Elfogadta a szenátus az átlagosan több mint 40 százalékos nyugdíjemelést

Marcel Ciolacu miniszterelnök liberális koalíciós partnerei attól tartottak: a szociáldemokrata kormányfő adóemeléssel próbál majd költségvetési fedezetet teremteni nyugdíjemelési ígéreteire, és erre az esetre kilátásba helyezték, hogy kilépnek a kormányból.

A vitát a koalíciós pártok vezetőinek hétfői megállapodása zárta le. Sem Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), sem Nicolae Ciuca, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke nem részletezte, milyen megoldást találtak a nyugdíjemelés finanszírozására, csak annyit jeleztek, hogy törvénytervezetet terjesztenek a parlament elé az adócsalás megfékezése érdekében.

Bár az ellenzéki pártok élesen bírálták a kormánykoalíciót, amiért egy ilyen horderejű ügyben nem hagytak időt a parlamenti vitára, a jogszabályt végül 85 szavazattal 6 ellenében, 19 tartózkodás mellett fogadta el a szenátus.

A törvényt még a képviselőháznak is meg kell szavaznia. A bukaresti kormány szerint a nyugdíjreform az igazságosság és szolidaritás elvét követve járulékbefizetésen alapuló járandóságot irányoz elő minden jogosultnak. A nyugdíjak újraszámítása során az egyik alapelv az, hogy a nyugdíj nem csökkenhet. A nők nyugdíjkorhatára 2035-ig a jelenlegi 63-ról fokozatosan 65 évre emelkedik, azonban a saját gyermeküket legalább 16 éves korukig, vagy örökbe fogadott gyermeküket legalább 14 éven keresztül nevelő anyák gyermekenként fél éves korkedvezményt kapnak.

Az öregségi nyugdíjra legalább 15 évnyi járulékbefizetéssel lehet jogosultságot szerezni, a nyugdíjalaphoz való további hozzájárulást magasabb szorzókkal bátorítja a jogszabály, a 35 évnyi járulékfizetés után pedig a nyugdíjkorhatár elérése előtt is kérheti nyugdíjazását az alkalmazott.

A nyugdíjak újraszámítása során alapvetően összevetik minden egyes ledolgozott hónap bérét az illető hónapra kiszámított országos átlagbérrel, majd a munkaviszonynak számító - diákévek, katonai szolgálat, gyermekgondozási szabadság - időszakokra számolt kiigazítások, és a stabilitásért járó bónuszok után meghatározzák azt a végső szorzót, amellyel a mindenkori nyugdíjpontból kiszámítják az illető nyugdíjas járandóságát.

A kormányhatározattal megszabott - az átlagnyugdíj szintjének nagyságrendileg megfelelő - nyugdíjpont értéke jelenleg 1785 lej, 2024. január 1-jétől pedig havi 2032 lej lesz. A továbbiakban a törvénytervezet szerint a nyugdíjakat minden évben automatikuson emelni kell majd az átlagos infláció mértékével, amit kiegészítenek az országos átlagbérnek megfelelő reálkereset-növekedés 50 százalékával.

Kormányzati források szerint jelenleg havonta 9,6 milliárd lejt (728 milliárd forint) költenek a 4,8 millió nyugdíjas járandóságára, a nyugdíjak újraszámítása után (2024 végén) becslések szerint ez a költség 13,8 milliárd lejre emelkedik.

Ez egy éven belül átlagosan több mint 40 százalékos nyugdíjemelést jelent. Marcel Bolos liberális pénzügyminiszter múlt héten még úgy értékelte: nem lesz költségvetési fedezet ilyen mértékű nyugdíjemelésre, a törvény hatályba lépése szerinte ellehetetleníti a tervezettnél amúgy is jóval magasabb költségvetési hiány leszorítását.

A pénzügyminiszter ellenkezését végül a kormányfő azzal szerelte le, hogy Romániának sokkal több vesztenivalója van, ha nem fogadja el a november 20-i határidő előtt a helyreállítási tervben vállalt nyugdíjreformot, az uniós pénzek befagyasztása ugyanis 70 milliárd eurótól fosztaná meg Romániát.

MTI