Méltányossági nyugdíjemelés
Mikor igényelhető, kinek járhat méltányossági nyugdíjemelés? Milyen kérelmet kell beadni? Mekkora az összege?
Méltányossági vagy másképpen kivételes nyugdíjemelés - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 66.§-ában meghatározottak szerint kérelemre - engedélyezhető annak, aki:
• a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatár fölötti személy,
• a megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjas;
• az özvegyi nyugdíjasnak, ha fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik; továbbá
• az árvaellátásban részesülő személyek.
Megemelt összeghatár 2025-től
Méltányossági nyugdíjemelés akkor engedélyezhető, ha a nyugellátás és a kérelmező számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 140.000 forintot. (Ez a határ korábban 120.000 forint volt.)
Méltányossági nyugdíjemelés 3 évente kérhető.
Nem kérhet emelést, amennyiben:
• nem telt el 3 év a nyugellátás megállapítása óta
• nem telt el 3 év a kivételes nyugdíjemelés óta
• továbbá nem igényelheti, aki tartós bentlakásos intézményben él, aki otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve, illetve, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
Méltányossági nyugdíjemelés kérelem
A kivételes nyugellátás-emeléshez kérelmet kell beadni a Magyar Államkincstárhoz vagy a kérelmező lakóhelye szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatósági szervhez. A kérelem: „Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez” elnevezésű nyomtatványon nyújtható be. A kérelem az Államkincstár honlapjáról vagy a magyarorszag.hu oldalról is letölthető, illetve a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálatán is beszerezhető.
A kivételes nyugellátás-emelést minden esetben egyéni alapon, a személyes körülményeket figyelembe véve bírálják el. Ezért a kérelemhez csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják a különleges méltánylást igénylő körülményeket. Ilyen dokumentumok lehetnek, például: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás.
Méltányossági nyugellátás-emelés összege
A Magyar Államkincstár honlapja szerint az emelés összege nem lehet kevesebb 3.000 forintnál és nem haladhatja meg a 8.000 forintot.
Egyszeri segély - évente lehetséges
Egyszeri segély adható olyan nyugdíjas személynek, aki váratlan, nehéz élethelyzetbe kerül. Ilyen helyzet lehet, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg
a 100.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
a 120.000 forintot a fent nem említett esetben.
Ez az anyagi segítség, egyszeri segély évente egy alkalommal engedélyezhető. Az egyszeri segély összege legalább 15.000 forint, legfeljebb 50.000 forint.
Nyugdíj megállapítása kivételes méltányosságból
A méltányossági alapon engedélyezhető esetek közé tartozik a nyugellátás kivételes méltányosságból történő megállapítása is.
Ez akkor merülhet fel, ha a nyugdíjjogosultság egyik feltétele – például a nyugdíjkorhatár betöltése – már teljesült, de a szükséges szolgálati idő még nem éri el az előírt mértéket.
Kivételes nyugellátás igényelhető az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személyek, a megváltozott munkaképességű özvegyek, valamint az árvák számára.
Nem jogosult erre az a személy, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, bentlakásos szociális intézmény lakója, gyermekvédelmi otthonban részesül ellátásban, vagy javítóintézetben tartózkodik.
Kivételes öregségi nyugdíj abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező legalább a szükséges szolgálati idő felével rendelkezik.
A további méltányossági alapon igényelhető ellátásokról itt írtunk.
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
Jelentős, akár 9,4 százalékos emelkedés várható a nyugdíjszámítás egyik kulcstényezőjében, ami érdemben befolyásolhatja a megállapított... Teljes cikk
Ma a nyugdíj az átlagkeresetnek mindössze 47,5%-a. Míg az Európai Unióban átlagosan a GDP 12,9%-át fordítják nyugdíjakra, Magyarországon az arány... Teljes cikk
A korkedvezményes nyugdíj visszaállítását egyre több szakszervezet sürgeti, különösen az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók... Teljes cikk
- Kiknek jár a nyugdíj előtti álláskeresési segély és mekkora az összege? 2 hete
- A szakértő szerint elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja 2 hete
- Mi az a valorizációs szorzó, ami kulcs a nyugdíjszámításnál? 2 hete
- „Az egészséges nagymama, nagypapa olyan, mint a lottóötös” – növelhetik-e az egészségügyi kiadások a GDP-t? 2 hete
- Mennyivel kap kevesebbet a magyar az osztrák nyugdíjasnál? Így értéktelenedett el a nyugdíj Magyarországon 3 hete
- Hogyan lehetne visszahozni a korkedvezményes nyugdíjakat? 3 hete
- Ekkora reálhozamot értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak 1 hónapja
- Egy sornyi szakszervezet kéri a korkedvezményes nyugdíj visszaállítását 1 hónapja
- Egyre inkább nő a szakadék a bérek és a nyugdíjak között Magyarországon 1 hónapja
- Mikor számítanak szolgálati időnek a felsőfokú tanulmányok a nyugdíj esetében? 1 hónapja
- 91 éves és napi 12 órát dolgozik - generációs leckék a munka világából 1 hónapja

Egy életmentő szakma egy napja: Vészhelyzet Pittsburghben