonómia, vagyis hogy legyen beleszólásuk a munkavégzés módjába;
• a kompetencia érzése, vagyis hogy képesnek érezzék magukat feladataik ellátására;
• a kapcsolódás, vagyis hogy pozitív emberi kapcsolatokat alakíthassanak ki munkahelyükön.

A kutatások szerint amikor valaki rendszeresen olyan feladatokat végez, amelyeket értelmetlennek vagy ráerőltetettnek érez, az elsősorban az autonómia érzését rombolja. Ennek következménye lehet a motiváció csökkenése, a teljesítmény visszaesése és a mentális kimerülés fokozódása.

Egy 2025-ös kutatás szerint közvetlen kapcsolat van az illegitim feladatok és az amotiváció között

A Motivation and Emotion folyóiratban 2025-ben publikált kutatás azt vizsgálta, hogyan hatnak az illegitim feladatok a munkavállalók motivációjára.

A kutatók arra jutottak, hogy az ilyen feladatok csökkentik az autonóm motivációt, miközben növelik az úgynevezett amotivációt. Ez utóbbi olyan állapotot jelent, amikor a munkavállaló már nem látja munkája célját vagy értelmét, és egyre nehezebben talál belső motivációt a feladatok elvégzéséhez.

A tanulmány szerzői szerint az illegitim feladatok hatása túlmutat a pillanatnyi elégedetlenségen: hosszabb távon hozzájárulhatnak a kiégés kialakulásához és a szervezet iránti elköteleződés gyengüléséhez.

Mit tehetnek a vezetők?

A szakértők szerint a probléma nem feltétlenül a feladatok mennyiségében, hanem azok minőségében és értelmében keresendő.

A vezetők több módon is csökkenthetik az illegitim feladatok negatív hatásait:

• rendszeresen felülvizsgálhatják az adminisztratív terheket;
• világossá tehetik egy-egy feladat célját és üzleti jelentőségét;
• nagyobb önállóságot adhatnak a munkavállalóknak a feladatok megszervezésében;
• bevonhatják a dolgozókat a munkafolyamatok fejlesztésébe;
• megszüntethetik azokat a riportokat és jelentéseket, amelyek nem teremtenek valódi értéket.

A nemzetközi HR-kutatások egyre inkább arra mutatnak rá, hogy a munkavállalók nem pusztán a túlterheltség miatt veszítik el motivációjukat. Sok esetben az okozza a legnagyobb frusztrációt, ha úgy érzik, hogy idejüket és tudásukat értelmetlen vagy méltatlan feladatokra pazarolják.

Az értelmes munka a megtartás egyik kulcsa lehet

A Gallup munkahelyi kutatásai szerint az elkötelezett munkavállalók egyik legfontosabb jellemzője, hogy értelmet találnak munkájukban, és érzik, hogy hozzájárulnak egy nagyobb cél megvalósításához.

A munkahelyi jóllét szempontjából ezért nem elegendő csupán a munkaterhelés optimalizálása. Ugyanilyen fontos, hogy a dolgozók szakmai identitását tiszteletben tartó, világos céllal rendelkező feladatokat kapjanak. A kutatások alapján ugyanis nem feltétlenül a sok munka éget ki, hanem az a munka, amelynek az értelmét már maga a munkavállaló sem látja.

A munka értelme: 7 dolog, ami igazán számít

- olvassa el korábbi cikkünket! 

Források

• Norbert K. Semmer et al.: Illegitimate Tasks as a Source of Work Stress (University of Bern, PMC)
  https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4396521/
• Richard M. Ryan – Edward L. Deci: Self-Determination Theory
  https://selfdeterminationtheory.org/theory/
• Motivation and Emotion (2025): Illegitimate tasks, autonomous motivation and amotivation
  https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/40922054/
• Gallup Workplace Research
  https://www.gallup.com/workplace/

kép: magnific